2017. július 1-jétől lépett hatályba az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt ún. közérdekű nyugdíjas szövetkezet létesítésére.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson a nyugellátásuk folyósítása mellett.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek nyugdíjas tagja lehet bárki, aki öregségi nyugdíjasnak minősül, függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy sem, illetőleg az a nyugdíjas is, akinek a nyugdíj folyósítása szünetel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól. A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nem keletkezik. E jövedelmük után csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük.

Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja, e tevékenysége alapján nyugdíjbiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, tehát sem szolgálati időt, sem 0,5%-os nyugdíjnövelést nem kaphat.

Az öregségi nyugdíjban nem részesülő tagok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége tekintetében a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra – pld: munkaviszony, megbízási szerződés, vállalkozói szerződés - vonatkozó szabályok az irányadóak. Ez egyben azt jelenti, hogy a biztosítási jogviszonyukat nem a szövetkezeti tagságuk, hanem a személyes közreműködésüket megalapozó jogviszonyuk alapozhatja meg.