A Magyarország és Japán között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2013. évi CLII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 48/2013. (XII. 31.) KüM közleménye alapján 2014. január hónap 1. napján lép hatályba.

 

Az Egyezmény 5 részből, ezen belül 33 cikkből áll, magyar és angol nyelven került kihirdetésre.

Az I. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására valamint az ellátások külföldön történő kifizetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályokat, valamint különleges rendelkezéseket tartalmazza.

A III. rész az ellátások megállapítására vonatkozó speciális rendelkezéseket (biztosítási idők összesítésére és a nyugdíjszámításra vonatkozó szabályok, az egyes ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezések, az 1 évnél rövidebb biztosítási időre vonatkozó rendelkezés) tartalmazza.

A IV. részben az igazgatási együttműködésre, az illetékekre és hitelesítési díjakra, az eljáráshoz szükséges kapcsolattartásra, az adatvédelemre, a kérelmek és nyilatkozatok benyújtására, az ellátások folyósítására, valamint az Egyezmény értelmezésére vonatkozó vitás kérdések rendezésére vonatkozó vegyes rendelkezések találhatóak.

Az V. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az igényjogosultság megnyílására, az Egyezmény megerősítésére és hatálybalépésére, valamint időbeli hatályára vonatkozó előírásokat ismerteti.

 

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak,

Japán tekintetében főszabály szerint az egészségbiztosítási rendszerre, valamint az alábbi nyugdíjrendszerekre:

  • Nemzeti Nyugdíj (kivéve a Nemzeti Nyugdíjalapot),
  • Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás (kivéve a Munkavállalói Nyugdíjalapot),
  • Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segélynyugdíja,
  • Helyi Köztisztviselők és Hasonló Jogállású Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja (kivéve a helyi képviselőtestület tagjainak nyugdíjrendszerét).

A tárgyi hatályra vonatkozó további részletező rendelkezések az Egyezmény 2. cikkében találhatóak.

Az Egyezmény alkalmazása során öregségi, és hozzátartozói nyugellátás megállapítására van lehetőség.

 

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya arra a személyre terjed ki, aki Magyarország vagy Japán jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy tartozott, úgyszintén a családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.

 

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, légiközlekedésben foglalkoztatott személyek, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

 

Az Egyezmény hatálya alatt megállapított magyar nyugellátás iránti igényt elbíráló, és az ellátást folyósító szervek:

Az Egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Megállapítási és Fegyveres Nyugdíjügyek I. Főosztálya (1081 Budapest, Fiumei út 19/a., postacím: 1554 Budapest Pf. 350.) rendelkezik, a megállapított ellátásokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Folyósítási Főosztálya (1137 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

 

A kérelem benyújtása

Az egyik ország által nyújtható valamely ellátásra beérkezett igény a másik ország által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek is tekintendő, amennyiben a kérelmező erről kifejezetten nyilatkozott.

Az igény, fellebbezés vagy egyéb dokumentáció egyik ország illetékes intézményéhez történő benyújtásának napja egyben a másik ország illetékes intézményéhez történő benyújtás napjának is tekintendő. Az az illetékes intézmény, ahova az igényt, fellebbezést vagy egyéb dokumentációt benyújtották, köteles azt haladéktalanul a másik ország illetékes intézményének továbbítani.

 

Magyarországon élő igénylő esetén:

A magyar öregségi nyugdíj iránti igényt az ONYF 3515-504b nyomtatványon, a japán öregségi nyugdíj iránti igényt pedig a HU-JP1 nyomtatványon lehet előterjeszteni. (A HU-JP nyomtatványon lehet előterjeszteni az Egyezmény hatálya alá nem tartozó japán rokkantsági nyugdíj iránti igényt is, azonban az ehhez kapcsolódó eljárás a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal hatáskörébe tartozik.)

A magyar hozzátartozói ellátás iránti igényt a K08 (özvegyi nyugdíj) K11 (árvaellátás), K12 (szülői nyugdíj) nyomtatványon, a japán hozzátartozói ellátás iránti igényt pedig a HU-JP2 nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A japán ellátások iránti igény esetén az igénybejelentő lapok mellett ki kell tölteni a HU-JP4 (a biztosítási idők igazolása iránti kérelem) nyomtatványt is

A magyar és a japán ellátás iránti igény egyidejűleg is előterjeszthető.

 

Japánban élő igénylő esetén:

A japánban élő személyek a magyar öregségi nyugdíj iránti igényüket a JP/HU 202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig a JP/HU 203 számú nyomtatvány kitöltésével terjeszthetik elő az illetékes japán nyugdíjbiztosítási szervnél (Japan Pension Service, International Services, cím: 3-5-24 Takaido-nishi, Suginami-ku, Tokyo, 168-8505, Japan), mely az igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére továbbítja, az Egyezmény alapján Japánban figyelembe vehető, biztosítási idők egyidejű igazolásával.

A kitöltött és aláírt nyomtatványhoz célszerű csatolni a magyar szolgálati időket igazoló – még fellelhető – dokumentumokat (például magyar munkakönyv, igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról, munkáltatói igazolás, szakmunkás-bizonyítvány, nappali tagozaton folytatott, felsőfokú tanulmányokat bizonyító oklevél/leckekönyv, katonakönyv, stb.)

 

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „biztosítási idő”-n Magyarország tekintetében a szolgálati időt (a magyar jogszabályok szerint meghatározott, járulékfizetéssel fedezett időszakokat és a járulékfizetéssel nem fedezett, de szolgálati időnek tekintendő egyéb időket), Japán vonatkozásában a járulékfizetés időtartama a japán jogszabályok szerint meghatározott japán nyugdíjrendszerek esetében, valamint az említett jogszabályok értelmében az ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vett más időszakot (kivéve az ellátásra való jogosultságot a fenti jogszabályok szerint megalapozó olyan időszak, amelyet a jelen Egyezménnyel hasonló más szociális biztonsági egyezmény alapján vesznek figyelembe) kell érteni.

Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket. Ha az ellátásra való igényjogosultság fennáll, az ellátás kizárólag az adott államban érvényes jogszabályok alapján kerül megállapításra.

Amennyiben valamelyik ország nyugdíjbiztosítási szervénél az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság szolgálati idő hiánya miatt nem áll fenn, úgy ez a nyugdíjbiztosítási szerv a két ország területén szerzett biztosítási idők figyelembevételével bírálja el a kérelmet.

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

A fentiekből következően, ha az igénylő kizárólag Magyarországon szerzett szolgálati ideje alapján is jogosult teljes ellátásra, a magyar nyugdíjbiztosítási szerv a Japánban szerzett biztosítási idők figyelembe vétele nélkül állapítja meg a nyugellátást.

A Magyarországi teljes ellátásra való jogosultság akkor áll fent, ha

  • öregségi nyugdíj esetén az igénylő 20 év,
  • hozzátartozói nyugdíj esetén az elhunyt 22 éves kora előtt 2 év vagy a felsőfokú tanulmányainak befejezését követően 180 nap, 22 éves koráig 4 év, 25 éves koráig 6 év, 30 éves koráig 8 év, 35 éves koráig 10 év, 45 éves koráig 15 év

magyar szolgálati időt szerzett.

Ha az igénylő/jogszerző az magyar és a japán szolgálati idő összeszámítását követően rendelkezik csak a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel, úgy az összeszámított biztosítási idők figyelembevételével kell az úgynevezett elméleti nyugdíj összegét kiszámítani. Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes biztosítási idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ezen összeg kerül folyósításra magyar nyugellátásként.

A magyar nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon elért keresetek/jövedelmek vehetők figyelembe.

Ha a Magyarországon megszerzett összes szolgálati idő nem éri el az 1 évet (365 napot), akkor az összeszámítási szabály nem alkalmazható és magyar nyugellátás megállapítására nincs lehetőség.

 

Nyugellátások folyósítása

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére. Az Egyezmény alapján történő kifizetéseket azon szabályok alapján kell végezni, amelyek a szerződő felek felségterületein az átutalás időpontjában érvényesek.

A magyar ellátások folyósítására az alábbiak szerint van lehetőség:

 

Magyarországon élő jogosult esetén:

  • Postai kézbesítés útján történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság magyarországi címére postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra.
  • Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára (bankszámlájára) folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege továbbutalásra kerül egy másik magyarországi vagy külföldi fizetési számlára (bankszámlára), mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.

 

Japánban élő jogosult esetén:

  • Magyarországi meghatalmazott részére postai kézbesítés útján történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt meghatalmazott magyarországi címére postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra.
  • Magyarországi meghatalmazott részére magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt magyarországi meghatalmazott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára (bankszámlájára) folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege továbbutalásra kerül egy másik magyarországi vagy külföldi fizetési számlára (bankszámlára), mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.
  • Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára (bankszámlájára) folyósítsa. Az ellátásból utalási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege továbbutalásra kerül egy másik magyarországi vagy külföldi fizetési számlára (bankszámlára), mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.
  • Egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Japánban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára (bankszámlájára) folyósítsa az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az utalás költsége a magyar ellátásból levonásra kerül és számolni kell a fogadó bank esetleges költségeivel is.
  • Erste Bank Hungary Zrt-nél vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: megegyezik a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára (bankszámlára) utalással azzal az eltéréssel, hogy a magyarországi fizetési számla (bankszámla) megnyitásához nem kell személyes megjelenés. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz címzett nyilatkozatot követően az ügyféllel az Erste Bank Hungary Zrt. veszi fel közvetlenül a kapcsolatot.

A japánban élő jogosult bármely folyósítási mód esetén kérheti, hogy a Magyarországon mindenkor érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét meg nem haladó ellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság negyedévente, félévente vagy évente utólag folyósítsa.

 

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság