A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya:

- az egyéni vállalkozó,

- az egyéni cég,

- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

A kisadózó vállalkozás

- a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint

- a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartott,

- egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A Katv. 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja 2016. december 31-ig havi 81 300 forint – 2017. január 1-jétől havi 90 000 forint, 2018. január 1-jétől pedig havi 93 500 forint -, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén havi 136 250 forint – 2017. január 1-jétől havi 150 000 forint, 2018. január 1-től pedig havi 157 000 forint -.

Főállásúnak – a Katv. 2. § 8. pontja értelmében – az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján az alábbi feltételek valamelyikének nem felel meg:

- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

- a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

- a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

- olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

- rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A nem fõállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minõsül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 
2012. évi CXLVII. törvény