A Magyarország és Japán között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2013. évi CLII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 48/2013. (XII. 31.) KüM közleménye alapján 2014. január hónap 1. napján lép hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak,

Japán tekintetében főszabály szerint az egészségbiztosítási rendszerre, valamint az alábbi nyugdíjrendszerekre:

- Nemzeti Nyugdíj (kivéve a Nemzeti Nyugdíjalapot),
- Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás (kivéve a Munkavállalói Nyugdíjalapot),
- Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segélynyugdíja,
- Helyi Köztisztviselők és Hasonló Jogállású Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja
  (kivéve a helyi képviselőtestület tagjainak nyugdíjrendszerét).

A tárgyi hatályra vonatkozó további részletező rendelkezések az Egyezmény 2. cikkében találhatóak.

Az Egyezmény alkalmazása során öregségi és hozzátartozói nyugellátás megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya arra a személyre terjed ki, aki Magyarország vagy Japán jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy tartozott, úgyszintén a családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, légiközlekedésben foglalkoztatott személyek, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Az egyik ország által nyújtható valamely ellátásra beérkezett igény a másik ország által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek is tekintendő, amennyiben a kérelmező erről kifejezetten nyilatkozott.

Magyarországi lakóhely esetén:

A magyar öregségi nyugdíj iránti igényt a K57 számú nyomtatványon, a japán öregségi nyugdíj iránti igényt pedig a HU-JP1 nyomtatványon lehet előterjeszteni. (A HU-JP nyomtatványon lehet előterjeszteni az Egyezmény hatálya alá nem tartozó japán rokkantsági nyugdíj iránti igényt is, azonban az ehhez kapcsolódó eljárás a megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik).

A magyar baleseti járadék iránti igényt a K56 számú nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A magyar hozzátartozói ellátás iránti igényt a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), illetve a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványon, a japán hozzátartozói ellátás iránti igényt pedig a HU-JP2 nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A japán biztosítási időket tartalmazó igazolás iránti kérelmet a HU-JP4 nyomtatványon lehet előterjeszteni

A magyar és a japán ellátás iránti igény egyidejűleg is előterjeszthető.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Japán lakóhely esetén:

A japánban élő személyek a magyar öregségi nyugdíj iránti igényüket a JP/HU 202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig a JP/HU 203 számú nyomtatvány kitöltésével terjeszthetik elő az illetékes japán nyugdíjbiztosítási szervnél (Japan Pension Service, International Services, cím: 3-5-24 Takaido-nishi, Suginami-ku, Tokyo, 168-8505, Japan), mely az igényt a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapset, Fiumei út 19/a.) részére továbbítja, az Egyezmény alapján Japánban figyelembe vehető, biztosítási idők egyidejű igazolásával.

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „biztosítási idő”-n Magyarország tekintetében a szolgálati időt (a magyar jogszabályok szerint meghatározott, járulékfizetéssel fedezett időszakokat és a járulékfizetéssel nem fedezett, de szolgálati időnek tekintendő egyéb időket), Japán vonatkozásában a járulékfizetés időtartama a japán jogszabályok szerint meghatározott japán nyugdíjrendszerek esetében, valamint az említett jogszabályok értelmében az ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vett más időszakot (kivéve az ellátásra való jogosultságot a fenti jogszabályok szerint megalapozó olyan időszak, amelyet a jelen Egyezménnyel hasonló más szociális biztonsági egyezmény alapján vesznek figyelembe) kell érteni.

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Nemzetközi Folyósítási Főosztálya (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Tájékoztató az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségeiről 2017.