öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdések

    Sajnos 2016-ben 2017. április 13-tól járó nyugdíjösszeget nem tudunk számolni. A hatályos jogszabályok alapján a nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek havi átlaga alapján – az addig megszerzett szolgálati időtől függő százalékos mértékben – kell megállapítani.

    A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év (azaz 2016.) előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év (azaz 2016.) kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”). Erre az ún. valorizálásra legkorábban 2017. február végén vagy márciusban kerülhet sor (általában akkor jelenik meg a vonatkozó Korm. rendelet), így az említett időpontig várható öregségi nyugdíja összegéről nem tudunk konkrét tájékoztatást adni.

    A rokkantsági nyugdíjban részesülők nyugdíjas státusza 2012. január elsejétől megszűnt, ettől az időponttól rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülőnek minősülnek. Ezen ellátás mellett végzett keresőtevékenységgel 2012. január elsejétől további szolgálati időt lehet szerezni, melyet az elért keresettel együtt be kell számítani az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegébe.

    A rokkantsági nyugdíj folyósítása alatt (2008-tól 2011. december 31-éig) folytatott keresőtevékenysége alatt fizetett nyugdíjjárulék alapján öregségi nyugdíjazása időpontjától ún. 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre jogosult. (A nyugdíjnövelést az egy adott naptári évben fizetett nyugdíjjárulék 0,5 %-ának megfelelő összegben kell megállapítani.)

    Ha a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj megállapítását követően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép és az egyéni számlán lévő összeg az államháztartás részére átutalásra kerül, az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell. Visszalépés esetén a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy nyugdíjának összegét is módosítani kell, függetlenül attól, hogy öregségi nyugdíjra jogosító életkorát még nem töltötte be. A visszalépés ténye kizárólag az öregségi nyugdíj összegére van hatással, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megállapított és folyósított, saját jogú nyugellátásnak nem minősülő ellátások tekintetében nincs jogszabályi felhatalmazás az ellátás összegének ilyen jogcímen történő módosítására. A korhatár előtti ellátásban, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyek módosítás iránti kérelme kizárólag abban az esetben teljesíthető, ha részükre öregségi nyugdíj kerül folyósításra.

    A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azokat is, akiknek a törvény keretei között nyugellátásuk szünetel – 2006. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem alapján lehet 0,5 % mértékű növelést megállapítani.

    A növelést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja 2017. január elsejétől - külön kérelem nélkül - hivatalból megállapítja minden öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött személy részére, aki nyugellátásának folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatott.

    Aki korhatár előtti ellátásban részesül, nem minősül öregségi nyugdíjasnak, ezért nyugdíjnövelésben nem részesülhet, ellenben 2012. január 1-jétől szolgálati időt szerez.

    A korhatár előtti ellátás megszűnik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor és a törvény erejénél fogva – változatlan összegben – öregségi nyugdíjjá alakul. A vonatkozó jogszabály azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy a jogosult a nyugdíj újbóli megállapítását kérje, amennyiben korhatár előtti ellátásban részesülőként a nyugdíjkorhatár betöltéséig legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

    A saját jogú nyugdíjban részesülő személy munkavégzése, illetve vállalkozói tevékenység folytatása esetén továbbra is az általános szabályok szerint fizet nyugdíjjárulékot, viszont az öregségi nyugdíjhoz további szolgálati időt nem szerez.

     Amennyiben nyugdíjasként keresőtevékenységet végez, a keresőtevékenységet követő évben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja – külön kérelem nélkül – megállapítja a nyugdíj növelését.

     

    A növelés összege, a tárgyévet megelőző évben elért, nyugdíjjárulék-köteles kereset egytizenketted részének fél százaléka.

     

    Azért mert az ellátás iránti igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

    Igen, mivel szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-e előtt, a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét.

    Nem kell megszüntetnie biztosítási jogviszonyát az egyéni és a társas vállalkozóknak, mivel a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.

    A nyugellátás megállapításának kezdő időpontjától Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak fog minősülni.

    Igen, mivel öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön (más EU/EGT tagállamban, Svájcban, vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban) nem áll.

    Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől a jogosultsági feltételek teljesültek.

    Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető átlagkereset alapján kell megállapítani. A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

    Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-e előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe. Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

    Az a személy, aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

    A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.

    A nyugdíjbiztosítási eljárásokban a papírmentes ügyintézés kialakítása a cél, ezért 2015. január 1-jétől megkezdődött a papíralapú beérkező dokumentumok elektronizálása. Ettől az időponttól kezdődően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez címzett papíralapú küldeményeket központilag a NYUFIG érkezteti. A beérkező küldemények elektronizálása szkennelés útján történik és elektronikus úton történő hitelesítésüket követően rendszerezetten, az iratkezelési szabályoknak megfelelő módon, a központi szakrendszerekből érhetők el az ügyintézők számára. Az igények elbírálása az elektronikus dokumentumok felhasználásával történik.

    Az eredeti – ügyfél által megküldött – iratok már nem az ügydöntő határozattal, hanem közvetlenül a hiteles elektronikus dokumentum előállítását követően visszaküldésre kerülnek a feladó részére.

    A nyugdíj megállapítási eljárás az igényérvényesítéssel, az ügyfél által kitöltött igénybejelentő lap benyújtásával kezdődik. Az igénybejelentés napjának az ügyfél szempontjából rendkívül nagy jelentősége van. A „későn” benyújtott igénybejelentésnek az ügyfélre nézve hátrányos következményei lehetnek. A nyugellátás ugyanis legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy a kérelmező esetleg már ezt az időpontot megelőzően is jogosult lett volna nyugellátásra.

    Amennyiben igényét még nem terjesztette elő, azt sürgősen meg kell tennie, de a nyugdíjat 2013-tól már nem lehet megállapítani.

    Nyugdíjigényt még nem érdemes benyújtani, mivel kérelme korai, ezért el fogják utasítani. Ellenben indíthat adategyeztetési eljárást vagy kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását annak érdekében, hogy hatósági döntést kapjon a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idejéről. Ennek rendkívül nagy jelentősége van, hiszen öregségi nyugdíjat kizárólag akkor lehet az egyéb feltételek fennállása esetén megállapítani, ha az igénylő a biztosítási jogviszonyát megszünteti (kivételt képeznek az egyéni és társas vállalkozók). Mivel a nyugdíj mértékét csak a teljes szolgálati évek száma (1 év = 365 naptári nap) befolyásolja, a jogviszony megszűntetésének, az azt megelőző felmentési/felmondási idő kezdetének, a nyugdíjazás kezdő időpontjának legoptimálisabb meghatározása rendkívül fontos, a megszerzett szolgálati idő pontos ismerete nélkül szinte lehetetlen.

    Például: az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot 20 év szolgálati idő alapozza meg. Az, akinek a biztosításban töltött – vagy egyébként szolgálati időként elismerhető – ideje naptári naponként számításba véve 19 év 364 nap, öregségi tejes nyugdíjra nem jogosult. A nyugdíj mértéke szempontjából hasonló a helyzet. Ha valaki 40 év 364 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, nyugdíjának összege az alapul szolgáló havi átlagkereset 80 százaléka lesz, míg ha 1 nappal tovább dolgozik és megszerzi a 41. szolgálati évét, a nyugdíj mértéke 82 százalék.

    Az egyéni és társas vállalkozó esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak nem feltétele a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

    Születési dátuma alapján 2017. július 3-án töltöti be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Mivel ún. „nyugdíjkényszer” nincs, ezért az öregségi nyugdíjat törvényben meghatározott módon kell a biztosítottnak/volt biztosítottnak igényelnie, nyugdíj-megállapítási eljárás hivatalból nem indulhat.

    Célszerű rögzített nyugdíjigényt előterjesztenie. Ennek jelentősége, hogy – bár továbbra is aktív biztosított marad – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján járó nyugdíj összegéről határozat készül. Legalább egy évvel későbbi nyugdíjazása esetén eldöntheti, hogy az akkori vagy a rögzített nyugdíj folyósítását kéri-e.

    A nyugdíjkorhatár betöltését követő munkavégzéssel nem csak további szolgálati időt szerez, hanem minden 30 nap munkavégzésért 0,5 %-os nyugdíjnövelés illeti meg, tehát pl. egy év „továbbdolgozásért” 6 % „bónusz” jár. (A kiszámított nyugdíjat 6 %-kal magasabb összegben kell megállapítani, mint amennyi a megszerzett szolgálati idő alapján megilletné.)

    Nem, mivel a nyugellátást írásban, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon/űrlapon kell igényelni. A nyomtatvány térítésmentesen, bármely nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetőleg letölthető a „Nyomtatványok” menüpont „Nyomtatványtár” alkalmazásból is. A „Nyomtatványtár”-ban az űrlaplistából kétféle módon érhetőek el a nyomtatványok:

    1. PDF fájlként a számítógépére tudja lementeni és onnan tudja nyomtatni kézzel történő kitöltéshez, vagy

    2. egy űrlapkitöltő folyamaton végignavigálva a számítógép segítségével tudja kitölteni, majd nyomtatni.

    Amennyiben rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval igényét elektronikus úton is előterjesztheti az „Elektronikus ügyintézés” linkre kattintva. Az elektronikus ügyintézés szabályairól az „Ügyintézési tájékoztatók” menüpont „Általános tájékoztató” almenüjében olvashat.

    Természetesen a kitöltött, aláírt nyomtatványt postai úton is eljuttathatja a lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervhez.

    Nem, mivel az elismert szolgálati ideje alapján csak résznyugdíjra lehet jogosult. Résznyugdíjat a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában (18 év megszerzése esetén 49 %-os mértékben) kell megállapítani akkor is, ha ez az összeg nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.