nemzetközi ügyekkel kapcsolatos kérdések

    Igen, amennyiben társtulajdonosként Önnek is korlátlan rendelkezési joga van a számla felett.

    Az Európai Unió, illetve Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, illetve Svájcban élő vagy tartózkodó, magyar nyugellátásban részesülő személy esetén lehetőség van, arra, hogy a nyugellátás közvetlenül az EU/EGT tagállamban vagy Svájcban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) kerüljön folyósításra.

    A külföldre folyósításhoz az erre rendszeresített nyomtatványon közölnie kell az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságával (NYUFIG) a német bank nevét, címét, a  külföldi fizetési számla számát (IBAN és SWIFT kódot), illetőleg az utalás devizanemét (amerikai dollár, angol font, ausztrál dollár, cseh korona, dán korona, euró, japán jen, kanadai dollár, magyar forint, lengyel zloty, norvég korona, svájci frank, svéd korona). A külföldön élő, vagy tartózkodó személy kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente, vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét (2015-ben havi: 28.500 Ft-ot).

    Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy amennyiben a Magyarországon élő nyugdíjas külföldre (bármely országba) utazik és külföldi tartózkodásának várható időtartama a kilencven napot meghaladja, akkor a külföldre utazás tényéről és külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a külföldre utazás előtt tájékoztatni köteles a NYUFIG-ot (1820 - Budapest).

    A NYUFIG a külföldön élő vagy tartózkodó személyek esetében naptári évenként adategyeztetést köteles végezni. Ennek során a nyugdíjasnak az életbenlétét kell igazolnia a részére megküldött nyomtatvány megfelelő kitöltésével, hitelesíttetésével és 30 napon belüli visszaküldésével.

    Amennyiben a nyugdíjas ezen adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a nyugellátás folyósítását megkell szüntetni. Ha a nyugdíjas a jogosultság tényét utóbb igazolja, az ellátás újból folyósításra kerül. Az ilyen okból nem folyósított ellátást legfeljebb 5 évre visszamenőleg utalható ki.

    Ugyanez az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a magyar nyugellátásban részesülőkre is, akik már a nyugellátás megállapításának időpontjában is külföldön éltek.

    A Romániában elért kereseteket a magyar nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál nem lehet figyelembe venni, tehát az 1988. és 1990. között elért jövedelme nem befolyásolja a már megállapított nyugdíjának összegét.

    Az 1962. évi 5. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-román szociálpolitikai egyezmény csak a két országban szerzett szolgálati idő összeszámítását tette lehetővé.

    Megjegyezzük, hogy más egyezmények, valamint az európai uniós jogszabályok sem teszik lehetővé, hogy magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész megállapításánál más országban szerzett kereset beszámításra kerüljön.

    A jelenleg is hatályos, az 1963. évi 16. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni Magyarország, Oroszország és Ukrajna vonatkozásában is a nyugellátás megállapításakor.

    Az egyezmény értelmében a nyugellátást annak az országnak az illetékes szerve állapítja meg és folyósítja a nála érvényes jogszabályok szerint a mindkét ország területén szerzett szolgálati idők összeszámításával, amelynek területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában állandó lakóhelye van és ahová végleges szándékkal letelepedett.

    Azoknak az állampolgároknak a részére, akik az egyik ország területéről a másik ország területére költöztek, azonban az átköltözés után nem dolgoztak tovább, a nyugellátás összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontjában elért országos átlagkereset alapján kell meghatározni.

    2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség felső határösszegéig lehet keresetet figyelembe venni.

    Azoknak a személyeknek a részére, akik az áttelepülést követően Magyarországon tovább dolgoztak, és biztosítási időt szereztek, a nyugellátás összegét a magyar szabályok szerint figyelembe vehető keresetek alapján kell kiszámítani.

    Magyarországon a nemzetközi vonatkozású nyugdíjigények elbírálása az Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest, Fiumei út 19/A) hatáskörébe tartozik.

    A szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás alapján befizetett járulékok visszakövetelésére kizárólag az 5 éves elévülési időn belül és csak abban az esetben van lehetőség, ha bizonyítást nyer, hogy a kérdéses időszakban Németországban, vagy valamely más EU/EGT tagállamban, Svájcban, vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményben részes országban biztosítási jogviszonyban állt.

    A megállapodás megkötése szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől követelheti vissza ezt az összeget. A befizetett járulék visszafizetésére vonatkozó igényben az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel közölnie kell személyi adatait (név, születési idő, TAJ szám, magyarországi lakcím), külföldi címét, a külföldi munkáltató nevét, székhelyét, a foglalkoztatás időszakát (időtartamát), a külföldi nyugdíjbiztosítási teherviselő nevét, címét, a megállapodást kötő (kedvezményezett) külföldi biztosítási számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan rendelkezésre álló okmányokat/igazolásokat is.

    A felsorolt adatokra azért van szükség, mert csak akkor lehet intézkedni a Magyarországon befizetett járulék visszafizetése iránt, ha a külföldi nyugdíjbiztosítási szerv igazolja a biztosítás fennállását és időtartamát.

    Algéria és Magyarország között nincs szociális biztonsági egyezmény így az algériai munkavégzése alatt megállapodás alapján fizetett járulékainak visszatérítésére nincs mód.

    Az igény a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, vagy a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező szervnél (Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala - 1081 Budapest, Fiumei út 19/a.; levelezési cím: 1554 Budapest, Pf.: 350) terjeszthető elő. 

    A kérelmet Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala továbbítja a német nyugdíjbiztosítási szerv részére. A német intézmény az igényelbírálás eredményéről határozatot hoz.

    Az 1954-ben született személy öregségi nyugdíjkorhatára a 63. életév betöltését követő 183. nap.

    A magyar öregségi nyugdíj megállapítása független a német nyugdíj megállapítástól.

    Az igényt a lakóhelye szerinti német nyugdíjbiztosítási szervnél kell benyújtani, amely szerv azt – a nyugdíj megállapításához szükséges valamennyi adattal együtt – továbbítja a hatáskörrel rendelkező magyar nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatalához (1081 Budapest Fiumei út 19/A.).

    Az idegen nyelvű okmányokról elegendő hiteles másolatot készíttetni. A fénymásolatok hitelesítését – az eredeti okmány bemutatása mellett – az igénybejelentést átvevő nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél is elvégzik. Az okmányokról készült hiteles másolatokat a magyar nyugdíjbiztosítási szerv eredeti nyelven küldi meg a külföldi szervek részére, ezért azok fordíttatására nincs szükség.

    Az öregségi, nyugdíj iránti igényt Saját jogú nyugellátás iránti kérelem a magyar-kanadai egyezmény alapján (CA-HU 1.1) elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani, amely letölthető a „ Nyomtatványok” -> „További nemzetközi nyomtatványok” almenü „magyar-kanadai nyomtatványok” pontjában.

    A nyomtatvány természetesen a kanadai szervnél is, az International Operations AB Service Canada (P.O. Box 2710, Main Station Edmonton, Alberta T5J 4C2 Canada) hivatalánál is beszerezhető.

    Az igénybejelentő lapot – annak kitöltését és aláírását követően – a magyar szolgálati időkre vonatkozó eredeti, egykorú okmányokkal/igazolásokkal együtt (illetve ezek hiányában a magyarországi munkáltatók nevének/címének, a foglalkoztatás időtartamának és a betöltött munkaköröknek a felsorolásával) a fenti kanadai intézményhez kell benyújtani, mely a szolgálati időkre vonatkozó dokumentumokról hiteles másolatot készít és intézkedik a kérelem Magyarországra (Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala - 1081 Budapest Fiumei út 19/A.) történő továbbításáról.

    A nyugellátás iránti igényt a lakóhely szerinti ország illetékes nyugdíjbiztosítási szervénél (az ott szokásos módon és nyomtatványon) kell előterjeszteni, amely szerv ezt követően az igényt hivatalból megküldi a magyar igényelbíráló szervnek és ez alapján indul meg a magyar eljárás.

    Az igénybejelentés során lehetőség szerint be kell nyújtani a magyar szolgálati időket bizonyító eredeti, egykorú dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait (szakmunkás bizonyítvány, nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat bizonyító oklevél/leckekönyv, munkakönyv, társadalombiztosítási igazolvány, munkáltatói igazolások, amennyiben volt katona, a magyar katonakönyv stb.), illetve a korábbi munkaviszonyok azonosíthatósága érdekében a lehető legpontosabban fel kell sorolni a magyarországi munkáltatók adatait, a foglalkoztatás időtartamait és a betöltött munkaköröket.

    Magyarországnak és Szlovákiának az Európai Unióhoz történt csatlakozása óta, azaz 2004. május 1. napjától a nyugellátások megállapítására és folyósítására a migráns munkavállalók szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet, 2010. május elsejétől pedig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet vonatkozik. 

    A rendeletek értelmében minden tagállam a hivatalos (nemzeti) nyelvén kérhet adatot, adhat tájékoztatást. A nemzeti nyelvtől (jelen esetben szlovák) eltérő nyelv használatával kapcsolatos kérésével szíveskedjen közvetlenül a szlovák nyugdíjbiztosítási szervhez fordulni.

    Nyugdíjelőleget abban az esetben kell megállapítani, ha az eljárás vélhetően hosszabb lesz, mint a jogszabályban előírt 30 nap, de az adott ellátásra a jogosultság már kétséget kizáróan fennáll.

    A külföldi, jelen esetben a román szolgálati időt, csak a román szerv igazolása alapján lehet figyelembe venni (más igazolás alapján nem).

    Ha a Magyarországon szerzett szolgálati ideje nem elegendő a jogosultság megállapításához, akkor előleget csak a külföldi szerv válaszát követően lehet megállapítani.

    Románia Európai Uniós tagságának kezdetétől, azaz 2007. január 1. napjától Magyarország és Románia viszonylatában is a Közösségen belül mozgó munkavállalók szociális biztonsági kérdéseit rendező 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet, 2010. május elsejétől pedig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek előírásait figyelembe véve kell a nyugellátásokat megállapítani.

    E rendeletek szabályai szerint minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket.

    Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:

    -         Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján (a továbbiakban: önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).

    -         Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz azt, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét, mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell meghatározni, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (a továbbiakban: uniós rendeletek alapján történő számítás).

    A két ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra és folyósításra. Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, csak az arányos nyugdíj kiszámítására kerül sor.

    A megállapításra kerülő magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész vonatkozásában a kérelmezőnek a magyar jogszabályok szerinti feltételeket kell teljesítenie azzal, hogy nyugdíjrész megállapítása esetén a külföldön szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az előbbiek szerint.

    A külföldön, jelen esetben Romániában szerzett szolgálati idő alapján járó ellátás vonatkozásában a román szerv saját szabályai szerint dönt.

    Figyelemmel arra, hogy lakóhelye Magyarországon van, az igénybejelentést a lakóhelye szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél vagy az ügyének elbírálására kizárólagos hatáskörrel rendelkező szervnél, a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatalánál kell előterjeszteni. A szükséges igénybejelentő lap a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél szerezhető be, illetve letölthető a „Nyomtatványok” menüpont Nyomtatványtár”alkalmazásból is.

    Amennyiben Magyarországon Ausztriában és Svájcban dolgozott, nyugdíj igényének elbírálása során a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek előírásait kell alkalmazni.

    E rendeletek szabályai szerint minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket.

    Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:

    -         Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján (a továbbiakban: önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).

    -         Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz azt, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét, mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell kiszámítani, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (a továbbiakban: uniós rendeletek alapján történő számítás).

    A két ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra és folyósításra. Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, csak az arányos nyugdíj kiszámításra kerül sor.

    A megállapításra kerülő magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész vonatkozásában a kérelmezőnek a magyar jogszabályok szerinti feltételeket kell teljesítenie azzal, hogy nyugdíjrész megállapítása esetén a jogosultsághoz a külföldön szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az előbb írtak szerint.

    A külföldön, jelen esetben Ausztriában és Svájcban szerzett szolgálati idő alapján járó ellátás vonatkozásában az osztrák és a svájci szerv  saját szabályai szerint dönt.