gyakori kérdések

általános kérdések

korhatár előtti ellátással kapcsolatos kérdések

átmeneti bányász járadékkal kapcsolatos kérdések

szolgálati járandósággal kapcsolatos kérdések

nyilvántartással összefüggő kérdések

szolgálati idővel kapcsolatos kérdések

öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdések

rokkantsági járadékkal kapcsolatos kérdések

hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos kérdések

megállapodással kapcsolatos kérdések

nyugdíjbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések

nyugdíjfolyósítással kapcsolatos kérdések

nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységekkel kapcsolatos kérdések

nemzetközi ügyekkel kapcsolatos kérdések

Közszférában foglalkoztatottak bejelentési kötelezettsége

adategyeztetési eljárás

társadalombiztosítási egyéni számlával összefüggő kérdések

     

    -          Kaphat-e nyugdíjat és fizetést is egyszerre az alkalmazott?

    -          Milyen lehetőségei vannak egy nyugdíjasnak? Akár 8 órába is visszamehet vagy csak részmunkaidőben?

    A kérdések az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően létesített munkaviszonyokra vonatkoznak. Ebben az esetben a válasz nagyon egyszerű: az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését követően az üzleti szférában semmilyen korlátozó szabály nincs a munkavállalással kapcsolatban. Bármilyen munkaidőben, bármekkora jövedelem megszerzése lehetséges a nélkül, hogy a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kéne. (Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően csak a köztisztviselői körre vonatkozik a korlátozott munkavállalási lehetőség.)Tudni kell azonban azt, hogy a nyugdíjas munkavállalónak is kell nyugdíjjárulékot fizetnie. Ezzel a szolgálati ideje ugyan már növekedni nem fog, de minden évben kérheti nyugellátásának növelését az előző évi keresete egy havi átlagának 0,5%-val. A kérelmet a tárgyévet követően lehet benyújtani a lakóhely szerint illetékes Kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél.A fenti növelést nem szabad összekeverni azzal a növeléssel, ami akkor jár, amikor valaki a nyugdíj megállapítása nélkül dolgozik tovább az öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését követően.

      A nyugdíjas kor betöltése után, a ledolgozott évek beszámítanak a nyugdíjba, ettől magasabb lesz?

    A törvény nyugdíjtöbbletet (ún. bonuszt) biztosít minden olyan esetben, amikor a biztosított a nyugdíjkorhatár fölött a nyugdíjának megállapíttatása nélkül tovább dolgozik és szolgálati időt szerez. Ennek a bonusznak a mértéke a korhatár fölötti minden munkában töltött (és járulékfizetéssel megalapozott) hónap után az egyébként járó nyugdíj 0,5 %-a (vagyis évi 6 %-a)

    A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15) bekezdése, valamint a 30/A. § (4) bekezdése értelmében mind a társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő, mind a nem részesülő személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátást szeretne kapni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését annál a magán-nyugdíjpénztárnál, ahol a tagsági jogviszonya jelenleg fennáll.

     

    A nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti (pl. keresőtevékenység folytatása, lakó- vagy tartózkodási hely, esetleg levelezési cím változása, pénzintézeti számlaszám változása, stb.).

    A nyugdíjas halála esetén a nyugellátás felvételére jogosult személyek a jogosult halálának tényét és ennek időpontját 15 napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

    2012. január 1-jétől már nem szolgálati nyugellátásban, hanem szolgálati járandóságban részesül, ezért ha az ellátás folyósítási időtartama alatt  keresőtevékenységet folytat, akkor - a nyugdíjas státusz megszűnése miatt - már  nem a nyugdíjasokra vonatkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá tartozik, ugyanakkor keresetét vizsgálni kell.

    A mezőgazdasági őstermelő speciális feltételek esetén válik biztosítottá. Járulékfizetési kötelezettsége és biztosítása az őstermelő igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadásáig áll fenn. Ha a tárgyévet megelőző évben az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor a havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző bevétel 20 százalékának 1/12 részét kell figyelembe venni. Ha például 3.600.000 forint bevétele volt, ezen összeg 20 százalékának 1/12 részét kell a havi járulékalapnak tekinteni. A járandóság folyósítása mellett a keresetvizsgálatnál is ezt az összeget kell alapul venni.

     

    A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szünetelésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:Tny.) 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

    A Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdése alapján, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy a tárgyévben  biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek az ellátás - jelen esetben az egészségkárosodási járadék -  folyósítását szüneteltetni kell.

    Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást  vissza kell fizetni.

    Amennyiben tehát a bányász egészségkárosodási járadék mellett folytatott kereső tevékenységéből származó jövedelme a minimálbér tizennyolcszorosát (2017-ben 2.295.000.-Ft) meghaladja, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától december 31-éig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

     

    2012. január 1-jétől az ún. művésznyugdíj „helyébe lépő" korhatár előtti ellátás megállapítására csak azok esetében van lehetőség, akik 2012. előtt  az ún. művésznyugdíjra jogosultságot szereztek, de igényüket nem érvényesítették.

    jelenleg hatályos jogszabály szerint az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre, aki legalább 10 éven át - ide nem értve a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munkát, ahol 6 éven át - korkedvezményre jogosító munkát végzett. Ennél rövidebb időn át végzett munka után nem ismerhető el korkedvezményre való jogosultság.

    A foglalkoztató által befizetett korkedvezmény-biztosítási járulék visszafizetésére csak akkor van lehetőség, ha utóbb kiderül, hogy az adott munkakör - a végzett munka alapján -   nem jogosít korkedvezményre.  A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó biztosított után fizet korkedvezmény-biztosítási járulékot, a járulékfizetésnek azonban az nem feltétele, hogy a dolgozó jogosult legyen korkedvezményre.

    2015. január 1-jétől nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni, ezen időponttól további korkedvezmény szerzésére nincs lehetőség.

    A korhatár előtti ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig - az egyéni vállalkozó nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdése alapján a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. (Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.)

    A járulékfizetés alapja vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

    Ezen túlmenően a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább a minimálbér 112,5 százaléka után 22 százalékos mértékű szolciális hozzájárulási adó megfizetésére köteles.

     

     


     

    Átmeneti bányászjáradékra - az egyéb feltételek fennállása esetén - az jogosult, aki azon naptól kezdődően, amelytől  az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül.

    A hivatkozott jogszabály alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai is rendszeres pénzellátásnak minősülnek, ezért átmeneti bányászjáradékra nem jogosult.

    A szolgálati járandóságot a személyi jövedelemadó mindenkori mértékének megfelelően csökkentett összegben, kell folyósítani. A hatályos jogszabály a csökkentéssel szemben lehetővé teszi a családi kedvezmény érvényesítését. A szolgálati járandóság csökkentése annak ellenére, hogy annak összegét a személyi jövedelemadó mértékével egyező mértékben kell csökkentetni, nem minősül személyi jövedelemadó előlegnek.

     

    Az adóbevallás és az adólevonás, illetve az adózási kedvezmények igénybe vételének jogszabályban meghatározott rendelkezései jelen esetben tehát nem érvényesülnek, így a családi kedvezmény igénybe vételére az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak.

     

    Eszerint a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíteni kívánt családi kedvezmény igénybe vételéhez az állami adóhatóságtól a törvényben meghatározott tartalmú igazolás beszerzése szükséges, melyet az adóhatóság az adóévet követő év június 30-át követően állít ki az ellátásban részesülő ez irányú kérelmére.

     

    Az adóévnek jelen esetben a 2016. év minősül, ebből következően a családi kedvezmény igénybe vételére legkorábban az adóévet követő évben, azaz 2017. június 30-át követően kerülhet sor.

     

    A kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához (NYUFIG) kell majd benyújtani, amelyhez csatolni kell az adóhatóság  említett igazolását, valamint a családi pótlékot folyósító szerv igazolását.  Az elbírálás után a NYUFIG fog határozatot hozni, és a megállapított összeget az ellátásban részesülő személy részére kiutalni.

    Igen, kérelemre figyelembe kell venni. A kérelmet az öregségi nyugdíj igénybejelentő lapon lehet előterjeszteni.

    Három nyugdíjrögzítésre jogosult; jogosultságot szerzett 25 év hivatásos jogviszonyának betöltésekor, 2007. december 31-ével, valamint 2011. december 31-ével.

    Igen, a szolgálati ideje alapján jogosult a járandóság megállapítására, tekintettel arra, hogy 2011. december 31-én rendelkezett 25 év szolgálati viszonnyal. A 2011. évi CLXVII. törvény 9. §-a azonban egyéb jogosultsági feltételeket is meghatároz a járandóság megállapításához.

    Kérheti a Tny. 96. § (8) bekezdése alapján kivonat kiállítását a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában található adatairól, vagy a Tny. 96/E szerinti hatósági bizonyítvány kiadását, illetve adategyeztetési eljárást kezdeményezhet.

    A kivonat kérése a nyilvántartásban szereplő valamennyi, vagy valamely időszakra vonatkozó adatra, valamint az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó kereseti, jövedelmi adatokra vonatkozhat. A kivonat tehát tartalmazza, hogy mely foglalkoztatónál milyen időszakban állt fenn biztosítási jogviszonya, továbbá kérheti a kereseti/jövedelmi adatai feltüntetését is 1988. január 1-jétől kezdődően.

    Hatósági bizonyítvány kiállítását Ön a megszerzett szolgálati idejéről, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idejéről, illetve más, a nyilvántartásban szereplő adatairól kérheti, a nyilvántartásban szereplő adatok teljes körére, vagy meghatározott időtartamra, illetőleg a kérelemben megnevezett foglalkoztatónál biztosításban töltött időre vonatkozóan is.

    A hatósági bizonyítvány a következő adatokat tartalmazhatja:

    1. biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idők,
    2. a foglalkoztatók adatait,
    3. az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelmet,
    4. az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulékot, és
    5. azokat a szolgálati időnek minősülő időszakokat, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

    Az adategyeztetési eljárásról részletes tájékoztatást az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók/adategyeztetés menüpontban találhat.

    A nyugdíjbiztosítási jogszabályok az adatszolgáltatási kötelezettség elévülésére vonatkozó szabályozást nem tartalmaznak. Erre figyelemmel az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató, egyéni vállalkozó, vagy egyéb szerv adatszolgáltatási kötelezettsége 5 éven túl is fennáll, így az elmulasztott adatszolgáltatás pótlására egészen az adatszolgáltatással érintett személy saját jogú nyugellátásának megállapítására irányuló eljárás jogerős lezárásáig felhívható az azt elmulasztó szerv vagy személy.

    Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú bevallás nem helyettesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé teljesítendő ún. NYENYI adatszolgáltatást. A 2009. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan visszamenőleg is teljesíteni kell az elmaradt adatszolgáltatást a megyei/fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási – nyilvántartási szakterülete felé.

    A hatályos rendelkezések értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni, mert a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos, a majdani nyugdíj-megállapításnál figyelembe vehető biztosítási- és kereseti adatokat a NAV felé történő havi járulékbevallással kell teljesíteni.

    Igen.

    A nyilvántartásra kötelezettnek (a foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak stb.) az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező meghatalmazott, illetve képviselő természetes személyazonosító adatait az ONYF által erre a célra rendszeresített nyomtatványon [Bejelentő lap a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez] kell bejelentenie a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

    A kitöltött Bejelentő lapot és a meghatalmazás eredeti példányát az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését 15 nappal megelőzően meg kell küldeni! A kitöltött nyomtatvány és a meghatalmazás eredeti példányának hiányában, illetve késedelmes megküldése esetén a visszamenőleges adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében nem fogadható.

    Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatvány letölthető az ONYF honlapjáról a „Nyomtatványok/További nyomtatványok/Bejelentő lapok” - az adatszolgáltatás e-ügyintézés keretében, valamint meghatalmazotti (képviseleti) jogkörben eljáró teljesítéséhez" menüpontból.

    A saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül.

    Önnek, mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a saját tevékenységéről nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást nem kell tennie. Amennyiben Ön alkalmazottat (alkalmazottakat) foglalkoztat, akkor, mint foglalkoztatónak, az Ön által alkalmazott személyekről az általános szabályok szerint kell nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást teljesítenie. Az 1988-2005. évekre vonatkozó adatszolgáltatások elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez 2009. decembere óta elérhető a honlapon (az Ügyintézés/Letölthető programok menüpontban) az ún. NYENYI Keretrendszer, amely magában foglalja a 8892, a TBJAR96, valamint a NYENYI97 - NYENYI05 DOS-os foglalkoztatói programokat.

    Az Ön által hivatkozott felhívást azért kellett kiküldeni, mert a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nincs tudomása arról, hogy Ön foglalkoztat-e alkalmazottat, vagy sem. Amennyiben Ön, mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó alkalmazottat nem foglalkoztat, megköszönjük, ha erről a felhívást kiküldő igazgatási szervet írásban, vagy személyes eljárása keretében tájékoztatja. A tájékoztatásnak formai megkötése nincs, az postai úton, FAX útján, vagy akár elektronikus ügyintézés keretében (a "Bejelentés" elnevezésű nyomtatvány kitöltésével) is eljuttatható.

    A biztosítási jogviszonyban álló (állt) személyekről nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást (NYENYI adatszolgáltatást) minden esetben teljesíteni kell a 2009. december 31-ig tartó időszakra.

    Egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony fennállása esetén, az egyéni- és társas vállalkozó e jogviszonyából származó, nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem hiányában - az elektronikus úton történő, illetve papír alapú adatszolgáltatás során -, a nyilvántartó lap jövedelemre és járulékfizetésre vonatkozó adatok rovatában található („Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege", „Megállapított - Befizetett Nyugdíjjárulék összege" stb.) sorokba nulla forintösszeget kell felvezetni. (A biztosítási kötelezettség fennállását nem befolyásolja az, ha az adott naptári évre vonatkozóan a jogszabályi előírások alapján járulékfizetés nem történt.)

    A fentiek szerint kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni például a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonyáról, ha a vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állt, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat, és járulékot - vállalkozói kivét hiányában - nem fizetett.

    Hasonló a helyzet azon mezőgazdasági őstermelő esetében is, akinek a Tbj. 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési szabályok figyelembe vételével, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele 0 forint volt.

    A hatályos rendelkezések értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni, így az ún. „nullás” NYENYI adatszolgáltatást sem.

    A vonatkozó jogszabályi előírások szerint az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen: az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-a (1)-(2) és (5) bekezdésének alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti. Az előírásokat tekintve, a jogszabályban előírt kötelezettség elmulasztása miatt Önt terheli a felelősség.

    Szeretném azonban tájékoztatni, hogy a mulasztási bírság kiszabását megelőzően az adatszolgáltatásukat elmulasztott nyilvántartásra kötelezetteket (tehát nem a meghatalmazottat), tértivevénnyel megküldött felszólító levélben kéri fel a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az elmaradt adatszolgáltatás pótlására, továbbá e levélben tájékoztatást ad a mulasztási bírság kiszabásával kapcsolatos jogszabályi előírásokról is. Az adatszolgáltatás pótlására irányuló felszólító levél kézhezvételét követően, ha Ön az adatszolgáltatását határidőben rendezi (intézkedik annak rendezése érdekében), a mulasztási bírság kiszabására nem került volna sor.

    Amennyiben a 2006. évre vonatkozó adatszolgáltatásának pótlása még nem történt meg, a további intézkedések, szankcionálások elkerülése érdekében kérjük, hogy szíveskedjék az ügyben soron kívül eljárni.

    A 2006. évi adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében is teljesíthető. Erre vonatkozó bővebb tájékoztatást az „Ügyintézés/Tájékoztatók/Adatszolgáltatás" fejezetben, a „Tájékoztató a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről" cím alatt találhat.

    A meghatalmazás papír alapú és az elektronikus úton (számítógépes adathordozón, illetve elektronikus ügyintézés keretében) történő adatszolgáltatásra, továbbá - ha Önt a Kft. erre felhatalmazta - az adatszolgáltatás teljes folyamatára is kiterjedhet.

    Az előírt adatszolgáltatás meghatalmazott útján történő teljesítéséről bővebb információt az Ügyintézés/Tájékoztatók/Adatszolgáltatás menüpontban, a "Tájékoztatás a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség megbízott, illetve képviselő útján történő teljesítéséről” cím alatt találhat.

    Az adatszolgáltatási kötelezettséget a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-a (1)-(2) és (5) bekezdésének alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti.

    Az adatszolgáltatás teljesítése történhet Ügyfélkapun keresztül elektronikus ügyintézés keretében, illetve számítógépes adathordozón, vagy papír alapú adathordozón.

    Felhívjuk a szíves figyelmet arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

    Amennyiben az adatszolgáltatás teljesítése Ügyfélkapun keresztül, elektronikus ügyintézés keretében történik, úgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. Évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 86/A. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a nyilvántartásra kötelezett az e-ügyintézésre, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-a szerinti képviselet bejelentésére szolgáló formanyomtatványt és a meghatalmazás eredeti példányát köteles az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal részére az adatszolgáltatás teljesítését legalább 30 nappal megelőzően megküldeni.

    Amennyiben a gazdálkodó szervezet (a nyilvántartásra kötelezett) által számítógépes adathordozón, illetve papír alapon elkészített adatszolgáltatásának bizonylatait (cégszerű) aláírásával ellátta, úgy Ön - személyes eljárás keretében, illetve postai úton - lényegében „csak" annak benyújtásáról gondoskodik. Amennyiben az okmányokat Ön, mint meghatalmazott könyvelő írja alá, úgy a meghatalmazás eredeti példányának az adatszolgáltatás teljesítését megelőző megküldése nem előírt, viszont az adatszolgáltatás teljesítése, benyújtása során igazolnia kell meghatalmazását, az eljárás, az aláírás jogosságát. Ezen utóbbi esetben azonban célszerű élnie a képviseleti jogosultság bejelentésének lehetőségével. Ha az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kitölti, és csatolja a meghatalmazás eredeti példányát, az elektronikus nyilvántartásban történő rögzítést követően a meghatalmazás érvényességi ideje alatt többé nem szükséges a képviseleti jogosultság alkalmankénti igazolása.

    Az 1988-2005. évekre vonatkozó adatszolgáltatások elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez 2009. decembere óta elérhető a honlapon (az Ügyintézés/Letölthető programok menüpontban) az ún. NYENYI Keretrendszer, amely magában foglalja a 8892, a TBJAR96, valamint a NYENYI97 - NYENYI05 DOS-os foglalkoztatói programokat.

    A 2006. 2007. és 2008. évi adatszolgáltatáshoz elkészített NYENYI programok is alkalmasak - a Keretrendszerhez hasonlóan - az elektronikus ügyintézés keretében történő adatszolgáltatásra. (A részletes ismertetőt a programok felhasználói kézikönyve tartalmazza.) A 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatást azonban kizárólag elektronikus ügyintézés keretében lehet teljesíteni.

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítésének módjáról az „Ügyintézés/Tájékoztatók/Adatszolgáltatás" fejezetben, a „Tájékoztató a visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről" cím alatt bővebb információt talál.

    A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. számú mellékletének V. pont 1. pontjának e) alpontjában foglaltak szerint a változásbejegyzési kérelem benyújtásához szükséges okiratok körébe tartozik a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete által kiállított, a cég biztosítottai adatainak átadásáról, a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséről elnevezésű igazolás. A Ctv. 1. számú mellékletében előírtak az eljárás megindításához (a változásbejegyzési kérelem benyújtásához), a Ctv. 112. §-ának (2) bekezdésében előírtak pedig az eljárás lezárásához kötik a kormányhivatal igazolását.

    A 2010. január 1-je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a végelszámoló kérésére az illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete igazolást állít ki. A 2009. december 31-e után létrejött gazdálkodó szervezetek részére, illetve a tevékenységüket korábban megkezdett gazdálkodó szervezetek 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséről a NAV jogosult igazolást kiadni.

    Amennyiben a végelszámoló a megállapított adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget, az eljáró szerv a hiányzó adatszolgáltatások beszerzéséről hatósági eljárás keretében intézkedik. A végelszámolónak a jogelőd foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell.

    Az igazolás kiadása iránti „Kérelem" nyomtatványt és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérésre, térítésmentesen rendelkezésre bocsátja, illetve azok elérhetőek az ONYF honlapján a  Nyomtatványok/Nyomtatványtár menüpontjában. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének igazolása ügyében kezdeményezett eljárás illetékköteles. A végelszámolónak az igazolás kiadásáért 3.000 forint összegű eljárási illetéket kell fizetnie. Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel, az eljárást kezdeményező iraton kell leróni. A végelszámolónak az igazolás kiadására irányuló kérelmét a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal felé kell benyújtania. A kormányhivatalok elérhetőségéről, valamint az ügyfélfogadás rendjéről az ONYF honlapján tájékozódhat.

    A jogszabályi előírásokat tekintve, 2007. április 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelem után nyugdíjjárulékot is fizetett, továbbá a nyugdíjjárulék megfizetését a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra is vállalhatta. 

    Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozónak nem keletkezett nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme (így nyugdíjjárulék megfizetése sem történt), úgy a gazdálkodó szervezetnek Önre vonatkozóan nem kell nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást teljesítenie. Azonban a társas vállalkozásnak a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét (a biztosítási jogviszonyban álló személyekre vonatkozóan NYENYI adatszolgáltatás formájában, illetve biztosítottak „hiányában" nemleges nyilatkozat formájában) teljesítenie kell.

    A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

    Az elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó, illetve a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete felé kell teljesíteni.

    Amennyiben a regisztráció elvégzését követően mégis úgy dönt, hogy az adatszolgáltatást e-ügyintézés keretében, Ügyfélkapun keresztül szeretné teljesíteni, úgy a regisztráció módosítását a foglalkoztató, egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal felé Ön (nyilvántartásra kötelezett), illetve meghatalmazottja (képviselője) kezdeményezheti.

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez az ún. „Bejelentő lap"-ot szükséges kitöltenie. Az adatszolgáltatás ezen módjáról bővebb információk az Ügyintézés/Tájékoztatók/Adatszolgáltatás menüpontban, a „Tájékoztató a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről" cím alatt érhetőek el.

    A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

    Az elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó, illetve a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete felé kell teljesíteni.

    Amennyiben az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítése kapcsán korábban már kitöltötte, és az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz eljuttatta a Bejelentő lapot (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-a (1)-(2) és (5) bekezdései szerinti képviselet esetén feltétel továbbá az, hogy érvényes meghatalmazással rendelkezzen), úgy a további adatszolgáltatásokhoz újabb Bejelentő lapot kiállítania nem kell.

    Bejelentő lapot ismételten csak abban az esetben szükséges kitöltenie, ha az adatokban bekövetkezett változásokat szeretné ismertetni. Például akkor, ha a korábban tett közléséhez képest az éppen aktuális adatszolgáltatásnál Ön módosítani szeretné a megbízást, képviseletet ellátó személy, szerv (szervezet) adatait, vagy az elektronikus ügyintézés keretében az adatszolgáltatást teljesítő (Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező) személy(ek) adatait.

    Az adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez szükséges bővebb információt az Ügyintézés/Tájékoztatók/Adatszolgáltatás menüpontban, a „Tájékoztató a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről" cím alatt találhat.

    A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

    Az elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó, illetve a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete felé kell teljesíteni.

    A jogszabályi előírásokat tekintve, az érintett személy, vagy írásban meghatalmazott képviselője a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokba betekinthet, arról felvilágosítást kérhet, az iratokról másolatot igényelhet. 

    Biztosítási jogviszonyának bejelentésével kapcsolatos nyugdíjbiztosítási adatairól Ön a lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületénél tájékozódhat. A nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartása a 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a foglalkoztatók, a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt adatokra épül, így az alapján áll módjukban felvilágosítást adni.

    A nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában Önre vonatkozó adatok megismerése érdekében a Nyomtatványok/Nyomtatványtár menüpontban a „Kérelem nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokra vonatkozóan" (K70) elnevezésű nyomtatványt kell elektronikus úton (Ügyfélkapun keresztül) megküldenie, illetve a lakóhelye szerint illetékes főváros/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete részére eljuttatnia.

    A szolgálati idő elismeréséhez a diploma bemutatása nem elegendő. Ha elveszett a leckekönyve, a tanulmányi időről az a felsőoktatási intézmény állít ki igazolást, ahol a tanulmányait folytatta.

    Az igazolást eljárásaik során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek is beszerezhetik

    A szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultság megállapításánál kizárólag abban az esetben vehető figyelembe, ha arra bejelentési adat található. A szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára – többnyire a II. és III. tanévre – található bejelentési adat. A nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak kell tekinteni. Az évközi szakmai gyakorlat a képzés szerves része, ami nem tekinthető keresőtevékenységnek, így jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni.

    Az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés, az úgy nevezett tagi munkavégzés. A szociális szövetkezet tagja nem minősül biztosítottnak, de a tag – kivéve a jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult, és a szövetkezet a tag után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A tag a pénzbeli juttatása után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, ennek alapján szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet szerez.

    Az egyszerűsített foglalkoztatás, azaz a mezőgazdasági idénymunka ténye a felek szóbeli megállapodásán alapul, de a munkáltatói bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Az egyszerűsített foglalkoztatást szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül biztosítottnak, azonban nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap.

    A szolgálati idő elismerése elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján történik. Amennyiben a vitatott munka-jogviszony időtartama a társadalombiztosítási nyilvántartással nem, vagy csak részben bizonyítható, illetőleg más egykorú okirattal nem igazolható, lehetőség van egyéb bizonyítási mód igénybevételére is.

    A nyilvántartásban nem található időtartam beszámítására tanúk nyilatkozata alapján is sor kerülhet. Fontos tudni, hogy tanúbizonyítás nem lehetséges olyan időtartamokra, amelyekre a jogszabály az igazolás módját egykorú okirathoz, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítéséhez kötötte, vagy a vitatott jogviszony biztosítási kötelezettsége a jövedelem nagyságától függött.

    A keresőtevékenységgel járó biztosítási idő fogalma a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához kötődik. Keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, aki gazdasági társaság személyes közreműködéssel vagy mellékszolgáltatás keretében munkavégzés útján vesz részt. Ide sorolandó, aki a társaság vezető-tisztségviselője, vagy aki társasági szerződésben közreműködési, vagy munkavégzési kötelezettséggel bír. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetében keresőtevékenység akkor keletkezik, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelemként kell figyelembe venni. A keresőtevékenységgel járó biztosítási idővel szemben szolgálati időaz az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezve, illetve megállapodás alapján a nyugdíjjárulékot meg is fizetette.

    A GYES folyósítási ideje a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok, a foglalkozató (folyósító szerv) adatszolgáltatása, vagy a „TB-kiskönyv-”-be („Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról”, illetőleg „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”) bevezetett adat alapján ismerhető el szolgálati időnek.

    Ha a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik és e jogviszonyában elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor a nyugellátás mértékének meghatározásához szükséges szolgálati időként a megszerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe.

    A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani.

    Az arányos szolgálati idő kiszámításának módjáról az „Ügyintézés” menüpont „Letölthető programok” almenüjének „Arányos szolgálati idő számítás” pontjában található részletes tájékoztatás és segédlet.

    Fontos, hogy a nyugellátásra jogosító szolgálati idő meghatározásánál a biztosítási jogviszony teljes időtartamát csökkentés nélkül figyelembe kell venni.

     

    A nyugdíj mértékének meghatározásánál csak a teljes év (365 naptári nap) vehető figyelembe. Ilyen esetben – ha van rá mód – célszerű a hiányzó 25 nap megszerzése érdekében tovább dolgozni, ugyanis 38 év megszerzett szolgálati idő után a havi átlagkereset 77 %-a, míg 39 év alapján a 78,5 %-a lesz a nyugdíj összege.

    Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét növelni kell annyiszor 365 nappal, ahány gyermeke született 1968. január 1. előtt. A leírtak miatt az 1967. évben született gyermekére tekintettel tényleges szolgálati ideje egy évvel növelhető.

    Az 1998. január 1-jét megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója ápolása vagy gondozása címén kapta.

    A szolgálati idő elfogadásának feltétele, hogy az egyén erre az időszakra a nyugdíjjárulékot megfizette. Ezen a címen szolgálati időt legfeljebb 1992. december 31-ig lehet figyelembe venni.

    A felsőfokú technikumok felsőoktatási intézményeknek minősültek, ezért a nappali tagozaton folytatott tanulmányokat szolgálati időként el kell ismerni.

    A részmunkaidős foglalkoztatásnak csak abban az esetben következménye a szolgálati időnek a nyugdíj mértéke szempontjából történő arányos figyelembevétele, ha az ebből származó jövedelem a foglalkoztatás időtartama alatt az érvényes minimálbér összegét nem éri el. A nyugellátásra jogosító szolgálati idő meghatározásánál a biztosítási jogviszony teljes időtartamát ilyen esetben is csökkentés nélkül kell figyelembe venni.

    Tekintettel arra, hogy a közölt jövedelem meghaladja az érvényes minimálbér összegét, szolgálati idejét a nyugellátás mértéke szempontjából is úgy kell figyelembe venni, mintha teljes munkaidőben foglalkoztatnák.

     

    A magyar-német munkaerő-csereegyezmény alapján az egykori NDK-ban munkaviszonyban töltött idő a magyar jogszabályok alapján szolgálati időnek minősül. A külföldi munkavégzést bizonyítani lehet munkakönyvi bejegyzéssel, kétnyelvű munkaszerződéssel, a német foglalkoztatótól kapott igazolással. A társadalombiztosítási nyilvántartásban is lehet adat erről az időről, ha a külföldi munkavégzés előtti foglalkoztató azt a munkaviszony nyilvántartó lapra felvezette. Bizonyítani lehet még a megyei levéltáraknál, illetve a foglalkoztatási szerveknél esetleg meglévő nyilvántartás alapján.

    Sajnos 2016-ben 2017. április 13-tól járó nyugdíjösszeget nem tudunk számolni. A hatályos jogszabályok alapján a nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek havi átlaga alapján – az addig megszerzett szolgálati időtől függő százalékos mértékben – kell megállapítani.

    A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év (azaz 2016.) előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év (azaz 2016.) kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”). Erre az ún. valorizálásra legkorábban 2017. február végén vagy márciusban kerülhet sor (általában akkor jelenik meg a vonatkozó Korm. rendelet), így az említett időpontig várható öregségi nyugdíja összegéről nem tudunk konkrét tájékoztatást adni.

    A rokkantsági nyugdíjban részesülők nyugdíjas státusza 2012. január elsejétől megszűnt, ettől az időponttól rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülőnek minősülnek. Ezen ellátás mellett végzett keresőtevékenységgel 2012. január elsejétől további szolgálati időt lehet szerezni, melyet az elért keresettel együtt be kell számítani az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegébe.

    A rokkantsági nyugdíj folyósítása alatt (2008-tól 2011. december 31-éig) folytatott keresőtevékenysége alatt fizetett nyugdíjjárulék alapján öregségi nyugdíjazása időpontjától ún. 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre jogosult. (A nyugdíjnövelést az egy adott naptári évben fizetett nyugdíjjárulék 0,5 %-ának megfelelő összegben kell megállapítani.)

    Ha a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj megállapítását követően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép és az egyéni számlán lévő összeg az államháztartás részére átutalásra kerül, az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell. Visszalépés esetén a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy nyugdíjának összegét is módosítani kell, függetlenül attól, hogy öregségi nyugdíjra jogosító életkorát még nem töltötte be. A visszalépés ténye kizárólag az öregségi nyugdíj összegére van hatással, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megállapított és folyósított, saját jogú nyugellátásnak nem minősülő ellátások tekintetében nincs jogszabályi felhatalmazás az ellátás összegének ilyen jogcímen történő módosítására. A korhatár előtti ellátásban, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyek módosítás iránti kérelme kizárólag abban az esetben teljesíthető, ha részükre öregségi nyugdíj kerül folyósításra.

    A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azokat is, akiknek a törvény keretei között nyugellátásuk szünetel – 2006. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem alapján lehet 0,5 % mértékű növelést megállapítani.

    A növelést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja 2017. január elsejétől - külön kérelem nélkül - hivatalból megállapítja minden öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött személy részére, aki nyugellátásának folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatott.

    Aki korhatár előtti ellátásban részesül, nem minősül öregségi nyugdíjasnak, ezért nyugdíjnövelésben nem részesülhet, ellenben 2012. január 1-jétől szolgálati időt szerez.

    A korhatár előtti ellátás megszűnik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor és a törvény erejénél fogva – változatlan összegben – öregségi nyugdíjjá alakul. A vonatkozó jogszabály azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy a jogosult a nyugdíj újbóli megállapítását kérje, amennyiben korhatár előtti ellátásban részesülőként a nyugdíjkorhatár betöltéséig legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

    A saját jogú nyugdíjban részesülő személy munkavégzése, illetve vállalkozói tevékenység folytatása esetén továbbra is az általános szabályok szerint fizet nyugdíjjárulékot, viszont az öregségi nyugdíjhoz további szolgálati időt nem szerez.

     Amennyiben nyugdíjasként keresőtevékenységet végez, a keresőtevékenységet követő évben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja – külön kérelem nélkül – megállapítja a nyugdíj növelését.

     

    A növelés összege, a tárgyévet megelőző évben elért, nyugdíjjárulék-köteles kereset egytizenketted részének fél százaléka.

     

    Azért mert az ellátás iránti igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

    Igen, mivel szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-e előtt, a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét.

    Nem kell megszüntetnie biztosítási jogviszonyát az egyéni és a társas vállalkozóknak, mivel a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.

    A nyugellátás megállapításának kezdő időpontjától Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak fog minősülni.

    Igen, mivel öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön (más EU/EGT tagállamban, Svájcban, vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban) nem áll.

    Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől a jogosultsági feltételek teljesültek.

    Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető átlagkereset alapján kell megállapítani. A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

    Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-e előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe. Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

    Az a személy, aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

    A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.

    A nyugdíjbiztosítási eljárásokban a papírmentes ügyintézés kialakítása a cél, ezért 2015. január 1-jétől megkezdődött a papíralapú beérkező dokumentumok elektronizálása. Ettől az időponttól kezdődően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez címzett papíralapú küldeményeket központilag a NYUFIG érkezteti. A beérkező küldemények elektronizálása szkennelés útján történik és elektronikus úton történő hitelesítésüket követően rendszerezetten, az iratkezelési szabályoknak megfelelő módon, a központi szakrendszerekből érhetők el az ügyintézők számára. Az igények elbírálása az elektronikus dokumentumok felhasználásával történik.

    Az eredeti – ügyfél által megküldött – iratok már nem az ügydöntő határozattal, hanem közvetlenül a hiteles elektronikus dokumentum előállítását követően visszaküldésre kerülnek a feladó részére.

    A nyugdíj megállapítási eljárás az igényérvényesítéssel, az ügyfél által kitöltött igénybejelentő lap benyújtásával kezdődik. Az igénybejelentés napjának az ügyfél szempontjából rendkívül nagy jelentősége van. A „későn” benyújtott igénybejelentésnek az ügyfélre nézve hátrányos következményei lehetnek. A nyugellátás ugyanis legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy a kérelmező esetleg már ezt az időpontot megelőzően is jogosult lett volna nyugellátásra.

    Amennyiben igényét még nem terjesztette elő, azt sürgősen meg kell tennie, de a nyugdíjat 2013-tól már nem lehet megállapítani.

    Nyugdíjigényt még nem érdemes benyújtani, mivel kérelme korai, ezért el fogják utasítani. Ellenben indíthat adategyeztetési eljárást vagy kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását annak érdekében, hogy hatósági döntést kapjon a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idejéről. Ennek rendkívül nagy jelentősége van, hiszen öregségi nyugdíjat kizárólag akkor lehet az egyéb feltételek fennállása esetén megállapítani, ha az igénylő a biztosítási jogviszonyát megszünteti (kivételt képeznek az egyéni és társas vállalkozók). Mivel a nyugdíj mértékét csak a teljes szolgálati évek száma (1 év = 365 naptári nap) befolyásolja, a jogviszony megszűntetésének, az azt megelőző felmentési/felmondási idő kezdetének, a nyugdíjazás kezdő időpontjának legoptimálisabb meghatározása rendkívül fontos, a megszerzett szolgálati idő pontos ismerete nélkül szinte lehetetlen.

    Például: az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot 20 év szolgálati idő alapozza meg. Az, akinek a biztosításban töltött – vagy egyébként szolgálati időként elismerhető – ideje naptári naponként számításba véve 19 év 364 nap, öregségi tejes nyugdíjra nem jogosult. A nyugdíj mértéke szempontjából hasonló a helyzet. Ha valaki 40 év 364 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, nyugdíjának összege az alapul szolgáló havi átlagkereset 80 százaléka lesz, míg ha 1 nappal tovább dolgozik és megszerzi a 41. szolgálati évét, a nyugdíj mértéke 82 százalék.

    Az egyéni és társas vállalkozó esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak nem feltétele a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

    Születési dátuma alapján 2017. július 3-án töltöti be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Mivel ún. „nyugdíjkényszer” nincs, ezért az öregségi nyugdíjat törvényben meghatározott módon kell a biztosítottnak/volt biztosítottnak igényelnie, nyugdíj-megállapítási eljárás hivatalból nem indulhat.

    Célszerű rögzített nyugdíjigényt előterjesztenie. Ennek jelentősége, hogy – bár továbbra is aktív biztosított marad – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján járó nyugdíj összegéről határozat készül. Legalább egy évvel későbbi nyugdíjazása esetén eldöntheti, hogy az akkori vagy a rögzített nyugdíj folyósítását kéri-e.

    A nyugdíjkorhatár betöltését követő munkavégzéssel nem csak további szolgálati időt szerez, hanem minden 30 nap munkavégzésért 0,5 %-os nyugdíjnövelés illeti meg, tehát pl. egy év „továbbdolgozásért” 6 % „bónusz” jár. (A kiszámított nyugdíjat 6 %-kal magasabb összegben kell megállapítani, mint amennyi a megszerzett szolgálati idő alapján megilletné.)

    Nem, mivel a nyugellátást írásban, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon/űrlapon kell igényelni. A nyomtatvány térítésmentesen, bármely nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetőleg letölthető a „Nyomtatványok” menüpont „Nyomtatványtár” alkalmazásból is. A „Nyomtatványtár”-ban az űrlaplistából kétféle módon érhetőek el a nyomtatványok:

    1. PDF fájlként a számítógépére tudja lementeni és onnan tudja nyomtatni kézzel történő kitöltéshez, vagy

    2. egy űrlapkitöltő folyamaton végignavigálva a számítógép segítségével tudja kitölteni, majd nyomtatni.

    Amennyiben rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval igényét elektronikus úton is előterjesztheti az „Elektronikus ügyintézés” linkre kattintva. Az elektronikus ügyintézés szabályairól az „Ügyintézési tájékoztatók” menüpont „Általános tájékoztató” almenüjében olvashat.

    Természetesen a kitöltött, aláírt nyomtatványt postai úton is eljuttathatja a lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervhez.

    Nem, mivel az elismert szolgálati ideje alapján csak résznyugdíjra lehet jogosult. Résznyugdíjat a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában (18 év megszerzése esetén 49 %-os mértékben) kell megállapítani akkor is, ha ez az összeg nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

    Az árvaellátás iránti igényt az erre rendszeresített nyomtatványon a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ügyfélszolgálatánál kell előterjesztenie. Az igénybejelentés elektronikus úton is benyújtható. Az igényléshez szükséges formanyomtatvány letölthető a „Nyomtatványok” menüpont „Nyomtatványtár” alkalmazásából. Amennyiben rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval igényét elektronikus úton is előterjesztheti az „Elektronikus ügyintézés” linkre kattintva.

    Felhívjuk a figyelmét, hogy az árvaellátás megállapításával egyidejűleg megszűnik a rokkantsági járadékra jogosultsága, ugyanis a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése kizárja a két ellátás együttes folyósítását.

    A rokkantsági járadék olyan személyeknek nyújt rendszeres pénzbeli ellátást, akik már születésükkor, de legkésőbb nagykorúvá válásukat megelőzően olyan mértékű egészségkárosodást szenvedtek, amely miatt a létfenntartásuk megnehezedett, esetenként ellehetetlenült. Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást megállapítani nem lehet. A járadékot annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amikor az érintett személy a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzése.

    A rokkantsági járadékra jogosultságot nem zárja ki, ha az igénylő munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

    Megszűnik a rokkantsági járadékra való jogosultság, ha a járadékos

    -          részére nyugellátást állapítanak meg,

    -          egészségkárosodásának mértéke a 70 százalékot már nem éri el,

    -          részére megváltozott munkaképességűek ellátását állapítanak meg.

    Igen, amennyiben rendelkezik a rokkantsági járadékra való jogosultság egyéb feltételeivel is, ugyanis a jogosultságot nem befolyásolja, ha valaki külföldi állampolgár.

    Az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot nem befolyásolja, hogy az elhunyt részesült-e korábban özvegyi nyugdíjban. Amennyiben az igénylő a házastársra előírt jogosultsági feltételeknek megfelel és élettársával haláláig megszakítás nélkül tíz éven át (amennyiben gyermekük született egy éven át) együtt élt, az özvegyi nyugdíjra jogosult lehet.

    Az árvaellátásra jogosulttá válhat, amennyiben az oktatás nem távoktatásban folyik, és az árvaellátásra jogosító egyéb feltételek fennállnak. A Tny. 55. § (3) bekezdésének b) pontja szerint a felnőttképzésben folytatott tanulmányok abban az esetben jogosíthatnak árvaellátásra, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában zajlik, és az oktatás heti átlagos óraszáma eléri a hét órát. 

    Az árvaellátásra való jogosultságot az esti munkarendben folytatott tanulmányok nem alapozzák meg, így az arra való jogosultság a nappali munkarendben folytatott tanulmányok megszakítását követő naptól megszüntetésre kerül. Abban az esetben pedig – ha özvegyi nyugdíjra jogosító más feltétel nem áll fenn, a gyermek árvaellátásra való jogosultsága hiányában – az özvegyi nyugdíj sem folyósítható.

    A felsőoktatásban folytatott tanulmányok a passzív félév alatt szünetelnek, így annak tartamára az árvaellátás nem folyósítható. (A tanulmányok szüneteltetésének idejére csak abban az esetben folyósítható árvaellátás, ha a szünetelés oka szülés vagy betegség.)

    Az árvaellátás folyósításához szükséges az alábbiakban felsorolt adatok oktatási intézmény általi igazolása: tanuló/hallgató neve, születési dátuma, anyja neve, az oktatási intézmény neve, címe, a tanulmányok kezdetének és várható befejezésének pontos időpontja (év, hó, nap), a tanulmányok munkarendje (tagozata), kiállítás dátuma, az igazolást kiállító aláírása, az intézmény bélyegzőlenyomata. A külföldi oktatási intézmény fenti adatokat kötetlen formában igazolhatja, azonban amennyiben az oktatási intézmény hozzájárul, használható az e célra rendszeresített kétnyelvű (magyar és angol) iskolalátogatási igazolás, mely a www.onyf.hu honlapon a Nyomtatványok, majd a További nyomtatványok menüpontra kattintva, az (1020-001) Iskolalátogatási igazolás elnevezés alatt érhető el.

    Az Ön - árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása címén megállapított - özvegyi nyugdíja 1996. évben még az 1975. évi II. törvény szabályai szerint került megállapításra, az özvegyi nyugdíj mértéke akkor az elhunyt nyugellátásának 50%-a volt (mely a 2006. és 2007. évben végrehajtott emeléseknek köszönhetően 60%-os mértékűre emelkedett). A jelenleg hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény úgy rendelkezik, hogy a saját jogú ellátásban részesülőt 30%-os mértékű özvegyi nyugdíj illeti meg, tehát özvegyi nyugdíja 30%-os mértékben fog megállapításra kerülni attól a naptól, amelytől saját jogú nyugellátást állapítanak meg az Ön részére.

    Igen, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg gyermek eltartásáról gondoskodik.

    Az özvegyi nyugdíj mindaddig jár, amíg a gyermek árvaellátásra jogosult.

     

    Abban az esetben, ha az özvegy az újabb házasságkötéskor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik.

    Amennyiben az özvegy már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt az özvegyi nyugdíjra jogosultsága  nem szűnik meg a házasságkötés következtében.

    A Tny. 49. § (1) bekezdése szerint az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

    Az özvegyi nyugdíjra jogosultságot a gyermektartásdíjról rendelkező bírósági ítélet nem alapozza meg. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény különbséget tesz a házastársi- és a gyermektartás között. A házassági életközösség megszűnése esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, kivéve, ha arra érdemtelenné vált. A tartás közös megállapodás vagy bírósági ítélet alapján állapítható meg.) 

     

    Igen, jogosult lehet özvegyi nyugdíjra, ha élettársa haláláig legalább egy év óta megszakítás nélkül együtt éltek, és gyermekük született. Az özvegyi nyugdíjjogosultságot nem befolyásolja, hogy az együttélés alatt, vagy azt megelőzően született a gyermekük.

    Az árvaellátás a felsőoktatási intézményben nappali képzés keretében folytatott tanulmányok idejére illeti meg a jogosultat. A tanulmányok befejezésének időpontja az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszaknak az utolsó napja, ezért árvaellátást addig az időpontig kaphat.

    Ha az árva a tanulmányok befejezését követően a következő tanulmányi időszakban új tanulmányokat kezd, a tanulmányok folytatását az árvaellátás folyósítása szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.

    A tanulmányokat az oktatási intézmény által – legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül – kiállított igazolással kell igazolni. A nyári szünet időtartamára az árvaellátást az igazolás benyújtását követően, visszamenőlegesen utalja ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága.

    Iskolai tanulmányok címén megilleti az árvaellátás, ha betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt lesz magántanuló. Ezt az oktatási intézmény igazolásával kell bizonyítania.

    Amennyiben nem egészségi problémája miatt lett magántanuló, árvaellátásra nem jogosult.

    A nyugdíjast (járadékost) a halál napját magába foglaló hónap végéig esedékes ellátás illeti (illetné) meg. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal (járadékossal) annak elhalálozásakor közös háztartásban együtt élt házastársa/bejegyzett élettársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti – ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben – a halálesetet követő egy éven belül, ezek hiányában pedig az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

    Az együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátás folyósítási törzsszámát.

    Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

    Tekintettel arra, hogy Ön az elhunytnak nem a házastársa volt, ezért az utolsó havi nyugdíjat jogerős hagyatéki végzés megküldése után tudja majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága az örökös részére kifizetni.

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt házastárs/élettárs halálától egy évig folyósítható. Tekintettel arra, hogy élettársa 2013. szeptember 9-én hunyt el, ideiglenes özvegyi nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – 2014. szeptember 8-áig szerezhetett volna jogosultságot.

    Kérelme teljesítésére méltányossági alapon sincs lehetőség.

    Igen, jogosult lehet özvegyi nyugdíjra és együtt élő házastársnak kell tekinteni, ha a házastársát bizonyítottan ápolás, gondozás céljából helyezték el az egészségügyi intézményben és az érzelmi, gazdasági kapcsolat folyamatosnak tekinthető.

    A nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodásokkal kapcsolatosan a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatala, a Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatala jár el.

    A befizetett járulék visszafizetésére vonatkozó igényében az ügyfélnek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel közölnie kell:

    • a megállapodás-kötő (kedvezményezett) személyi adatait (név, születési idő, TAJ szám, magyarországi lakcím),
    • külföldi címét,
    • a külföldi munkáltató nevét, székhelyét, a foglalkoztatás időszakát (időtartamát),
    • a teherviselő nevét, címét,
    • külföldi biztosítási számát.

    A kéréshez az ügyfélnek a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan rendelkezésére álló igazolást (igazolásokat) is csatolnia kell.

    A külföldi társadalombiztosítási szervtől a biztosításra vonatkozó igazolást az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatalán keresztül kéri meg.

    Ezen igazolás megérkezése után intézkedhet az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a járulék visszafizetése iránt, a megállapodás megkötése szándékának napjától, de legkorábban a megállapodás megkötése szándéka hónapjának első napjától.

    Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 8/A. §-a értelmében a visszafizetésre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben előírt elévülési időn kerülhet sor, azaz a visszafizetésre való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a járulékot megfizették.

     

    Nem.

    A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdései értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

    A szolgálati idő és a jogosultsági idő nem azonos fogalmak. Szolgálati időnek minősül több olyan időszak, amely a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából nem minősülnek jogosító időnek, (így pl. munkanélküli járadék folyósításának ideje, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartama).

    Jogosultsági időnek ugyanis kizárólag a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő tekinthető.

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. §-a szerint szolgálati idő szerzése céljából megállapodás megkötésére ad lehetőséget, amelyek azonban kizárólag szolgálati idő megszerzésére adnak lehetőséget, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő megszerzésére nem.

    A nők kedvezményes nyugdíjához tehát 40 év jogosultsági idő szükséges, ami csak keresőtevékenységgel járó, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerzett szolgálati idő lehet. A Tbj. szerinti megállapodás ezzel szemben kizárólag szolgálati idő szerzése céljából köthető. Erre figyelemmel a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő megszerzése céljából Tbj. szerinti megállapodás nem köthető.

    Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályok erre vonatkozó kizáró, korlátozó rendelkezést nem tartalmaznak, a megállapodás töredék időre is megköthető.

    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 88. § (2) bekezdése szerint a hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban meghatározott iratok bemutatását és egyéb tájékoztatást kérhet, illetőleg helyszíni ellenőrzést tarthat. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 100. §-ának előírásait tekintve, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek szakellenőrzése kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogszabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat rendelkezésre kell bocsátani.

    Az ellenőrzés történhet az ellenőrzött székhelyén, telephelyén, meghatározott feltételek fennállása esetén a könyvviteli szolgáltatónál, illetőleg az eljáró kormányhivatalnál.

    Az ellenőrzött és az ellenőr előzetesen egyeztetést folytat, melynek része annak eldöntése is, hogy az ellenőrzés hol kerüljön lefolytatásra. Ha az ellenőrzés a kormányhivatal épületében történik, Ön köteles a megkereső szerv - ellenőrzési szakterülete - által kért okmányokat a helyszínen bemutatni.

    A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ellenőrzési szakterülete a foglalkoztatót előzetesen értesíti az ellenőrzésről, melynek során közli, hogy mely dokumentumok előkészítése szükséges. Az ellenőrzés megtartásához szükséges feltételeket a gazdálkodó szervezetnek (a cégnek) kell biztosítania. Amennyiben a dokumentumokat nem a szervezet székhelyén, hanem a könyvelőnél tudja az ellenőrzésnek bemutatni, ezt a tényt a szakellenőrzésnek jeleznie kell. Ezt az értesítésben megadott telefonszámon, FAX számon, e-mail címen vagy levelezési címen teheti meg. Ebben az esetben Önnek is a könyvelőnél kell tartózkodnia az ellenőrzés időpontjában, vagy teljes körű képviseletre szóló meghatalmazást szükséges a könyvelő részére adnia annak érdekében, hogy az eljárás jogszerűen lefolytatható legyen.

    A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ellenőrzési szakterülete a vizsgálat időpontját megelőzően, az ellenőrzés megtartásának szándékáról minden esetben értesíti az ellenőrzöttet. Azt úgy kell közölnie, hogy arról az ellenőrzés időpontját megelőzően legalább öt nappal korábban értesüljön. Ha Ön akadályoztatva van, vagy önhibáján kívül nincs abban a helyzetben, hogy az ellenőrzésen részt vegyen, illetőleg a szükséges okmányokat a megadott időpontig nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani, arról az ellenőrzési szakterületet kérjük haladéktalanul tájékoztatni. Ezt az értesítés során közölt elérési lehetőségeken teheti meg, vagyis telefonon, faxon, e-mailben, vagy levélben közölheti az akadályoztatásának tényét és okát.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által kiadott mulasztási bírság megfizetésére kötelező határozat ellen jogszabálysértésre hivatkozással a kézhezvételtől számított 30 napon belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat keresettel. A keresetet ügyszámra hivatkozással kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként potára adni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A döntés végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet a keresetlevélben kell előterjeszteni.

    A szakellenőrzés által kibocsátott idézésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 46-48. §-ai az irányadók. Az idézett személy, jogi személy képviselője az idézésnek köteles eleget tenni az idézésben közölt időpontban és helyen.

    Amennyiben a megjelölt időpontban akadályoztatva lenne (pl.: kórházi kezelés, külföldi tartózkodás), azt az igazgatási szerv szakellenőrzési területe felé az idézésen megjelölt címen, illetőleg telefonszámon, FAX számon, vagy e-mail címen kérjük jelezni.

    A Ket. 48. § (2) bekezdése szerint, ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy 8 napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre, meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság összegéről a Ket. 61. § (2) bekezdése rendelkezik. Ez alapján a bírság legkisebb összege esetenként 5 000 forint, legmagasabb összege természetes személy esetén 500 000 forint, jogi személy  esetében 1 000 000 forint.

    Tehát kérjük, hogy az idézésben megadott helyen és időben szíveskedjék megjelenni, és a kért iratokat az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani.

    Abban az esetben, ha a nyugellátás elbírálásához szükséges adatok a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakegységének  nyilvántartásában hiányosan, eltérő tartalommal vagy nem állnak rendelkezésre, az ellátást igénylő ügyfél a szolgálati időt egyéb hitelt érdemlő módon, akár tanúval is igazolhatja. A tanú nevét, lakcímét a nyugellátást igénylő közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel. A meghallgatni kívánt személyt a tanúmeghallgatás időpontjáról a kormányhivatal ellenőrzési szakterülete előzetesen értesíti. Egyidejűleg felhívja a figyelmét arra is, hogy a meghallgatásra a személyazonosításra alkalmas okmányát (személyazonossági igazolvány, útlevél, jogosítvány stb.), ha már nyugellátásban részesül, az ellátást megállapító határozatát, továbbá minden olyan bizonyítékként értékelhető okmányát (pl.: foglalkoztatásra irányuló szerződés, kinevezési okmány, munkakönyv, munkalap, bérnyilvántartás, társadalombiztosítási igazolvány) hozza magával, amellyel a volt munkatárssal történt együtt dolgozás, és az őt  érintő időtartam bizonyítható.

     

    Amennyiben a jegyzőkönyv az ellenőrzés helyszínén nem került átadásra, tartalmát úgy kell megismertetni az ellenőrzöttel, hogy azt részére postai úton meg kell küldeni. A jegyzőkönyv egy példánya az ellenőrzöttnél marad, az aláírást követően a többi példányt (példányokat) szíveskedjen visszajuttatni kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakegységének.

    Kérjük, ez esetben a korábbi lakcíme szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ellenőrzési szakegységével szíveskedjék felvenni a kapcsolatot, ahol tájékoztatni fogják arról, hogy milyen ügyben keresték. A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ellenőrzési szakegységének elérhetőségéről az ONYF honlapján tájékozódhat.

    2017

    Hónap

    Banki jóváírás időpontja

    január

    12. (Csütörtök)

    február

    10. (Péntek)

    március

    10. (Péntek)

    április

    12. (Szerda)

    május

    12. (Péntek)

    június

    12. (Hétfő)

    július

    12. (Szerda)

    augusztus

    11. (Péntek)

    szeptember

    12. (Kedd)

    október

    12. (Csütörtök)

    november

    10. (Péntek)

    december

    4. (Hétfő)

    A postai nyugdíjkifizetések időpontjának meghatározása a Magyar Posta Zrt. hatáskörébe tartozik.

    A kifizetési ütemről, valamint a kifizetés esedékességének napjáról a jogosultakat a Magyar Posta Zrt. a tárgyévet megelőző év novemberében nyugdíj-kifizetési naptár útján értesíti.

    A Magyar Posta Zrt. a nyugdíj-kifizetési naptárban megjelölt első kifizetési napot megelőzően kifizetést nem teljesít.

    Igen, a megrongálódott utazási utalványt – az eredeti visszaküldése esetén – ki lehet cserélni. A cserét a folyósítási törzsszámra hivatkozással az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától (1139 Budapest, Váci út 73.) kell kérnie.

    Főszabályként az ellátottak utazási utalványa (a továbbiakban: utazási utalvány) nem pótolható.

    Rendkívül indokolt esetben (például, ha az utalvány megsérült/elháríthatatlan ok következtében megsemmisült vagy azt eltulajdonították) azonban – az összes körülményt egyedileg mérlegelve – pótolható az utazási utalvány, ha az állítását megfelelő igazolással (eltulajdonítás esetén rendőrségi jegyzőkönyv, eljárást megszüntető határozat) alátámasztja.

    Az igazolást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának kell megküldeni. Ebben az esetben nyilatkoznia kell arról, hogy hány esetben vette igénybe az utazási kedvezményt. A nyilatkozat alapján a már igénybevett kedvezmény az utalványon érvénytelenítésre kerül.

    Az elvesztett utazási utalvány nem pótolható!

    A letiltás megszüntetése a letiltási rendelvényt/végzést kibocsátó önálló bírósági végrehajtó, illetve bíróság hatáskörébe tartozik. Amennyiben reklamációja van a letiltással kapcsolatban, illetve kérvényezni szeretné annak megszüntetését (pl.: gyermektartásdíj), akkor a letiltást kiadó szervhez kell fordulnia. 

    Az ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét központi rendszer biztosítja. A központi rendszer igénybevételéhez az ügyfélnek előzetes regisztráció után ügyfélkapu létesítését kell kezdeményezni a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu). Az ügyfélkapu olyan eszköz, amely biztosítja, hogy a használó egyedileg (személyében) azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján a közigazgatási, jelen esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekkel.

    Az onyf@onyf.hu címre, elektronikus úton beérkezett levelek, bejelentések és kérelmek (ezek közzé tartozik a konkrét, lakcím-változást bejelentő kérelem is) – ellentétben az ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelmekkel – csak tájékoztató jellegűek, a küldő személye, az e-mail hitelessége nem bizonyítható.

    Ezért került sor arra, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága levélben kérte fel bejelentésének „hagyományos” úton történő megerősítésére.

    A nyári szünidő tartamára akkor jogosult az egyetem nappali képzése keretében tanulmányokat folytató diák, ha a következő félévre is beiratkozott. Ilyen esetben utólag, az iskolalátogatási igazolás beérkezését követően kerül kiutalásra a nyári szünidő tartamára járó árvaellátás.

    Annak, aki nem társadalombiztosítási nyugellátásban, pl. baleseti járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, stb. részesül. (Kivétel az ideiglenes özvegyi nyugdíj, mely ugyan társadalombiztosítási nyugellátás, de az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege méltányosságból nem emelhető.)

    Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek sem

    -         akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el,

    -         aki előzetes letartoztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

    Az igazolás az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától (1139 Budapest, Váci út 73.) kérhető írásban vagy személyesen. 

    Iskolalátogatási igazolást kell benyújtani az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához, újabb igénybejelentő lap kitöltésére nincs szükség. 

    Igen. Írásban kell kérnie a nyugdíj más címre történő folyósítását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától (1139 Budapest, Váci út 73.). A levélben közölni kell a folyósítási törzsszámát, az új címet, valamint pontosan meg kell jelölni azt az időtartamot (...-tól ...-ig), ameddig erre a címre kéri a nyugdíja folyósítását. A kérelmet szíveskedjen saját kezű aláírásával ellátva megküldeni.

    A kérelmet célszerű legalább 1 hónappal az elutazást megelőzően eljuttatni a nyugdíjfolyósító szervhez.

    A lakcímváltozás bejelenthető

     

    • személyesen az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságán (Budapest, XIII., Váci út 73.), vagy
    • írásban a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással, a nyugdíjas saját kezű aláírásával ellátva, az 1820 Budapest levelezési címen, vagy
    • elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, amennyiben rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval.

     

    A bejelentéshez felhasználható nyomtatványok száma B03, illetve B04, amelyek letölthetők a "Nyomtatványok" menüpont "Nyomtatványtár" alkalmazásból.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága minden év január 31-ig levélben tájékoztatja minden ügyfelét az előző évben folyósított ellátások összegéről.

    A tájékoztató levél tartalmazza a folyósított ellátás típusát, előző évi összegét, tárgyévi összegét (januári emeléssel növelten) és jelzést arra vonatkozóan, hogy az ellátást adóterhet viselő ellátásként kell-e figyelembe venni a személyi jövedelemadó bevallás teljesítésénél.

    Adóigazolást kizárólag azok az ellátásban részesülők kapnak, akik részére adóköteles ellátást folyósít az igazgatóság.  Ezt az igazolást szintén január 31-ig kell megküldeni minden érintett részére.

    A megállapított árvaellátás a gyermeket 16. életéve betöltéséig megilleti, függetlenül attól, hogy tanul-e vagy sem. Ezt követően – főszabályként legfeljebb 25. életéve eléréséig – nappali rendszerű képzés keretében alap-, közép- és felsőfokú tanulmányok folytatása esetén jár továbbra is az árvaellátás.

    Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

    A jogosultságot a tanulói/hallgatói jogviszony fennállása alapozza meg, mely az oktatási intézménybe történt beiratkozással keletkezik. Az árvaellátás folyósítása érdekében a beiratkozásról szóló igazolást el kell juttatni az ellátást folyósító szervhez (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 1139 Budapest, Váci út 73.)

    Amennyiben az árva az egyik iskolában befejezte tanulmányait (pl. júniusban sikeres érettségi vizsgát tett), s a következő tanévet már új oktatási intézményben kezdi (pl. szeptemberben beiratkozik az egyetem első évfolyamának első félévére), az árvaellátás összege a tanévek közötti nyári szünet időszakára visszamenőleg megilleti.

    Az a szülő, aki korábban két vagy több árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén részesült özvegyi nyugdíjban, de az arra való jogosultságát már csak a továbbtanuló árva teremti meg, a beiratkozást követően kiállított iskolalátogatási igazolás alapján – az egyéb feltételek fennállása esetén – ismét jogosulttá válhat az özvegyi nyugellátásra.

    A folyósítási törzsszámról szóló igazolvány elvesztése bejelenthető személyesen vagy telefonon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságán (1139 Budapest, Váci út 73. - telefon: 350-0155; 350-2755; 270-8927; 270-8999), továbbá írásban a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással a nyugdíjas sajátkezű aláírásával ellátva az igazgatóság postacímén (1820 Budapest).

    Az elvesztés körülményeit is tartalmazó részletes bejelentést követően a nyugdíjfolyósító szerv új igazolványt állít ki a törzsszámról és megküldi az ügyfél lakcímére.

    Az árvaellátásra jogosultság feltételeit, a folyósítás szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

    A hivatkozott törvény 55. §-ának (5) bekezdése szerint az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya az oktatási intézmény igazolása szerint a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

    Amennyiben tehát a jogviszony szünetelésének oka a tanuló/hallgató betegsége, illetve szülése, úgy az árvaellátásra való jogosultság továbbra is fennáll, egyéb szünetelési ok esetén azonban megszűnik.

    A nyugellátás lakossági folyószámlára történő utalását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kérelmezni. A nyomtatvány száma B04, amely letölthető a „Nyomtatványok” menüpont „Nyomtatványtár” alkalmazásból. A bankszámlára utalást természetesen a nyugdíjigény benyújtásakor is kérni lehet.

    Ha az ellátás folyósítása valamely pénzintézethez történik, a lakcím (tartózkodási hely) változását – a levélküldemények kézbesíthetősége érdekében – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: NYUFIG, cím: 1139 Budapest, Váci út 73., Postacím: Budapest 1820)be kell jelenteni.

    Amennyiben a NYUFIG-tól már ellátásban részesül, úgy az 1997. évi LXXXI. tv. 79. § (2) bekezdése alapján kérheti, hogy ellátása

    •  belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál (továbbiakban: pénzintézet) vezetett fizetési számlára (lakossági folyószámlára vagy devizaszámlára),
    • az EGT-állam területén élők esetén az EGT államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    •  a Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő esetén a szerződő állam pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett fizetési számlára, vagy
    •  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek árvaellátása esetén gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára

    utalással történjen.

    Amennyiben az Ön részére már folyósításra kerül ellátás, úgy kérelmét közvetlenül a NYUFIG-nak kell megküldenie. A kérelmet postai úton az erre a célra kialakított formanyomtatványon, vagy levélben (törzsszámra hivatkozással,saját kezű aláírásával ellátva) illetve elektronikus ügyintézés (ügyfélkapu) keretében is meg lehet tenni.

    Megjegyezni kívánjuk, hogy a jogosult (vagy törvényes képviselője) által faxon, vagy e-mail-en közölt utalási mód megváltozása (számlaszámra utalás) iránti bejelentést elfogadni nem lehet.

    Nyugdíjas személy elhalálozását (ha özvegy nem maradt utána) a halotti anyakönyvi kivonat másolatának az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához (1820 Budapest, vagy 1139 Budapest, Váci út 73.) való eljuttatásával kell bejelenteni.

    Fel kell tüntetni az elhunyt személy folyósítási törzsszámát vagy ennek hiányában az utolsó pontos lakcímét. A bejelentést személyesen, postai úton, és elektronikus ügyintézés keretében is meg lehet tenni. 

    A nyugdíjast (járadékost) a halál napját magába foglaló hónap végéig esedékes ellátás illeti (illetné) meg. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal (járadékossal) annak elhalálozásakor közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti - ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül -, ezek hiányában pedig az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

    Az együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát.

    Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

    Tekintettel arra, hogy Ön az elhunytnak nem a házastársa volt, ezért az utolsó havi nyugdíjat jogerős hagyatéki végzés megküldése után tudja majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága az örökös részére kifizetni.

    A nyugdíjak folyósításával kapcsolatos változások feldolgozása érdekében a lakcímmel, számlaszámmal összefüggő változásokat tanácsos legalább 30 nappal korábban bejelenteni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál.

    Nyugellátása 2017. február hónapban már az új számlaszámra kerül folyósításra.

    A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó 2007. április 1-jétől a járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.  (E járulék megfizetését az érintett vállalhatta 2007. január 1-jétől is.)

    Az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel -nyugellátását, a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapot képező keresete, jövedelme havi átlagos összegének 0,5 százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - kell növelni. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulkot megfizették.

    A nyugdíjnövelést 2017. január elsejétől nem kell külön kérni, azt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja hivatalból állapítja meg a jövedelem megszezését követő év október 31-ig (2016. évben fennállt biztosítási jogviszonyokra alapján legkésőbb 2017. október 31-ig.

    Annak, aki 2016. december 31-ig nem kérte a 2016. évet megelőző keresetei alapján a növelést, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja 2017. június 30-áig hivatalból gondoskodik a növelés megállapításáról.

    A jogszabály hatálya az őstermelői tevékenységet végzőkre és a közterheket EKHO-val megfizető személyekre nem terjed ki, tekintettel arra, hogy ők saját jogú nyugdíjasként nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezettek.

     

    Igen, amennyiben társtulajdonosként Önnek is korlátlan rendelkezési joga van a számla felett.

    Az Európai Unió, illetve Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, illetve Svájcban élő vagy tartózkodó, magyar nyugellátásban részesülő személy esetén lehetőség van, arra, hogy a nyugellátás közvetlenül az EU/EGT tagállamban vagy Svájcban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) kerüljön folyósításra.

    A külföldre folyósításhoz az erre rendszeresített nyomtatványon közölnie kell az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságával (NYUFIG) a német bank nevét, címét, a  külföldi fizetési számla számát (IBAN és SWIFT kódot), illetőleg az utalás devizanemét (amerikai dollár, angol font, ausztrál dollár, cseh korona, dán korona, euró, japán jen, kanadai dollár, magyar forint, lengyel zloty, norvég korona, svájci frank, svéd korona). A külföldön élő, vagy tartózkodó személy kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente, vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét (2015-ben havi: 28.500 Ft-ot).

    Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy amennyiben a Magyarországon élő nyugdíjas külföldre (bármely országba) utazik és külföldi tartózkodásának várható időtartama a kilencven napot meghaladja, akkor a külföldre utazás tényéről és külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a külföldre utazás előtt tájékoztatni köteles a NYUFIG-ot (1820 - Budapest).

    A NYUFIG a külföldön élő vagy tartózkodó személyek esetében naptári évenként adategyeztetést köteles végezni. Ennek során a nyugdíjasnak az életbenlétét kell igazolnia a részére megküldött nyomtatvány megfelelő kitöltésével, hitelesíttetésével és 30 napon belüli visszaküldésével.

    Amennyiben a nyugdíjas ezen adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a nyugellátás folyósítását megkell szüntetni. Ha a nyugdíjas a jogosultság tényét utóbb igazolja, az ellátás újból folyósításra kerül. Az ilyen okból nem folyósított ellátást legfeljebb 5 évre visszamenőleg utalható ki.

    Ugyanez az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a magyar nyugellátásban részesülőkre is, akik már a nyugellátás megállapításának időpontjában is külföldön éltek.

    A Romániában elért kereseteket a magyar nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál nem lehet figyelembe venni, tehát az 1988. és 1990. között elért jövedelme nem befolyásolja a már megállapított nyugdíjának összegét.

    Az 1962. évi 5. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-román szociálpolitikai egyezmény csak a két országban szerzett szolgálati idő összeszámítását tette lehetővé.

    Megjegyezzük, hogy más egyezmények, valamint az európai uniós jogszabályok sem teszik lehetővé, hogy magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész megállapításánál más országban szerzett kereset beszámításra kerüljön.

    A jelenleg is hatályos, az 1963. évi 16. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni Magyarország, Oroszország és Ukrajna vonatkozásában is a nyugellátás megállapításakor.

    Az egyezmény értelmében a nyugellátást annak az országnak az illetékes szerve állapítja meg és folyósítja a nála érvényes jogszabályok szerint a mindkét ország területén szerzett szolgálati idők összeszámításával, amelynek területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában állandó lakóhelye van és ahová végleges szándékkal letelepedett.

    Azoknak az állampolgároknak a részére, akik az egyik ország területéről a másik ország területére költöztek, azonban az átköltözés után nem dolgoztak tovább, a nyugellátás összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontjában elért országos átlagkereset alapján kell meghatározni.

    2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség felső határösszegéig lehet keresetet figyelembe venni.

    Azoknak a személyeknek a részére, akik az áttelepülést követően Magyarországon tovább dolgoztak, és biztosítási időt szereztek, a nyugellátás összegét a magyar szabályok szerint figyelembe vehető keresetek alapján kell kiszámítani.

    Magyarországon a nemzetközi vonatkozású nyugdíjigények elbírálása az Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest, Fiumei út 19/A) hatáskörébe tartozik.

    A szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás alapján befizetett járulékok visszakövetelésére kizárólag az 5 éves elévülési időn belül és csak abban az esetben van lehetőség, ha bizonyítást nyer, hogy a kérdéses időszakban Németországban, vagy valamely más EU/EGT tagállamban, Svájcban, vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményben részes országban biztosítási jogviszonyban állt.

    A megállapodás megkötése szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől követelheti vissza ezt az összeget. A befizetett járulék visszafizetésére vonatkozó igényben az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel közölnie kell személyi adatait (név, születési idő, TAJ szám, magyarországi lakcím), külföldi címét, a külföldi munkáltató nevét, székhelyét, a foglalkoztatás időszakát (időtartamát), a külföldi nyugdíjbiztosítási teherviselő nevét, címét, a megállapodást kötő (kedvezményezett) külföldi biztosítási számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan rendelkezésre álló okmányokat/igazolásokat is.

    A felsorolt adatokra azért van szükség, mert csak akkor lehet intézkedni a Magyarországon befizetett járulék visszafizetése iránt, ha a külföldi nyugdíjbiztosítási szerv igazolja a biztosítás fennállását és időtartamát.

    Algéria és Magyarország között nincs szociális biztonsági egyezmény így az algériai munkavégzése alatt megállapodás alapján fizetett járulékainak visszatérítésére nincs mód.

    Az igény a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, vagy a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező szervnél (Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala - 1081 Budapest, Fiumei út 19/a.; levelezési cím: 1554 Budapest, Pf.: 350) terjeszthető elő. 

    A kérelmet Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala továbbítja a német nyugdíjbiztosítási szerv részére. A német intézmény az igényelbírálás eredményéről határozatot hoz.

    Az 1954-ben született személy öregségi nyugdíjkorhatára a 63. életév betöltését követő 183. nap.

    A magyar öregségi nyugdíj megállapítása független a német nyugdíj megállapítástól.

    Az igényt a lakóhelye szerinti német nyugdíjbiztosítási szervnél kell benyújtani, amely szerv azt – a nyugdíj megállapításához szükséges valamennyi adattal együtt – továbbítja a hatáskörrel rendelkező magyar nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatalához (1081 Budapest Fiumei út 19/A.).

    Az idegen nyelvű okmányokról elegendő hiteles másolatot készíttetni. A fénymásolatok hitelesítését – az eredeti okmány bemutatása mellett – az igénybejelentést átvevő nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél is elvégzik. Az okmányokról készült hiteles másolatokat a magyar nyugdíjbiztosítási szerv eredeti nyelven küldi meg a külföldi szervek részére, ezért azok fordíttatására nincs szükség.

    Az öregségi, nyugdíj iránti igényt Saját jogú nyugellátás iránti kérelem a magyar-kanadai egyezmény alapján (CA-HU 1.1) elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani, amely letölthető a „ Nyomtatványok” -> „További nemzetközi nyomtatványok” almenü „magyar-kanadai nyomtatványok” pontjában.

    A nyomtatvány természetesen a kanadai szervnél is, az International Operations AB Service Canada (P.O. Box 2710, Main Station Edmonton, Alberta T5J 4C2 Canada) hivatalánál is beszerezhető.

    Az igénybejelentő lapot – annak kitöltését és aláírását követően – a magyar szolgálati időkre vonatkozó eredeti, egykorú okmányokkal/igazolásokkal együtt (illetve ezek hiányában a magyarországi munkáltatók nevének/címének, a foglalkoztatás időtartamának és a betöltött munkaköröknek a felsorolásával) a fenti kanadai intézményhez kell benyújtani, mely a szolgálati időkre vonatkozó dokumentumokról hiteles másolatot készít és intézkedik a kérelem Magyarországra (Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala - 1081 Budapest Fiumei út 19/A.) történő továbbításáról.

    A nyugellátás iránti igényt a lakóhely szerinti ország illetékes nyugdíjbiztosítási szervénél (az ott szokásos módon és nyomtatványon) kell előterjeszteni, amely szerv ezt követően az igényt hivatalból megküldi a magyar igényelbíráló szervnek és ez alapján indul meg a magyar eljárás.

    Az igénybejelentés során lehetőség szerint be kell nyújtani a magyar szolgálati időket bizonyító eredeti, egykorú dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait (szakmunkás bizonyítvány, nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat bizonyító oklevél/leckekönyv, munkakönyv, társadalombiztosítási igazolvány, munkáltatói igazolások, amennyiben volt katona, a magyar katonakönyv stb.), illetve a korábbi munkaviszonyok azonosíthatósága érdekében a lehető legpontosabban fel kell sorolni a magyarországi munkáltatók adatait, a foglalkoztatás időtartamait és a betöltött munkaköröket.

    Magyarországnak és Szlovákiának az Európai Unióhoz történt csatlakozása óta, azaz 2004. május 1. napjától a nyugellátások megállapítására és folyósítására a migráns munkavállalók szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet, 2010. május elsejétől pedig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet vonatkozik. 

    A rendeletek értelmében minden tagállam a hivatalos (nemzeti) nyelvén kérhet adatot, adhat tájékoztatást. A nemzeti nyelvtől (jelen esetben szlovák) eltérő nyelv használatával kapcsolatos kérésével szíveskedjen közvetlenül a szlovák nyugdíjbiztosítási szervhez fordulni.

    Nyugdíjelőleget abban az esetben kell megállapítani, ha az eljárás vélhetően hosszabb lesz, mint a jogszabályban előírt 30 nap, de az adott ellátásra a jogosultság már kétséget kizáróan fennáll.

    A külföldi, jelen esetben a román szolgálati időt, csak a román szerv igazolása alapján lehet figyelembe venni (más igazolás alapján nem).

    Ha a Magyarországon szerzett szolgálati ideje nem elegendő a jogosultság megállapításához, akkor előleget csak a külföldi szerv válaszát követően lehet megállapítani.

    Románia Európai Uniós tagságának kezdetétől, azaz 2007. január 1. napjától Magyarország és Románia viszonylatában is a Közösségen belül mozgó munkavállalók szociális biztonsági kérdéseit rendező 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet, 2010. május elsejétől pedig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek előírásait figyelembe véve kell a nyugellátásokat megállapítani.

    E rendeletek szabályai szerint minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket.

    Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:

    -         Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján (a továbbiakban: önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).

    -         Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz azt, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét, mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell meghatározni, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (a továbbiakban: uniós rendeletek alapján történő számítás).

    A két ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra és folyósításra. Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, csak az arányos nyugdíj kiszámítására kerül sor.

    A megállapításra kerülő magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész vonatkozásában a kérelmezőnek a magyar jogszabályok szerinti feltételeket kell teljesítenie azzal, hogy nyugdíjrész megállapítása esetén a külföldön szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az előbbiek szerint.

    A külföldön, jelen esetben Romániában szerzett szolgálati idő alapján járó ellátás vonatkozásában a román szerv saját szabályai szerint dönt.

    Figyelemmel arra, hogy lakóhelye Magyarországon van, az igénybejelentést a lakóhelye szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél vagy az ügyének elbírálására kizárólagos hatáskörrel rendelkező szervnél, a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatalánál kell előterjeszteni. A szükséges igénybejelentő lap a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél szerezhető be, illetve letölthető a „Nyomtatványok” menüpont Nyomtatványtár”alkalmazásból is.

    Amennyiben Magyarországon Ausztriában és Svájcban dolgozott, nyugdíj igényének elbírálása során a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek előírásait kell alkalmazni.

    E rendeletek szabályai szerint minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket.

    Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:

    -         Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján (a továbbiakban: önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).

    -         Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz azt, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét, mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell kiszámítani, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (a továbbiakban: uniós rendeletek alapján történő számítás).

    A két ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra és folyósításra. Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, csak az arányos nyugdíj kiszámításra kerül sor.

    A megállapításra kerülő magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész vonatkozásában a kérelmezőnek a magyar jogszabályok szerinti feltételeket kell teljesítenie azzal, hogy nyugdíjrész megállapítása esetén a jogosultsághoz a külföldön szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az előbb írtak szerint.

    A külföldön, jelen esetben Ausztriában és Svájcban szerzett szolgálati idő alapján járó ellátás vonatkozásában az osztrák és a svájci szerv  saját szabályai szerint dönt.

    Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

    A nyugdíjfolyósító szerv a nyugellátásban részesülő személy bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból dönt az öregségi nyugdíj szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről.

    Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

    A nyugdíjas kérelmére az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újra, ha a jogosult igazolja a fenti jogviszony megszűnését.

    Amennyiben a kimutatásban szereplő adatokkal egyetért, az eljáró szervet az ún. Elfogadó/Észrevételező nyilatkozat nyomtatvány kitöltésével – „A KIMUTATÁSBAN FOGLALTAKAT ELFOGADOM *” lehetőség aláhúzásával - és beküldésével tájékoztathatja. Az eljáró szervnek a fenti nyilatkozat beérkezését, ennek hiányában az Ön rendelkezésére álló 60 napos határidő leteltét követően van lehetősége az eljárás folytatására.

    A hivatalból történő adategyezetés az 1955-1959. között született korosztályokhoz tartozó érintett biztosított/volt biztosítottakkal 2014. augusztus 25-ével kezdődött meg, ebben a körben országosan mintegy 400 ezer fővel történik meg az egyeztetés.

    A hatályos nyugdíjtörvény szerint erre a korcsoportra 2016. december 31-ig kell megindítani az eljárásokat.

    Az eljárások megindítására az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által jóváhagyott ütemezés szerint kerül sor. Az ütemezés alapján születési évenként, ezen belül pedig TAJ szám szerinti sorrendben történik a hivatalból történő adategyeztetési ügyek indítása.

    Az egyes korcsoportok lakóhely szerinti megoszlása eltérő, ennek megfelelően a már kiértesített korcsoportok is megyénként eltérő módon alakulnak.

    Van olyan megye, ahol már elkezdődtek az 1958-ban születettekkel az eljárások, van olyan megye, ahol az 1957-ben, vagy 1958-ban született biztosítottakkal/volt biztosítottakkal vannak folyamatban az eljárások.

    A kérelemre indított eljárást az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező ügyfelek a www.onyf.hu vagy a www.magyarorszag.hu internetes oldalon az erre a célra rendszeresített (Általános Nyomtatvány Kitöltő program segítségével kitölthető) ÁNYK nyomtatvány letöltésével indíthatják el. Ügyfélkapu regisztráció igénylésére az okmányirodánál, valamint a kormányablaknál van mód.

    A www.onyf.hu internetes oldalon a "Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés" menüpontban Ügyfélkapun történő belépést követően a "Felhasználói útmutató" címmel részletes tájékoztatást talál a kérelem benyújtásának menetére vonatkozóan, amely segítséget nyújt a felhasználók részére az egyeztetési eljárás elektronikus ügyintézés keretében történő kezdeményezéséhez, a nyomtatványok letöltéséhez használható ÁNYK segédprogram letöltéséhez, az űrlapok (nyomtatványok) kitöltéséhez és feltöltéséhez.

    Az ügyfélkapun történő sikeres bejelentkezést és viszontazonosítást (TAJ szám megadást) követően a képernyőn megjelennek

    • az Ön adatai,
    • az ügy adatai (amennyiben már indított korábban adategyeztetési ügyet)
    • az elektronikus űrlapok kitöltésére szolgáló segédprogram,
    • az ÁNYK segédprogram linkje,
    • a kitölthető űrlapok típusai.

    Kérelemre történő ügyindítás esetén a „Regisztráció elektronikus ügyintézésre” funkció gombra nem kell rákattintania.

    Az "ÁNYK" linkre kattintva a program a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjára navigálja, ahonnan a nyomtatványkitöltő segédprogram letölthető. A NAV honlapján a "Nyomtatványkitöltő programok" menüpont alatt megjelenő keretprogramok közül az " ÁNYK-Abev Java" programot szükséges letölteni.

    A segédprogram letöltését követően a kiválasztott űrlap kitöltése után van lehetőség a titkosított kr. állomány feltöltésre a https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu oldalon.

    A belépést követően megjelenő oldalon kell kiválasztani a „Dokumentumfeltöltés” menüpontot, majd az „Egyszerűsített feltöltés” gomb használatával lehet elvégezni a feltöltést. A „Tallózás” gomb megnyomásával illeszthető be az elkészített és feltölteni kívánt ÁNYK nyomtatvány (Kérelem adategyeztetési eljárás iránt). Ezen nyomtatvánnyal egyidejűleg melléklet beküldésére nincs lehetőség.

    A sikeres feltöltésről az „Értesítési tárhely” menüpont alatt tájékozódhat.

    1. Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárást szeretnék kezdeményezni, ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkezem. Az ÁNYK segédprogramot és szükséges űrlapokat letöltöttem. Sajnos a kérelem űrlapot nem tudom az ÁNYK-ban megnyitni, hibaüzenetet küld a rendszer. Mit lehet tenni?

    Az ÁNYK nyomtatvány megnyitása akkor nem jár sikerrel, ha a telepítő program nyitva volt amikor letöltötte a  nyomtatványt. Nyomtatvány telepítése közben a programnak nem szabad nyitva lennie.

    Szíveskedjen a programot bezárni majd újranyitni és úgy megpróbálni a nyomtatvány megnyitását.

    2. Az ügyfélkapun nem tudok TAJ számommal belépni. Azonosítási hibát jelez.

    Mit kell tennem, mit jelent ez?

    Adategyeztetési eljárás kezdeményezésekor az ONYF adategyeztetési szolgáltatásának ügyfelek által elérhető felületén a TAJ számának megadásakor "Azonosítási hiba" üzenet jelentkezik akkor, ha az Ügyfélkapun megadott személyes adatai és a hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatai nem egyeznek meg.

    A kérelem benyújtásakor ugyanis - az Ügyfélkapun történő bejelentkezés során elvégzett automatikus azonosításon túlmenően - a megadott TAJ szám alapján ún. viszontazonosításra kerül sor. Ennek során a rendszer megvizsgálja az Ügyfélkapus regisztrációnál megadott adatok és az ÁNYK űrlapon feltüntetett TAJ szám alapján a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában beazonosított személy adatainak egyezőségét. A sikeres viszontazonosítást követően van csak lehetőség az adategyeztetési kérelem letöltésére, illetve annak elektronikus úton történő benyújtására. Amennyiben az adatok között bármilyen eltérés tapasztalható, a viszontazonosítás sikertelen, és a rendszer nem engedi a továbblépést és a nyomtatvány beküldését.

    Az Ügyfélkapun történő bejelentkezést követően, a bal oldalon található menüsorból a "Saját adatok" fülre kattintva lehetősége van adatainak ellenőrzésére, valamint a megjelenő felület jobb alsó sarkában a "Személyes adatok frissítésére".

    Amennyiben eltérést tapasztal a személyes adataiban és az adatok frissítése nem vezet eredményre, úgy az adatainak a tisztázását és javítását szíveskedjen az állandó lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal járási hivatalának egészségbiztosítási szakterületénél kezdeményezni. Az ONYF-hez kéthetente érkezik új adatállomány, amely tartalmazza a személyes adatokban bekövetkezett változásokat.

    Az ismételt adategyeztetési eljárás kezdeményezését megelőzően kérem, szíveskedjen, az Ügyfélkapun belépve az ügyfélkapus adatainak frissítését a "Saját adatok" menüt kiválasztva a "Személyes adatok frissítése" gombra kattintva ismételten elvégezni.

    Amennyiben a frissítést követően a "Saját adatok"-nál a javított adatok jelennek meg, lehetősége van az ONYF honlapján keresztül a "Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés" menüpont, majd a "Használom a szolgáltatást" opció választásával az ügyfelek által elérhető felületen -TAJ számának megadását követően - a megjelenő oldalról letölteni az adategyeztetési eljárás megindításához szükséges ÁNYK nyomtatványkitöltő segédprogramot valamint az eljárás megindításához szükséges "Kérelem az adategyeztetési eljárás megindításához" nyomtatványt.

    A nyomtatványt szíveskedjen az ÁNYK nyomtatványkitöltő segédprogram segítségével kitölteni és a titkosított kr. állományt az Ügyfélkapun keresztül feltölteni, annak érdekében, hogy adategyeztetési ügye indulhasson.

    Adategyeztetési eljárás kezdeményezésekor az ONYF adategyeztetési szolgáltatásának ügyfelek által elérhető felületén a TAJ számának megadásakor "Azonosítási hiba" üzenet jelentkezik akkor, ha az Ügyfélkapun megadott személyes adatai és a hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatai nem egyeznek meg.

    A kérelem benyújtásakor ugyanis - az Ügyfélkapun történő bejelentkezés során elvégzett automatikus azonosításon túlmenően - a megadott TAJ szám alapján ún. viszontazonosításra kerül sor. Ennek során a rendszer megvizsgálja az Ügyfélkapus regisztrációnál megadott adatok és az ÁNYK űrlapon feltüntetett TAJ szám alapján a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában beazonosított személy adatainak egyezőségét. A sikeres viszontazonosítást követően van csak lehetőség az adategyeztetési kérelem letöltésére, illetve annak elektronikus úton történő benyújtására. Amennyiben az adatok között bármilyen eltérés tapasztalható, a viszontazonosítás sikertelen, és a rendszer nem engedi a továbblépést és a nyomtatvány beküldését.

    Az Ügyfélkapun történő bejelentkezést követően, a bal oldalon található menüsorból a "Saját adatok" fülre kattintva lehetősége van adatainak ellenőrzésére, valamint a megjelenő felület jobb alsó sarkában a "Személyes adatok frissítésére".

    Amennyiben eltérést tapasztal a személyes adataiban és az adatok frissítése nem vezet eredményre, úgy az adatainak a tisztázását és javítását szíveskedjen az állandó lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal járási hivatalának egészségbiztosítási szakterületénél kezdeményezni. Az ONYF-hez kéthetente érkezik új adatállomány, amely tartalmazza a személyes adatokban bekövetkezett változásokat.

    Az ismételt adategyeztetési eljárás kezdeményezését megelőzően kérem, szíveskedjen, az Ügyfélkapun belépve az ügyfélkapus adatainak frissítését a "Saját adatok" menüt kiválasztva a "Személyes adatok frissítése" gombra kattintva ismételten elvégezni.

    Amennyiben a frissítést követően a "Saját adatok"-nál a javított adatok jelennek meg, lehetősége van az ONYF honlapján keresztül a "Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés" menüpont, majd a "Használom a szolgáltatást" opció választásával az ügyfelek által elérhető felületen -TAJ számának megadását követően - a megjelenő oldalról letölteni az adategyeztetési eljárás megindításához szükséges  ÁNYK nyomtatványkitöltő segédprogramot valamint az eljárás megindításához szükséges "Kérelem az adategyeztetési eljárás megindításához" nyomtatványt.

    A nyomtatványt szíveskedjen az ÁNYK nyomtatványkitöltő segédprogram segítségével kitölteni és a titkosított kr. állományt az Ügyfélkapun keresztül feltölteni, annak érdekében, hogy adategyeztetési ügye indulhasson.

    A 2016. december 31-ig hatályos rendelkezések [1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 96/C. § (2) bekezdésének b) pontja] értelmében nem kell hivatalból megindítani az adategyeztetési eljárást, ha az ügyfél részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot, vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg. Arra vonatkozóan, hogy a megállapításnak mikor kellett megtörténnie, a Tny. szabályt nem tartalmaz, így ez a rendelkezés nem szűkíthető le kizárólag a 2009. december 31-ét követően megállapított ellátásokra, mint kizáró feltételre - ellentétben az a) pont szerinti feltétellel, ahol a Tny. egyértelműen kimondja, hogy kizárólag a 2009. december 31-ét követő időponttól kiadott, szolgálati idő megállapítására vonatkozó határozattal rendelkező ügyfél esetében nem indítható meg hivatalból az adategyeztetés. Mivel az Ön részére korábban megállapított rokkantsági nyugdíj megfelel a Tny. 96/C. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek nincs helye hivatalból történő adategyeztetésnek, az eljárás megindítására kizárólag az Ön által Ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem alapján van lehetőség.

    2017. január 1-jétől azokkal a személyekkel sem kell hivataból adategyeztetést lefolytatni, akik saját jogú nyugdíjban, korhatár előtti öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban részesülnek, illetve esetükben öregségi nyugdíj, vagy más, szolgálati időn és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseten alapuló ellátás megállapítása iránti eljárás, vagy adategyeztetés van folyamatban.

    2018. december 31-ig ismételten el kell indítani a hivatalból történő eljárásokat az 1955-1959. közötti korosztály tagjai részére a korábbi adategyeztetési eljárás lezárását követően keletkezett jogszerzésükről. Az 1955-1959. között született korosztályból azokkal a személyekkel is le kell folytatni az adategyeztetést, akik az előző körből kimaradtak.

    Az adategyeztetési eljárás kérelemre csak elektronikus úton indítható. Elektronikus ügyintézésre csak saját Ügyfélkapun keresztül van lehetőség, amelyet a kormányablakoknál valamint az okmányirodákban tud igényelni. Amennyiben rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, a www.onyf.hu honlapon a "Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés" menüpont használatával, illetve a www.magyarorszag.hu internetes oldalon Ügyfélkapun történő belépést követően az „Elektronikusan indítható ügyek” menüpontban a "Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés" pont megnyitásával, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (ÁNYK) feltöltésével tud adategyeztetési eljárást indítani.

    Az elektronikus úton beküldött nyomtatvány a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületéhez kerül automatikusan továbbításra.

    Az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező ügyfelek a www.onyf.hu honlapon, illetve a www.magyarorszag.hu internetes oldalon, az Ügyfélkapun történő sikeres bejelentkezést és viszontazonosítást (TAJ szám megadást) követően az Elektronikusan indítható ügyek menüpontban a "Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés" pont megnyitásával tölthetnek fel dokumentumot.

    Az "ÁNYK" linkre kattintva a program a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjára navigálja, ahonnan a nyomtatványkitöltő segédprogram letölthető. A NAV honlapján a "Nyomtatványkitöltő programok" menüpont alatt megjelenő keretprogramok közül az "Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program telepítése" szövegre kattintva az "ÁNYK - AbevJava nyomtatványkitöltő program telepítése" lehetőséget szükséges választani, és ezzel a program letöltését és telepítését kezdeményezni.

    A segédprogram letöltését követően a kiválasztott űrlap kitöltése után van lehetőség a titkosított kr. állomány feltöltésére a https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu oldalon.

    A belépést követően megjelenő oldalon kell kiválasztani a „Dokumentumfeltöltés” menüpontot, majd az „Egyszerűsített feltöltés” gomb használatával lehet elvégezni a feltöltést. A „Tallózás” gomb megnyomásával illeszthető be az elkészített és feltölteni kívánt ÁNYK nyomtatvány (Kérelem adategyeztetési eljárás iránt). Ezen nyomtatvánnyal egyidejűleg melléklet beküldésére nincs lehetőség.

    A sikeres feltöltésről, valamint a nyugdíjbiztosítási szerv által küldött válaszokról, illetve dokumentumokról az „Értesítési tárhely” menüpont alatt tájékozódhat.

    Az adategyeztetési eljárás során Ön helyett meghatalmazott is eljárhat a személyes, illetve hagyományos írásban történő ügyintézés során. Ez azt jelenti, hogy szabályos meghatalmazást kell adni a meghatalmazott személy részére, melyben a szokásos személyi adatokon kívül azt is fel kell tüntetni, hogy milyen eljárásban, milyen ügyintézési körben járhat el a meghatalmazott személy. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát vizsgálja, vagyis kéri a meghatalmazást.

    Elektronikus ügyintézés keretében az ügyfélkapun keresztül csak saját ügyet lehet intézni, más személy nem járhat el, mivel az ügyfélkapu rendszer olyan elektronikus ügyintézési rendszer, amely elektronikusan azonosítja a belépett személyt, így ügyfélkapus hozzáférésén keresztül kizárólag az ügyfélkapun belépett személyre vonatkozó dokumentum küldhető be.

    Igen, lehet kezdeményezni ismételten adategyeztetési eljárást, naptári évenként egyszer.

    Milyen időszakonként érdemes kezdeményezni újabb és újabb adategyeztetési eljárást?

    Általánosságban elmondható, hogy ha valaki folyamatosan dolgozik, illetve azt szeretné tudni, hogy a foglalkoztatója folyamatosan küldi-e a jelentést a biztosítási idő és a kereseti adatairól, úgy érdemes azt az ONYF honlapján található „Társadalombiztosítási egyéni számla” szolgáltatás igénybevételével ügyfélkapus hozzáféréssel figyelemmel kísérni.

    Ha pl. nők negyven éve kedvezmény igénybevételével szeretne nyugdíjba menni és szeretné tudni, hogy mennyi idő hiányzik még úgy legfeljebb évente javasolt újra és újra adategyeztetést kezdeményezni. Ez azért javasolt, mert

    1.a jogszabály szerint legfeljebb évente egyszer lehet kezdeményezni,

    2.az adategyeztetési eljárás során a lezárt adóévekre vonatkozóan érdemes az adatok egyeztetése, amelyek csak a tárgyévet követő évben tekinthetők a foglalkoztatói bevallások alapján lezártnak. Az a tapasztalat, hogy a személyi jövedelemadó bevallási határidő kapcsán is viszonylag sok módosító járulékbevallás érkezik a NAV-hoz, mely az előző év adatait módosíthatja. Így – mivel a nyugdíjhoz figyelembe vehető adatok 2010-től kezdődően a NAV felé történt foglalkoztatói bevallásokból származnak - a nyugdíjjogszerzési adatok NAV általi feldolgozása és a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartása részére történő átadását követően - általában a tárgyévet követő év augusztusában tekinthetők véglegesnek, mert eddig az ideig már nagyrészt lezajlanak azok a módosító bevallások, amelyek még befolyásolják a tárgyévi kereseti adatok tartalmát.

    Erre tekintettel az esetlegesen a korábbi kérelem benyújtásától számított egy éven belül benyújtott újabb kérelem esetén nincs lehetőség olyan kimutatás kiadására, amely a korábban kiadott kimutatástól eltérő adatokat tartalmazna. Abban az esetben pedig, ha az ismételt kérelem benyújtására változatlan tényállás alapján kerül sor, és a kérelmet az eljáró hatóság érdemben elbírálta, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. §-a értelmében lehetőség van az újabb kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására

    Mindezekre figyelemmel tehát az újabb eljárás megindítását megelőzően nem csak azt kell - a jogszabályban előírtaknak megfelelően - vizsgálni, hogy az ügyfél az adott naptári évben kezdeményezett-e adategyeztetési eljárást, hanem azt is, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sor került-e kérelem elbírálására, mivel ebben az esetben valószínűsíthetően még nem állnak rendelkezésre újabb, a kimutatáson megjeleníthető adatok.

    Az adategyeztetési eljárást követően az egyeztetési eljárással érintett és az azt megelőző időszakra nyilvántartott adatok módosíthatók, vagy kiegészíthetők olyan tény, adat vagy más bizonyíték alapján, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak. Az újabb adategyeztetési eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból is indulhat.

    Jogszabályi rendelkezés alapján az ügyfél a külföldön szerzett szolgálati idejéről, jogosultsági idejéről tájékoztatást kérhet. A külföldön szerzett biztosítási időt a magyar szolgálati idővel együtt határozattal vagy hatósági bizonyítványban elismerni nem lehet, kizárólag tájékoztatásként közölhető. Ezen időszakról tehát nem az adategyezetési eljárást lezáró határozatban, hanem külön levélben fog tájékoztatást kapni.

    A külföldön szerzett biztosítási idők alapvetően nem befolyásolják a magyar biztosítási idők egyeztetését, azonban a nyugdíj megállapításakor az EU/EGT országban, illetve szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezménnyel érintett országban szerzett szolgálati idő esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyidejűleg fennálló külföldi biztosítási jogviszony a Magyarországon szerzett szolgálati idő elismerhetőségét befolyásolhatja.

    A Magyarországon és külföldön megszerzett szolgálati idők között esetlegesen fennálló átfedések vizsgálatára nem az adategyeztetési eljárás során, hanem a saját jogú nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban fog sor kerülni.

    Nem lehet kérni.

    Alapvető szabály, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások szerint az email nem tekinthető elektronikus ügyintézési eljárásnak. Tekintettel arra, hogy az e-mail nem felel meg a jogszabályok által meghatározott azonosítási kritériumoknak, ebben a formában adategyeztetési kérelem nem nyújtható be.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (2) bekezdése értelmében az adategyeztetési eljárás kérelemre kizárólag elektronikus úton kezdeményezhető. Ez azt jelenti, hogy elektronikus ügyintézésre csak saját Ügyfélkapun keresztül van lehetőség, amely a www.magyarorszag.hu portálon keresztül elérhető ügyfélbeléptető és azonosító rendszer. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása után biztonságosan igénybe vehessék az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról is elérhető elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást.

    Az Ügyfélkapu használata előzetes regisztrációhoz kötött. A kérelemre indított eljárást az ügyfélkapu regisztrációval már rendelkező ügyfelek a www.onyf.hu vagy a www.magyarorszag.hu internetes oldalon az erre a célra rendszeresített (Általános Nyomtatvány Kitöltő program segítségével kitölthető) ÁNYK nyomtatvány letöltésével indíthatják el. Ügyfélkapu regisztrációt az okmányirodánál, valamint a kormányablaknál van mód igényelni.

    Ha Ön a kérelmét e-mailben küldte be, akkor az eljáró szerv tájékoztatja Önt kérelem benyújtásával és az eljárással kapcsolatos tudnivalókról, valamint kéri az előírt formában benyújtani az adategyeztetési kérelmet.

    Az eljáró szerv az egyeztetési eljárást a tényállás tisztázását követően határozattal zárja le, amely tartalmazza a biztosított elismerhető szolgálati idejét és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége, vagyis a határozat ellen – amint azt a határozat is tartalmazza - a közlését követő 15 napon belül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést – az ügyszámra hivatkozással – az elsőfokú határozatot kiadó szervhez kell benyújtani.

    Az adategyeztetési eljárást a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete folytatja le, melynek során egy kimutatást küld az Ön részére, amely tartalmazza a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban Önre vonatkozóan megtalálható adatokat.

    A kimutatás adatainak ellenőrzésére, saját okmányokkal való összevetésére 60 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a kimutatásban szereplő adatok hiányosak, vagy nem azonosak az Ön birtokában lévő dokumentumok adataival, az ún. Elfogadó/Észrevételező nyilatkozat beküldésével megteheti észrevételeit. Az űrlap beküldésével egyidejűleg lehetősége van mellékletek beküldésére, tekintettel arra, hogy a kimutatásból esetlegesen hiányzó adatok igazolására az Ön birtokában lévő dokumentumokat is csatolni kell. Papíralapú eljárás esetén a nyilatkozat és az azt alátámasztó dokumentumok postai úton is beküldhetők, illetve személyesen is benyújthatók az eljáró szervnél.

    Az Ön által jelzetteket a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató egykorú nyilvántartásából kiállított igazolással tudja bizonyítani. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésére, a megtett észrevétele alapján az eljáró szerv megkísérli a szükséges adatok beszerzését.

    A beérkező nyilatkozatot és a csatolt dokumentumokat az eljáró szerv megvizsgálja, melynek során nyilatkozattételre kérheti fel Önt, adatot kérhet a foglalkoztatótól, vagy más adatszolgáltatótól, helyszíni szemlét tarthat, az állami adóhatóságnál adategyeztetést, adóhatósági eljárást kezdeményezhet, illetve más bizonyítási eljárást folytathat le.

    Az eljáró szerv az egyeztetési eljárást a tényállás tisztázását követően határozattal zárja le, mely tartalmazza az Ön elismerhető szolgálati idejét és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra.

    A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége.

    Az adategyeztetési eljárás során az ügyfelek részletes kimutatást kapnak a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokról, amelyek az alábbi adatokat foglalják magukban:

    • biztosításban töltött időszakok,
    • egyéb szolgálati idők (nők esetében a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához elismerhető jogosultsági idő),
    • a foglalkoztató, vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,
    • az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
    • az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, valamint
    • azok a szolgálati időnek nem minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

     

    A hivatalból induló adategyeztetési eljárás kapcsán Önnek előzetes teendője nincs. Az eljárást megelőzően az eljáró kormányhivatal postai úton egy tájékoztató levelet küld az Ön részére, amely informálja

    • az egyeztetés céljáról,
    • az eljárás menetéről,
    • a nyilvántartásból alapesetben hiányzó, szolgálati időnek minősülő időszakokról (szakmunkástanuló idő, katonaidő stb.) és azok igazolásának módjáról,
    • az elektronikus ügyintézés lehetőségéről és annak igénybe vételi módjáról, továbbá
    • a Call Center szolgáltatásról és
    • az online időpontfoglaló alkalmazásról.

    Az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követően az eljáró szerv az ügyfél részére részletes kimutatást (végzést) küld az általa nyilvántartott biztosításban töltött időszakokról, illetve nők esetében a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozó jogosultsági időkről, a munkáltató, vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatairól, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereseti és jövedelemi adatokról, továbbá az erre az időszakra vonatkozóan levont nyugdíjjárulék és egyéb, a jelenlegi nyugdíj szabályok szempontjából fontos adatokról.

    A kimutatás adatainak ellenőrzésére, saját okmányokkal való összevetésére 60 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a kimutatásban szereplő adatok hiányosak, vagy nem azonosak az Ön birtokában lévő dokumentumok adataival, az ún. Elfogadó/Észrevételező nyilatkozat beküldésével megteheti észrevételeit. Az űrlap beküldésével egyidejűleg lehetősége van mellékletek beküldésére, tekintettel arra, hogy a kimutatásból esetlegesen hiányzó adatok igazolására az Ön birtokában lévő dokumentumokat is csatolni kell. Az Ön által jelzetteket a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató egykorú nyilvántartásából kiállított igazolással tudja bizonyítani. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésére, a megtett észrevétele alapján az eljáró szerv megkísérli a szükséges adatok beszerzését. Amennyiben a kimutatásban szereplő adatokkal egyetért, a fenti nyomtatvány beküldésével erről is tájékoztathatja az eljáró szervet.

    A beérkező nyilatkozatot és a csatolt dokumentumokat az eljáró szerv megvizsgálja, szükség esetén intézkedik további adatok beszerzéséről, illetve bizonyítási eljárás lefolytatásáról.

    Az eljáró szerv az egyeztetési eljárást a tényállás tisztázását követően határozattal zárja le, mely tartalmazza az Ön elismerhető szolgálati idejét és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége.

     

    Az adategyeztetési eljárás ügyintézési ideje a hivatal részéről 60 nap. Az ügyintézési időbe nem számít bele az ügyfél értesítésétől a válasz beérkezéséig eltelt idő. Az ügyfeleknek a válaszadásra 60 nap áll rendelkezésükre. Nem számít bele továbbá az ügyintézési határidőbe a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által az ügyben végzett szakellenőrzés, a tényállás tisztázása érdekében az adatszolgáltatásra kötelezett, illetve az egykorú iratokat őrző más személynél vagy szervezetnél végzett hatósági ellenőrzés időszaka, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb időszak.

    A hivatalból történő adategyeztetési eljárás első alkalommal az 1955. és 1959. között született ügyfelekkel kezdődik meg.

    Az 1960. évben vagy azt követően születettek esetében a későbbiek folyamán ötéves korcsoportonként kerül sor az eljárás megindítására. Egy-egy korcsoport kiértesítésére két év áll rendelkezésre.

    2013. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) módosítása következtében megszűnt a korábbi szolgálati idő elismerése iránti eljárás. 2013. január 1-től a Tny. 96/B. -96/D. §-ai alapján a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetésére és a szolgálati idő/jogosultsági idő igazolására az ún. nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás keretében van lehetőség.

    A regisztrációs eljárás kezdeményezhető bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten, illetve a regisztrációs folyamat interneten is –indítható a www.magyarorszag.hu oldalon az Ügyfélkapu – Regisztráció elérési útvonalon az online Regisztrációs adatlap kitöltésével a https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/regisztracio útvonalon.

     

    Adategyeztetési eljárást indítani saját kérelemre csak elektronikus úton, ügyfélkapus hozzáféréssel lehet. A papír alapon benyújtott kérelemre a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek nem áll módjában intézkedést kezdeményezni. A kérelem elektronikus úton történő benyújtását követően azonban lehetőség van a papír alapú ügyintézésre való áttérésre az erre a célra rendszeresített űrlapon, amely szintén csak elektronikus úton küldhető be.

    A www.onyf.hu honlapon a "Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés" menüpont alatt, Ügyfélkapun történő bejelentkezést követően részletes tájékoztató, illetve Felhasználói útmutató található, amely segítséget nyújt a felhasználók részére az egyeztetési eljárás során elektronikus ügyintézés keretében szükséges űrlapok (nyomtatványok) kitöltéséhez és feltöltéséhez.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a alapján bevezetésre került társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a hivatkozott rendelkezés határozza meg. Eszerint a társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza:

    • a biztosított természetes személyazonosító adatait és a társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ számát),
    • a biztosított után 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat,
    • 2015. január 1-jétől kezdődően a Tbj. 34. § alapján megkötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét és a megállapodással érintett időtartamot,
    • 2015. január 1-jétől a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét és az ellátás folyósításának időtartamát.

    Figyelemmel arra, hogy a 2013. április 29-től hatályos rendelkezések szerint az adatokat első alkalommal a 2013. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan kell megjeleníteni, jogszabályi felhatalmazás hiányában a korábbi időszakokra vonatkozó adatok az egyéni számlán nem tüntethetőek fel.