Az Európai Unión belül eltérő szabályozási elveken alapuló szociális biztonsági rendszerek léteznek, ezért a Közösség az ebből adódó esetleges hátrányok kiküszöbölésére, valamint a munkaerő szabad mozgásának szabályozására a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet alkotta. A koordinációs rendeletek alkalmazására hazánkban a csatlakozás időpontjától, vagyis 2004. május 1. napjától kerül sor.

A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet (a továbbiakban: korábbi rendeletek), valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet 2010. május 1. napjától felváltotta a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: új rendeletek). Az új rendeletek hatályba lépésével a szociális biztonsági rendszerek koordinációját évtizedek óta meghatározó, a migráns munkavállalók szociális biztonsági jogainak megszerzését és megtartását biztosító alapelvek mentén a XXI. század követelményeihez igazodó, tagállamok közötti fokozott együttműködést előíró szabályrendszer gyakorlati alkalmazása kezdődött meg. A koordináció nyugdíjbiztosítási szakterületre vonatkozó alapvető szabályai azonban nem változtak.

A rendeletek alapelvei:

- A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati időket a nyugdíj-megállapítás során figyelembe kell venni.

- A tagállami illetékes intézmények az igénylő/jogszerző által megszerzett összes szolgálati idő alapján és a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint számított nyugdíjösszegnek (elméleti nyugdíjnak) az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányában meghatározott részét kötelesek megállapítani és folyósítani (pro rata nyugdíj).

- Az Európai Unió tagállamaiban élő nyugdíjasok részére megállapított nyugdíjat, az erre vonatkozó kérelem esetén az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérő lakóhely szerinti tagállamba kell folyósítani (közvetlen utalás).

- Az ellátásokra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából releváns, az EU/EGT országok területén felmerült biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén, vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

A rendeletek személyi hatálya kiterjed:

- az EU tagállamok állampolgáraira, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;

- az EU tagállamok területén élő menekültekre és hontalanokra; akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;

- valamint az előzőekben említett személyek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira.

Az ellátás iránti igény előterjesztése:

A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni, az adott tagállamban szerzett szolgálati/biztosítási idő igazolásával együtt, amelyben az igénylő további szolgálati/biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylő.

Magyarországi lakóhely esetén az igényt az erre rendszeresített igénybejelentő lapon, vagyis öregségi nyugdíj esetén a K51, baleseti járadék esetén a K54, özvegyi nyugdíj esetén a K52, árvaellátás esetén a K50, szülői nyugdíj esetén a K53 számú nyomtatványon, és az ahhoz esetlegesen kapcsolódó pótlapon lehet előterjeszteni.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Öregségi nyugdíj igénylése esetén kérni lehet az ellátás megállapításának elhalasztását azon tagállam intézményétől, amelyben egyébként jogosult lenne az igénylő ellátásra. Ebben az esetben, illetőleg, ha más tagállamban csak később lenne jogosult valaki ellátásra újból igénybejelentést kell majd tenni.

Az ellátás kiszámításának alapelvei:

Az ellátás uniós rendelet alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint uniós rendeletek (Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet) alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

Minden tagállamtól járó ellátás külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint kerül folyósításra a jogosult részére.

A megállapított magyar ellátásokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Nemzetközi Folyósítási Főosztálya (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A Magyarországon élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a nyugdíjak folyósításáról

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Tájékoztató az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségeiről 2017.

Az új rendeletek lehetővé teszik a már megállapított és folyósított nyugellátásoknak az új rendeletekben foglalt rendelkezések alkalmazásával történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot az érintettek erre irányuló kérelme alapján végzi el a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a). A kérelmet formai kötöttség nélkül bármely nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél előterjeszthetik a jogosultak. Tájékoztatjuk a felülvizsgálat jogával élő kérelmezőket, hogy a felülvizsgálat kizárólag a pro rata nyugdíjrészre vonatkozik és nem érinti az önálló magyar jogosultság alapján megállapított nyugellátást. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapított nyugellátás összege a korábban megállapított és folyósított nyugellátás összegénél alacsonyabb, az ellátás a korábban megállapított összegben kerül továbbfolyósításra.