nyugdíjfolyósítás

    Az „Ellátottak utazási utalványa" elnevezésű közokiratra vonatkozó szabályokat a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4 §-a tartalmazza.

    Az „Ellátottak utazási utalványá"-t az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) a tárgyév március 31-éig azon jogosultak részére juttatja el, akik az év április 1-jéig a 65. életévüket nem töltötték be. Az utazási utalványt minden jogosult azonos módon, vonalkóddal ellátott, átvételi elismervényes küldemény formában kapja meg.

    Az „Ellátottak utazási utalványá"-ra az utalvány kiküldésének évében 65. életévét be nem töltött személyek közül jogosultak

    - a saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személyek (öregségi nyugdíj; a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi és rokkantsági nyugdíjsegély; Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíj; növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadék; a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával megállapított öregségi nyugdíj; nemzetközi egyezmény alkalmazásával megállapított saját jogú öregségi nyugdíj),

    - a hozzátartozói nyugellátásban részesülők (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások, özvegyi járadék),

    - a 2011. december 31-éig 57. életévüket betöltött és 2011. december 31-én előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjában, polgármestereknek a 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, országgyűlési képviselőknek a 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, az EP magyarországi képviselőinek a 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban részesülő személyek,

    - azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik  2011. december 31-éig 57. életévüket betöltötték és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugellátásra vagy rendszeres szociális járadékra voltak jogosultak,

    - azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátásra voltak jogosultak, illetve akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű,

    - a rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülők,

    - a külföldről hazatelepült magyar állampolgárok, akik külföldről részesülnek nyugellátásban (a hazatelepülés és a jogosultság hitelt érdemlő igazolása alapján),

    - a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személyek,

    - a gyám és a gyámolt személyek, a gondnok és a gondnokolt személyek.


    Az utazási kedvezményt megosztva veheti igénybe:

    - a gyám és gyámolt, illetve a gondnok és a gondnokolt,

    - az utazási kedvezményre jogosult a házastársával/élettársával, feltéve, hogy a házastárs/élettárs az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.


     

    Az „Ellátottak utazási utalványa" minden év január 1-jétől a követő év március 31-éig érvényes. Felhasználható vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven történő közlekedésre.

    Az utazási kedvezmény hatálya a Magyarország területén belföldi forgalomban a helyi és helyközi menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki.

    A vasúti személyi szállításban az utazási kedvezmény a 2. kocsiosztályra érvényes. A kedvezmény helyjegyre és pótjegyre nem érvényesíthető.

    Kivételt képeznek:

    - a 3 év alatti, külön ülőhelyet nem foglaló gyermekek,

    - a hadirokkantak (igazolt esetben kísérője), és a hadiözvegyek.


    Az utalvány

    - 16 alkalommal 50%-os mértékű kedvezmény igénybevételére,

    - 2 alkalommal 90 %-os kedvezmény igénybevételére jogosít.


    A jogosult választása szerint 2 db 50%-os mértékű kedvezmény egyidejű felhasználásával 1 db 90%-os kedvezmény érvényesíthető.

    A kedvezmény egy jogcímen vehető igénybe.

    Az érvényesítés módja

    - az utazási utalványra feljegyzésre kerül az utazás megkezdésének helye és ideje a jegy váltásakor,

    - egy utazási alkalomnak számít a kiindulási és célállomás közötti egyirányú, de több közlekedési eszköz használata is, mely esetben az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe a kedvezmény.


    Az utalvány pótlására, cseréjére abban az esetben van lehetőség, ha

    - a jogosult az utalvány eltulajdonításának tényét rendőrségi jegyzőkönyv, bejelentés vagy feljelentés útján igazolja, vagy

    - az utalvány elháríthatatlan ok miatt megsemmisül: árvíz, földrengés, egyéb természeti katasztrófa.

    Az egyéb ok miatt megrongálódott utalvány a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz történő visszajuttatása esetén kicserélhető.

    A Magyar Közlöny 2017. július 25-i számában megjelent a Kormány 210/2017. (VII. 25.) Korm. rendelete, mely az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtására kiadott 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendeletet módosítja.

    A fenti jogszabály szerint az életjáradék alapösszege 2017. január 1-jei hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelésnek megfelelő mértékben – 92.910 Ft-ra emelkedik.

    Az emelt összegű életjáradék első ízben 2017. augusztus hónapban kerül folyósításra a jogosultak részére, míg a 2017. január 1-től július 31-ig terjedő időszakra esedékessé vált különbözet utalására augusztus 10. napjáig kerül sor.

    A saját jogú és hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73.) - a kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tizenhárom napon belül -

    - pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján (postai kézbesítés) vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára,

    - a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban lévő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

    - Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy

    - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára

    történő utalással teljesíti.

     

    A külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.  

     

    Hogyan és mikor vehetik fel/kaphatják kézhez a nyugdíjasok az őket megillető ellátást?

    a) Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban – amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el a tárgyévet megelőzően az érintettnek – meghatározott napon jut hozzá az ellátásához (viszi ki a postás).

      b) Ha a nyugdíjas pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor: 

     

     

    Hónap

     

    Banki jóváírás időpontja

    2017. január

    12.

    csütörtök

    2017. február

    10.

    péntek

    2017. március

    10.

    péntek

    2017. április

    12.

    szerda

    2017. május

    12.

    péntek

    2017. június

    12.

    hétfő

    2017. július

    12.

    szerda

    2017. augusztus

    11.

    péntek

    2017. szeptember

    12.

    kedd

    2017. október

    12.

    csütörtök

    2017. november

    10.

    péntek

    2017. december

     4.

    hétfő

     

    A folyósító szerv törzsszám, mint azonosító szám alatt folyósítja az ellátásokat.

     A nyugellátás kifizetése havonta a tárgyhónapra történik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának a napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

     

     A nyugdíj folyósításának megkezdésekor mit kell kézhez kapnia a nyugdíjasnak?

    - A folyósított ellátás törzsszámáról szóló igazolást (nyugdíjas igazolást).

    - Ellátottak utazási utalványát.

    - A folyósítás megindításáig már esedékessé vált és az egy összegben kiutalt ellátásról, az esetleges levonásokról szóló elszámolást.

    - A bejelentési kötelezettségről, illetve „fontosabb tudnivalókról” szóló tájékoztatót.

     

    Hogyan folyósítják a külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását?   

    A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére a belföldön vagy EGT tagállamban, illetve szerződő államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással, vagy belföldi meghatalmazottja részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése (postai kézbesítés) útján teljesíti.

     Külföldi tartózkodás idejére az ellátás a jogosult kérelmére az általa megjelölt, valamely EGT tagállamban, vagy szerződő államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is folyósítható. Az erre irányuló kérelmet a nyugdíjfolyósító szervnél kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód) is.

     

    Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott?

    A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal közös háztartásban élő személy 15 napon belül köteles bejelenteni.

     Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őket terheli. A bejelentéshez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy annak hitelesített másolatát. Ha ezen iratokat a nyugellátás felvételére jogosult személy nem küldi meg, az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szerzi be.

     

     A nyugdíjas elhalálozása esetén a fel nem vett ellátás kit illet meg és meddig érvényesíthető az erre irányuló igény?

    A nyugdíjast (járadékost) a halál napját magába foglaló hónap végéig esedékes ellátás illeti (illetné) meg. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal (járadékossal) annak elhalálozásakor közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti – ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül –, ezek hiányában pedig az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

     Az együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát.

     Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

     

    Hol kaphat a nyugdíjas részletes tájékoztatást a nyugdíj folyósításával kapcsolatban?

    Folyósítással kapcsolatban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (telefon: 350-0155, 350-2755, 350-8580, 270-8999, 06-80-204-884; Címe: 1139 Budapest, Váci út 73.) lehet érdeklődni.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 79. § (2) bekezdése, valamint a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75. §-a alapján - 2013. január 1-jétől - a külföldön élő jogosultak (nyug)ellátásuk folyósítását az alábbiak szerint kérhetik:

     

    1.) belföldi meghatalmazott részére

    a.) postai kézbesítés útján (utalási költségtől mentesen),

    b.) belföldi meghatalmazott részére magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen),

     

    2.) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy

     

    3.) EGT állam területén élők valamely EGT államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy

     

    4.) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam (a továbbiakban: egyezményes állam) területén élők a szerződő (egyezményes) államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, utalási költségviselés ellenében.

     

    5.) Amennyiben a külföldön élő jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára szeretné kérni az ellátása összegét, azonban azzal nem rendelkezik és a számlanyitás miatt nem áll módjában Magyarországra utazni, a fentieken túlmenően lehetősége van arra, hogy az Erste Bank Hungary Zrt-vel postai úton számlanyitásra irányuló szerződést kössön.

     

    Külföldön élő jogosultak részére közvetlen postai úton történő kifizetésre nincs lehetőség.

     

    A fentiek alkalmazásában EGT államnak minősül:

     

    • a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, a Horvát Köztársaság, Írország, az Izlandi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Litván Köztársaság, a Luxembourgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság

     

    A fentiek alkalmazásában egyezményes államnak minősül:

     

    • az Albán Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, az Indiai Köztársaság, Japán, Kanada (Québec), a Koreai Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Macedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, a Szerbia Köztársaság.

     

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság  Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - 1139 Budapest, Váci út 73., Postacím: 1820 Budapest), mint folyósító szerv, a magyarországi pénzintézeti számlára történő utalást, valamint a postai kézbesítést kizárólag forintban (HUF) tudja teljesíteni.

     

    EGT állam területén, valamint egyezményes állam területén vezetett pénzintézeti számlára történő utalást a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemekben, azaz az alábbi devizanemek valamelyikében lehet teljesíteni:amerikai dollár (USD), angol font (GBP), ausztrál dollár (AUD), cseh korona (CZK), dán korona (DKK), euró (EUR), japán jen (JPY), kanadai dollár (CAD), magyar forint (HUF), lengyel zloty (PLN), norvég korona (NOK), svájci frank (CHF), svéd korona (SEK).

     

    Az ellátásra jogosult személynek lehetősége van arra, hogy kiválassza, hogy a fenti devizanemek közül melyikben kéri az ellátását, azonban az utalás teljesítésére csak akkor van lehetőség, ha a külföldi pénzintézetnél vezetett fizetési számla fogadni tudja az adott devizanemet.

     

    I.         A folyósításhoz szükséges dokumentumok, nyilatkozatok

     

    A folyósítás módjáról rendelkező nyilatkozatnak az alábbi adatokat szükséges tartalmaznia, melyet javasoljuk, szíveskedjen a 3970-003. számú nyomtatványon megadni.

     

    1)   A belföldi meghatalmazott részére

     

    a) postai kézbesítés útján történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét.

     

    b)   magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét, valamint meg kell adni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot.

     

    2) A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalás esetén szükséges megadni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot.

     

    3) Az ellátás EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását, az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni.

     

    • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató megnevezése,
    • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató címe (ország, város, utca, házszám),
    • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató SWIFT (BIC) kódja,
    • a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazott számlaszám (IBAN).

    Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében.

     

    4) Az ellátás egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni:

     

    • a kedvezményezett bank megnevezése,
    • a kedvezményezett bank címe (ország, város, utca, házszám),
    • a kedvezményezett bank SWIFT (BIC) kódja és/vagy a kedvezményezett bank azonosító kódja,
    • a kedvezményezett számlaszáma.

    Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália /BSB/ és Kanada esetén a bankazonosító kód rovatot kötelező kitölteni Az Amerikai Egyesült Államokban a bankazonosító kód 9 számjegyű, Ausztráliában 6 számjegyű, Kanadában 9 számjegyű.

     

    Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal, vagy a kedvezményezett számlavezető bankjának bankazonosítójával kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében.

     

    5)  Az Erste Bank Hungary Zrt-hez történő utalásához a jogosult erre irányuló nyilatkozata szükséges.

     

    Az ellátás pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalására csak akkor van lehetőség, ha a jogosult (vagy belföldi meghatalmazott részére történő folyósítás esetén meghatalmazottja) tulajdonosként vagy társtulajdonosként rendelkezési joggal bír a számla felett.

    Amennyiben az ellátás folyósítását pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kéri, a számlaszám feltüntetésekor a „nulla karaktert” kérjük, szíveskedjen a Ø karakterrel jelölni. Az utalás biztonsága érdekében javasoljuk a banki értesítő számlaszámot tartalmazó fejlécét mellékelni.

     

    II.        Az utalás költségei

     

    Az EGT tagállamba történő közvetlen utalás költségmentes. Tájékoztatjuk azonban, hogy az ellátás magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett bankszámlára történő utalása esetén az ellátás más számlára való továbbutalásának költségét már a jogosultnak kell fizetnie az adott pénzintézet üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

     

    Az egyezményes államba történő közvetlen utalás költségét az ellátásra jogosultnak kell viselnie. Az utalás költségének mindenkori aktuális összege (Elektronikusan/SWIFT-en benyújtott egyéb megbízások díja) az MNB honlapján található meg a www.mnb.hu/penzforgalom/az-mnb-mint-bank-bankszamla-vezetesi-szolgaltatasok/altalanos-uzleti-feltetelek  elérhetőségen. Ezen költségen felül előfordulhatnak más költségek is, amennyiben közvetítő bank(ok)ra van szükség az átutalás teljesítéséhez, valamint a jogosultaknak esetlegesen számolniuk kell a külföldi pénzintézetek üzletszabályzatában meghatározott fogadási költséggel is.

     

    Felhívjuk szíves figyelmét, hogy függetlenül attól, hogy a folyósításra az utalási költségek viselése mellett, vagy az utalási költségtől mentesen kerül sor, a hibásan megadott adatokból eredő téves vagy eredménytelen utalások költsége a jogosult magyar ellátásából levonásra kerül.

    A fentiek arra az esetre is alkalmazandóak, ha az utalás teljesítése azért hiúsul meg, mert a jogosult által kiválasztott devizanemet a külföldi pénzintézet nem tudja fogadni.

     

    III.      A nyugdíjminimumot meg nem haladó ellátások külföldre történő folyósítása

     

    2013. július 1. napjától az EGT tagállamban, egyezményes államban, vagy bármely más külföldi országban élő jogosultak kérhetik, hogy a Magyarországon mindenkor érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét (2017. évben: 28.500 Ft) meg nem haladó ellátásukat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság negyedévente, félévente vagy évente utólag folyósítsa az alábbiak szerint.

     

    Negyedévente történő utalás esetén a január 1-től március 31-ig járó ellátás márciusban, az április 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től szeptember 30-ig járó ellátás szeptemberben, az október 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre.

     

    Félévente történő utalás esetén a január 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre.

     

    Évente történő utalás esetén a január 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre.

     

    Az ütemezett utalásra vonatkozó kérelmet javasoljuk a 3970-003. számú formanyomtatványon előterjeszteni.

     

    IV.       Példák a (nyug)ellátások előzőekben ismertetett módokon történő utalására

     

    1) Belföldi meghatalmazott részére

     

    a) postai kézbesítés útján történő folyósítás:

    Az EGT tagállamban (pl. Románia), egyezményes államban (pl. Ausztrália) vagy bármely más külföldi országban (pl. Dél-afrikai Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott részére, postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra.

     

    b) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Az EGT tagállamban (pl. Írországban), egyezményes államban (pl. Kanada) vagy bármely más külföldi országban (pl. Paraguayi Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő, mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.

     

    2) Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Az EGT tagállamban (pl. Szlovák Köztársaság), egyezményes államban (pl. Montenegró) vagy bármely más külföldi országban (pl. Kínai Népköztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az ellátott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.

     

    3) EGT államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Az EGT tagállamban (pl. Osztrák Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott valamely EGT tagállamban (tehát akár az Osztrák Köztársaságban, akár egy másik EGT tagállamban) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban a fogadó bank esetleges költségeivel számolni kell.

     

    4) Egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Az egyezményes államban (pl. Ausztráliában) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott az adott államban (tehát Ausztrália) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa, az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az utalás költsége (melynek mindenkori aktuális összege az MNB honlapján található meg, illetőleg esetlegesen  a közvetítő bank költsége) a magyar ellátásból levonásra kerül és számolni kell a fogadó bank esetleges költségeivel is.

     

    5) Erste Bank Hungary Zrt-nél vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Megegyezik a 2.) pontban leírtakkal azzal az eltéréssel, hogy a magyarországi bankszámla megnyitásához nem kell személyes megjelenés. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz címzett nyilatkozatot követően az ügyféllel az Erste Bank Hungary Zrt. veszi fel közvetlenül a kapcsolatot.

     

     

    1. számú melléklet: Tájékoztatás az EGT tagállamban (például Írországban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

    2. számú melléklet: Tájékoztatás az egyezményes államban (például Ausztrália) élő jogosult által választható folyósítási módokról

    3. számú melléklet: Tájékoztatás a nem EGT tagállamban vagy egyezményes országban, de külföldön (pl. az Argentin Köztársaságban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

    Az ellátásban részesülő minden olyan tényt, illetve adatot köteles az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) felé 15 napon belül írásban bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságát, vagy annak folyósítását érinti, így különösen a külföldi tartózkodást, szabadságvesztést (előzetes letartóztatást), névváltozást, keresőtevékenység folytatását. A gondnokság vagy gyámság alatt álló személy adataiban bekövetkezett változásokat a gondnok, vagy gyám köteles bejelenteni.

    Külföldi tartózkodás bejelentése

    Amennyiben a külföldi utazás várható időtartama meghaladja a 90 napot, az ellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

    A folyósításnak az alábbiakban felsorolt ellátások kivételével nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

    - A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik.

    - 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján megállapított juttatásra való jogosultság megszűnik, ha a jogosult Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik.

    A külföldön tartózkodás időtartama alatt a nyugellátás folyósítását az alábbiak szerint lehet teljesíteni:

    - meghatalmazott részére postai kézbesítés útján,

    - a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

    - EGT-tagállam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

    - Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

    - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással.

    A nyugellátás folyósítása minden esetben forintban történik. A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli.

     

    Szabadságvesztés (előzetes letartóztatás) bejelentése

    Amennyiben a nyugdíjas - beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,  köteles bejelenteni.

    Ilyen esetben kérelmére az ellátását

       -          az általa visszavonásig érvényes szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy

       -          az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy

       -          a büntetés-végrehajtási intézethez részére

    kell utalni.

    Amennyiben a jogosult a folyósítás szüneteltetését kérte, a szabadságvesztés letöltése alatt vagy után előterjesztett kérelemre az ellátást a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni.
     

    Hogyan kell bejelenteni, ha megváltozott a nyugdíjas neve?

     

    A névváltozást a folyósítási törzsszámra hivatkozással az előző név közlése mellett, a változást bizonyító okirat csatolásával kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

     

    Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott?

     

    A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal közös háztartásban élő személy 15 napon belül köteles bejelenteni.

    Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őket terheli.

    A bejelentéshez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy annak hitelesített másolatát.

    Ha ezen iratokat a nyugellátás felvételére jogosult személy nem küldi meg, az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igagatóság szerzi be.

    A nyugdíjfolyósító szerv minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve naptári évenként adategyeztetést végez. Az ebből a célból a nyugdíjas részére kiküldött nyomtatványt pontosan kitöltve, aláírva, s a jogosult sajátkezű aláírását közjegyző vagy külföldi hatóság vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesíttetve, egy hónapon belül kell visszaküldeni.

    Amennyiben a nyugdíjas egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodik, illetve azoktól ellátásban részesül, az intézmény vagy azok orvosa, továbbá külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) hitelesítése is elfogadható.

    Amennyiben a kiküldött adategyeztető lap egy hónapon belül nem érkezik vissza, illetve annak pontatlan kitöltése miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül!

    A jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátást legfeljebb öt évre visszamenőleg lehet kiutalni.

    A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék általános jellemzői

    A pótlékban részesült személy elhalálozása esetén, továbbá a kitüntetésben részesült személy 1996. január 1-jét, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklappal kitüntetett személy 2000. január 1-jét megelőzően történt elhalálozása esetén az özvegy részére a pótlék abban az esetben állapítható meg, ha az özvegy a Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismeréséről szóló tájékoztató a) és c) pontjaiban ismertetett feltételekkel rendelkezik.

    A pótlék iránti igény elbírálása során özvegynek kell tekinteni azt a személyt - függetlenül attól, hogy az elhalálozás időpontjáig házastársával együtt élt-e, vagy sem - akivel a kitüntetésre jogosult személy házasságot kötött. Nem tekinthető özvegynek az élettárs, valamint az a volt házastárs, akinek a pótlékra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerős ítélettel felbontotta.

    Özvegyi címen járó pótlék összege

    A pótlék a 186.250 Ft-ot el nem érő összegű nyugdíj, rendszeres pénzellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs keresőtevékenységből származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege 93.125 Ft.

    A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.

    A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

    Folyósítás

    A megállapított pótlékot az özvegy részére az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a pótlékban részesülő elhalálozását követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

    A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék speciális esete.

    Ha a pótlékban részesült személy halálakor az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy nem megváltozott munkaképességű (munkaképességét legalább 67%-ban nem vesztette el, vagy egészségkárosodása az 50%-ot nem éri el, vagy akinek egészségi állapota az 50%-ot meghaladja), úgy az elhunyt halálát követő egy évig jogosult a pótlékra, feltéve, hogy magyar állampolgár.

     Az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően az özvegy ismételten jogosulttá válik a pótlékra, ha rendelkezik a pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel.

    Az özvegy ismételt jogosultsága az egy éves időtartam megszűnését követő hónap első napjától, illetőleg az ezt követően előterjesztett kérelem esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezését követő hónap első napjától, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától ismerhető el.

    A pótlék összege, összegszerűsége a jelzett speciális esetben

    Az özvegyet megillető pótlék összege az elhunyt részére folyósított pótlék 50%-a. Az ebbe a kategóriába tartozó özvegyi jogosultság esetén a pótlék folyósításában kizáró ok nincs, ezért a jogszerző részére folyósított pótlék 50%-át abban az esetben is meg kell állapítani, illetőleg folyósítani kell, ha az özvegynek 186.250 Ft-ot meghaladó nyugellátása vagy rendszeres szociális ellátása, illetőleg keresőtevékenységből származó jövedelme van.

    Abban az esetben, ha az özvegy az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően ismételten jogosulttá válik a pótlékra, úgy a pótlékot az egy éves időtartamra megállapított pótlék alapösszegének a megszűnését követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell megállapítani és folyósítani az özvegyi címen járó pótlékra rendeletben meghatározott értékhatárra figyelemmel.

    A pótlék ismételt megállapításáról a jogosult által benyújtott kérelem alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) intézkedik.

    Kitüntetés posztumusz adományozása

    A kitüntetés posztumusz adományozása esetén a pótlék özvegyi címen történő megállapításához az általános feltételekkel kell rendelkezni. Az összegszerűség meghatározása is az általános szabályok szerinti.

    Az özvegyi címen járó pótlék megszüntetése

    Amennyiben a kitüntetésben részesült személy halálát követően az özvegy ismételten házasságot köt, a házasságkötést követő hónap első napjától a részére özvegyi címen megállapított pótlék folyósítását meg kell szüntetni.

    A pótlék megállapítása hozzátartozói jogon, a túlélő szülő részére

    Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, akkor özvegy hiányában a túlélő szülő(k) jogosult(ak) a pótlék összegére az özvegyi jogosultságra előírt feltételek fennállása esetén.

    Összegszerűség

    A szülő részére járó pótlék összege megegyezik az özvegyi pótlékkal kapcsolatosan általánosságban meghatározott összeggel.

    Abban az esetben, ha mindkét szülő rendelkezik a jogosultsági feltételekkel, akkor a pótlék összegét az alacsonyabb összegű ellátásban részesülő szülő nyugellátására, rendszeres szociális ellátására tekintettel kell meghatározni, az özvegyre előírt általános szabályok szerint.

    Az így megállapított pótlék összegét a szülők részére folyósított ellátások arányában kell megállapítani és folyósítani.

    A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

    A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.

    Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának kell megküldeni.

     

    BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG:

     

    A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül - törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni. (Így például köteles bejelenteni, ha ismételten házasságot köt, stb.).

     

    Jogszabály: 173/1995. (XII.27) Korm. rendelet

    A fenti törvényt módosító 2015. évi CIV. törvény a Magyar Közlöny 2015. évi 97. számában, 2015. július 3-án került kihirdetésre, és a kihirdetését követő naptól – 2015. július 4-én – lépett hatályba.  

    A hadigondozásról szóló törvény végrehajtási rendeletét módosító 200/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2015. évi 108. számában jelent meg, és 2015. július 24-én lépett hatályba.

     

    A törvény módosításával az Országgyűlés anyagi támogatást kíván biztosítani mindazoknak, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától és rendfokozatától, és attól a ténytől, hogy az 1947. február 10-én aláírt Párizsi békeszerződés következtében mely ország állampolgárává vált.

     

    A jogalkotó figyelembe kívánta venni Magyarország történelmileg változó határait, így a hősi halált halt férje után azon hadiözvegy is gondozotti körbe kerül, akinek a férje Magyarországról vonult be, de az özvegy – lakhelyváltoztatás nélkül - jelenleg más állam polgára.

    Fenti rendelkezés alkalmazásakor Magyarország területe alatt Magyarországnak – az államforma megnevezésétől függetlenül – a katonai szolgálatra történő behívó kiadmányozása, kézbesítése, valamint a bevonulás napján érvényes államterülete értendő.

    A hadiözvegyi járadék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 112,5%-a. (Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2015-ben havi 28.500 Ft.)

     

    A törvénymódosítás lakóhelytől függetlenül megnyitja a hadigondozotti jogosultságot az alábbi feltételeknek megfelelő volt hadiárvák, volt hadigondozott családtagok, volt hadigyámolt magyar állampolgárok részére:

    volt hadiárva, volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akinek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették, a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, vagy aki a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette.

     

     A volt hadiárvákat, volt hadigondozott családtagokat és volt hadigyámoltakat egyéb ellátásuktól függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a.

     

    A járadék az igénybejelentést követő hónap első napjától jár.

     

    Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a hadigondozotti ellátások iránti kérelem elbírálására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem rendelkezik hatáskörrel, csak a már megállapított hadigondozotti ellátások folyósítását végzi.

    A hadigondozotti ellátás iránti igényt

    - a lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,

    - külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár
      kérelmezőnek Budapest Főváros Kormányhivatalánál (központi postacím: 1364 Budapest, Pf. 234.)

    kell előterjeszteni.

     

    A külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező a hadigondozás iránti kérelmét a kérelmező lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatja.

    A kérelmet, esetlegesen felhasználandó tanúnyilatkozatot a diplomáciai és konzuli képviselet az átvételtől számított első diplomáciai postával megküldi Budapest Főváros Kormányhivatala részére.

    A kérelemhez a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell csatolni.

    A Kormány – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, illetőleg az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva hozott – a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. január havi emeléséről szóló 416/2016. (XII. 14.) Korm. rendelete értelmében:

    1.) 2017. január 1-jétől a 2017. január 1-je előtti időponttól megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugdíj összege 1,6 százalékkal emelkedik.

    Az emelésre a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, az átmeneti bányászjáradékban, a balettművészeti életjáradékban, a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban, a baleseti járadékban, a bányászok egészségkárosodási járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, a polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, valamint a honvédek jogállásáról, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvények szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban részesülők is jogosultak, ha ellátásuk 2017.  január 1-je előtti időponttól került megállapításra, illetve folyósításra.

    1,6 százalékkal kellett emelni továbbá azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket (kárpótlás címén folyósított kiegészítés) is, amelyeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § - ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.

    Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2017. január 1-jétől 87.720 forintra emelkedik.

    Az emelés megilleti

    • a 2016. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban, táncművészeti életjáradékban, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában részesülő személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása vagy balettművészeti életjáradéka – ideértve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati járandóságot is – helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy az emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapították meg,
    • a 2016. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

    Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

    2.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet alapján a 2017. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2017. január 1-étől nem emelkedik.

    Ennek megfelelően a 2017. január 1-étől megállapításra kerülő

    öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,

    árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint.

    A 2017. évben megállapításra kerülő rokkantsági járadék összege havi 35.025 forint, a korábbi időpontban megállapított rokkantsági járadék 550 Ft-al emelkedett.

    A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 183.310 forintról 186.250 forintra emelkedett.

    2.) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2017. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2017. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2017. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.

    A Kormány 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére biztosít juttatást. 

    A juttatásra való jogosultsággal, a juttatás igénylésével, folyósításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

    1) A juttatásra jogosultság feltételei

    A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: rokkant), ha

    1. elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
    2. Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
    3. 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,

    és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.

    2) Rokkantság vizsgálata

    Amennyiben a kérelmező a rokkantságára vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelmére a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja meg az egészségi állapotát, és szakvéleményt ad az eredményről. [A felülvizsgálat kezdeményezése iránt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) hivatalból intézkedik.]

    3) A szabadságvesztés, szabadságkorlátozás időtartamához hozzászámítandó időszakok

    Az 1) pontban említett jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt

    • az 1) pont a)-c) bekezdéseiben meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,
    • az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.

    Jelen pontban meghatározott szabadságelvonások idejére juttatás önállóan nem jár, azonban, ha a jogosult az 1) pontban említett jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.

    4) Figyelembe nem vehető időtartamok

    Nem lehet figyelembe venni az 1) és 3) pontokban említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit

    • háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
    • azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,
    • egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internálták.

    Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57.§-ában, 59-60.§-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

    5) A juttatás összege

    A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha

    1. az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
    2. a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
    3. az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
    4. a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

    Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

    6) Végre nem hajtott halálbüntetés esetén járó juttatás

    Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.

    7) A túlélő házastárs részére járó juttatás

    A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és

    • a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy
    • a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését (2001. január 1.) megelőzően került sor.

    A kormányrendelet hatályba lépése (2001. január 1.) előtt meghalt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha a meghalt személy – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra.

    Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a három évet nem érte el.

    A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.

    Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult.

    A túlélő házastársat megillető juttatás összege

    Amennyiben a juttatásra jogosult személy esetében a szabadságelvonás időtartama a három évet elérte vagy meghaladta, halála esetén a túlélő házastárs részére járó juttatás havi összege

    • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra nem jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 20.000.- Ft, 30.000.- Ft, 40.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 50.000.- Ft,
    • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 12.000.- Ft, 18.000.- Ft, 24.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 30.000.- Ft.

    8) Juttatásra jogosultságot kizáró tényezők

    Nem jogosult juttatásra a sérelmet szenvedett személy, illetve túlélő házastársa, ha

    • az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
    • karhatalmista volt,
    • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
    • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

    9) Az igénybejelentés formája, a szükséges iratok

    A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített - saját jogon a 760-002, hozzátartozói jogon a 760-011. számú - nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani személyesen vagy levélben. Cím: Budapest XIII. ker., Váci út 73., postacím: Budapest, 1820)

    A juttatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges:

    1. Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata)
    1. magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
    1. A szabadságelvonást igazoló okiratok:
      • a kárpótlási hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy
      • a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és
      • az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.

    A jogerős személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be. Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges. Túlélő házastárs igénye esetén nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha az elhunyt részére a juttatás korábban már megállapításra került.

    Amennyiben az előzőekben részletezett, kárpótlási hatóság által kibocsátott döntésekkel nem rendelkezik, és az előterjesztett igazolásokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás időtartama egyértelműen nem állapítható meg, az adatok pontosítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresi a kárpótlási hatóságot.

    1. Túlélő házastárs igénye esetén a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.

    10) A juttatás folyósítása

    A juttatás az arra jogosultat a részére járó nyugellátások, nyugdíjszerű pénzbeli ellátások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

    A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.

    A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.

    A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja.

    A juttatás iránti igény érvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

    Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

    11) Bejelentési kötelezettség

    A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot köteles írásban értesíteni.

    Megszűnik a juttatásra való jogosultság, ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik, illetve ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.

    12) Jogszabály

    267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról

     

    Ügyintézés

    Ügyfeleink ügyeiket személyesen, illetve postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan intézhetik.

    Az Ügyfélszolgálat ügyfélfogadási rendje:

    Hétfő-Kedd   7.30 -15.15

    Csütörtök      7.30 -15.15

    Szerda           7.30 -15.15, ügyelet 15.15-18.00

    Péntek           7.30 -13.00-ig fogadja az ügyfeleket.

     

    Telefon számok:        06-1-270-8999,

    06-1-350-0155,

    06-1-350-2355,

    06-1-350-2755,

    06-1-350-8580,

    06-1-270-8800 központi számokon keresztül,

    Zöld szám: 06-80-204-884,

    Fax: 237-3662.

    Posta címünk: 1820 Budapest, Váci út 73.

    Ügyfélkapu: magyarorszag.hu

    Az érdemi ügyintézéshez szükségesek, igénybejelentés (pl.: hozzátartozói ellátásra), igazoláskérés (pl.: törzsszámról, ellátás összegéről, levonásokról), kérelem (pl.: rokkantsági ellátás öregségi nyugdíj címén történő továbbfolyósításához) vagy beadvány (pl.: lakcímváltozásról):
    1. Minden esetben szükséges a benyújtott nyomtatványon, igénybejelentőn, levélen a sajátkezű aláírás (ennek hiányában egyéb hitelt érdemlő igazolás), illetve
    2. Meghatározott igények elbírálásához formanyomtatvány, esetleg eredeti vagy hitelesített okmány benyújtása. (A bemutatott eredeti okiratokról azonnal hitelesített másolatot készít az ügyintéző, és szükség szerint segít a nyomtatvány kitöltésében),

    Személyes ügyintézés esetén felvilágosításra, igazolás átvételére, igényérvényesítésre csak érvényes személyazonossági igazolvány (útlevél, jogosítvány) bemutatásával jogosult az ügyfél, ha saját vagy gondnokoltja / gyámoltja ügyében jár el. Egyéb esetben szabályszerű meghatalmazás is szükséges, amely tartalmazza:

    • folyósítási törzsszám,
    • a meghatalmazó adatai (név, lakcím, születési adat, anyja neve, személyi igazolvány száma) és saját kezű aláírása,
    • meghatalmazott adatai (név, lakcím, személyi igazolvány száma) és sajátkezű aláírása,
    • az aláírások valódiságát bizonyító két tanú adatai (név, lakcím, személyi igazolvány száma) és sajátkezű aláírásuk,
    • az ügy meghatározását, amelyre a meghatalmazott megbízást adott (pl.:

    - a jelenleg folyósított ellátás összegére vonatkozó igazolás átvételére polgármesteri hivatalnál történő felhasználás érdekében, vagy

    - ellátás felvételére, mely esetben meg kell jelölni, hogy mely havi ellátás(ok)ról van szó, stb...),

    • keltezés.

    A meghatalmazás a keletkezését követő 30 napig érvényes, kivéve, ha a meghatalmazó erre külön utal (pl.: "visszavonásig érvényes").

     

    A folyósítás szabályai

    A jogosult adatainak nyilvántartása egy - kilenc számjegyből álló - azonosítást szolgáló, ún. folyósítási törzsszám alatt történik.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) a nyugellátást, egyéb ellátást nem utólagosan, hanem az esedékesség hónapjában (tárgy hóban) folyósítja, a megállapítás napjától, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

    Az ellátásban részesülő személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

    Jogosultságot és folyósítást érintő fontos szabály, hogy nyugellátásról lemondani, azt átruházni (engedményezni) nem lehet, illetve a folyósítás megszüntetésére, szüneteltetésére is csak jogszabályban meghatározott esetben van lehetőség.

    A NYUFIG a megállapított nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását:

    • készpénzkifizetés postai kézbesítés útján,
    • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a valamely Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT-állam) tagállamának területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétkönyvre vagy fizetési számlára

    történő utalással teljesíti.

    Nem EGT-tagállamban, illetőleg nem egyezményes államban élő személy ellátása külföldre utalását belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól kérheti. A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátása kérelmére belföldi meghatalmazottja részére is folyósítható. A meghatalmazott részére történő utalás érdekében a belföldi meghatalmazott nevét és címét a jogosultnak a NYUFIG tudomására kell hoznia.
     

    KÖLTSÉG - ÉS ILLETÉKMENTESSÉG

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 81. § (1) bekezdése kimondja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos, valamint az e törvény szerinti más eljárások illeték- és költségmentesek.

    Ennek értelmében az Ügyfélszolgálatnál beszerzett bejelentő és igénybejelentő lapokért, a bemutatott okmányokról készített hitelesített fénymásolatokért, a kiadott igazolásokért sem kell fizetni.

    Az illetékmentesség alóli kivételeket a  Tny. 81. § (2) bekezdése tételesen felsorolja.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (NYUFIG) országos hatáskörű szerv.

    A NYUFIG feladatai közé tartozik a nyugellátások, és az egyéb – hatáskörébe utalt – ellátások folyósítása,

    illetve meghatározott körben igényelbírálási tevékenység, továbbá minden, a folyósítást befolyásoló

    intézkedés végrehajtása.

    FOLYÓSÍTÁSI FELADATOK

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, valamint az egyéb megállapító szervek

    határozatai és végzései alapján  a NYUFIG az alábbi ellátásokat utalja:

    • öregségi nyugdíj (ide értve a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíját),
    • hozzátartozói ellátások (özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás),
    • baleseti hozzátartozói nyugellátások (özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás),
    • korhatár előtti ellátások,
    • szolgálati járandóság,
    • mezőgazdasági és szakszövetkezeti tagok járadéka,
    • özvegyi járadék,
    • rokkantsági ellátás,
    • rehabilitációs ellátás,
    • rokkantsági járadék,
    • baleseti járadék,
    • kártérítési járadék,
    • bányászok egészségkárosodási járadéka,
    • mecseki bányászok kereset-kiegészítése,
    • árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás,
    • szénjárandóság,
    • átmeneti bányászjáradék,
    • táncművészeti életjáradék,
    • Kiváló és Érdemes Művészi Járadék, Népművészet Mestere Járadék,
    • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított ellátás,
    • tudományos fokozat utáni pótlék,
    • legfőbb közjogi méltóságokat megillető juttatás,
    • szépkorú személyek jubileumi juttatása,
    • kivételes nyugellátás,
    • egyszeri segély,
    • nyugdíjsegély (az 52/2011. (III.31.) Korm. rendelet alapján),
    • egyezményeken, illetve koordinációs (uniós) rendeleteken alapuló ellátások,
    • 1991. évi XII. törvény szerinti ellátás,
    • hadigondozotti ellátások (pl.: nevelési pótlék, ápolási díj, temetési segély),
    • nemzeti gondozotti ellátás,
    • nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
    • a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által megállapított termőföld utáni életjáradék,
    • életjáradékok (pl.: kárpótlási jegy helyett, és vagyoni életjáradék),
    • egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek juttatása,
    • politikai rehabilitáció címén adott nyugdíjemelés,
    • lakbér hozzájárulás, szociális támogatás,
    • hozzátartozó utáni növelés,
    • cukorbetegeket megillető támogatás,
    • 1998. január 1-jét megelőzően megállapított házastársi pótlék, házastársi jövedelem pótlék.

    NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI SZERVKÉNT ELLÁTOTT FELADATOK

    A NYUFIG jár el nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként 
    • a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
      • a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, balettművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, kivéve ha a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
      • az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került,
      • a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani,
    • intézkedik a nyugellátások és az általa folyósított más ellátások megemelése iránt, és jár el az emeléssel kapcsolatos eljárásokban,
    • a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt az ellátás visszafizetéséről és megtérítéséről,
    • dönt a megállapított, visszamenőleg járó ellátás összegébe történő, az azonos időszakra már folyósított ellátás beszámításáról, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illethette volna meg,
    • jár el öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésével és a szüneteltett nyugellátás újbóli folyósításával kapcsolatos ügyekben.

    EGYÉB IGÉNYELBÍRÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK:

    • Nemzeti helytállásért pótlék saját és hozzátartozói jogon,
    • egyes tartós időtartamú szabadságkorlátozást elszenvedettek részére - a 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján - járó juttatás iránt benyújtott igény elbírálása,
    • a politikai rehabilitáció hozzátartozói jogcímen történő megállapítása (ez utóbbi hivatalból
    • történik, tehát az ellátás folyósításához nem szükséges igénybejelentőt kitölteni).

     EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

    • az ellátottak folyósításhoz, és azonosításhoz szükséges adatainak nyilvántartása, kezelése, valamint az ezekben bekövetkezett változások átvezetése,
    • egyszeri segély utalása országos illetékességgel,
    • az ellátás mértékét és jogosultságát érintő változás végrehajtása,
    • a jogszerző halála esetén a fel nem vett ellátás utalása az arra jogosult részére,
    • hazai és külföldi ügyfelek és érdeklődő személyek tájékoztatása,
    • magyarországi és külföldi illetőségű szervek részére adatszolgáltatás és jogsegély nyújtás,
    • reklamáció, panaszbeadvány intézése,
    • házipénztári kifizetés (1139 Budapest, Váci út 73.)
    • ellátottak utazási utalvány kiküldése, kiadása,
    • ügyfélszolgálati tevékenység,
    • hatáskörébe nem tartozó kérelem továbbítása az illetékes szervhez,
    • külön jogszabályban meghatározott speciális feladatok ellátása,
    • jogosultságot befolyásoló igazolások meghatározott időközönkénti beszerzése (belföldről és külföldről egyaránt),
    • ellátásból történő levonás teljesítés:
      • adóelőleg: adóköteles ellátás folyósítása esetén,
      • nyugdíjjárulék.: rehabilitációs ellátásból,
      • a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal szemben fennálló tartozás alapján,
      • egyéb szervek, személyek részére (pl.: bírósági ítélet, letiltó végzés).

     

    Tájékoztatás évente a folyósított összegekről és az esetleges emelés mértékéről

    Minden év januárjában a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság személyre szóló igazolást küld az előző évben folyósított ellátás teljes összegéről. Ez a tájékoztató egyben tartalmazza az ellátás tárgyévi, emeléssel növelt összegét, valamint azt, hogy - esetlegesen - havonta milyen összegű levonás terheli.

    Azok részére, akiknek adóköteles ellátás kerül folyósításra, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság január hó végéig a személyi jövedelemadó bevallásához szükséges, külön igazolást küld.

    A rehabilitációs járadékban és rehabilitációs ellátásban részesülők számára a levont nyugdíjjárulékról igazolás kerül kiküldésre.

I. Jogosultság

 

Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki

a) magyar állampolgár, és

b) 1956-os Emlékéremmel, 1956-os Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal vagy Szabad Magyarországért Emléklappal (a továbbiakban együtt: kitüntetés) rendelkezik, továbbá

c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve nyugellátásban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban együtt: megváltozott munkaképességű), és

ca) nyugellátása, illetve rendszeres pénzbeli ellátása együtt a 186.250 Ft-ot nem éri el, vagy

cb) nyugellátásban, illetve rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül, és keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, vagy

cc) nyugellátásban nem részesül, és rendszeres pénzbeli ellátása a 186.250 Ft-ot nem éri el.

 A jogosultság szempontjából a nyugdíj fogalma

A pótlék megállapításánál nyugellátásnak minősül:

  • öregségi nyugdíj,
  • özvegyi nyugdíj (az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével),
  • árvaellátás [az 1997. évi LXXXI. törvény  55. § (1) bekezdés utolsó mondatában szabályozott formában],
  • szülői nyugdíj,
  • hozzátartozói baleseti nyugellátás,
  • öregségi járadék,
  • munkaképtelenségi járadék,
  • özvegyi járadék,
  • növelt összegű öregségi járadék,
  • növelt összegű munkaképtelenségi járadék,
  • növelt összegű özvegyi járadék,
  • utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka,
  • utóbb igénylő házastárs munkaképtelenségi járadéka,
  • korhatár előtti ellátás,
  • szolgálati járandóság,
  • táncművészeti életjáradék,
  • átmeneti bányászjáradék,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások
 A jogosultság szempontjából a rendszeres pénzellátás fogalma

A pótlék megállapításakor rendszeres pénzellátásnak minősül:

  • központi szociális segély,
  • vakok személyi járadéka,
  • rokkantsági járadék,
  • rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás
  • bányászok egészségkárosodási járadéka,
  • az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék (politikai rehabilitációs ellátások),
  • hadigondozotti pénzellátások,
  • kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, kiegészítések,
  • tudományos fokozatok után járó nyugdíj-kiegészítések,
  • nemzeti gondozási díj.

 A jogosultságot kizáró feltétel: a kereső tevékenységből származó jövedelem

A pótlék megállapításánál kereső tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni azt a pénzbeli juttatást, amelyet az arra jogosult a személyes munkavégzése alapján kapott. A jövedelem meghatározása nincs értékhatárhoz kötve, ezért ha a kérelmező ilyen címen bármilyen összegű jövedelemmel rendelkezik, akkor részére a pótlék az egyéb feltételek fennállása esetén sem állapítható meg. A keresőtevékenységből származó jövedelmet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha nyugdíjban, illetőleg rendszeres szociális ellátásban nem részesül az igénylő.

 A saját jogon járó pótlék összege

 A jogosultság fennállása esetén pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehető ellátás összegét 186.250 Ft-ra kiegészíti.  A pótlék összege 500,- Ft-nál kevesebb nem lehet.

 Az 1956-os Emlékérem és Emléklap, valamint a Nemzeti Ellenállásért Emléklap alapján benyújtott kérelem eseten a pótlék összegének meghatározásánál, a kérelmezőt 1995. XII. hóban megillető ellátás összege az irányadó.

 A Szabad Magyarországért Emléklap alapján benyújtott kérelem esetén a pótlék összegének meghatározásánál a kérelmezőt 1999. december hónapban megillető ellátás összege az irányadó.

 Ha a pótlékra való jogosultság 1996. január 1-jét követően, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap esetén 2000. január 1-jét követően keletkezett, akkor a pótlék megállapítása szempontjából a jogosultság keletkezésének időpontjában érvényes összeghatárt kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a kitüntetésben részesülő a pótlék megállapítására vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik és nyugdíjban, rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, akkor pótlék címén havi 186.250 Ft-ot kell megállapítani.

A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.

A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

 II.

A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.

A pótlékot a jogosult csak egy jogcímen veheti igénybe.

A pótlék megállapítása és folyósítása az igénylő nyugellátását, illetve rendszeres szociális ellátását folyósító szerv feladata. A pótlékkal összefüggő igényelbírálást követően, az igénylő határozatban értesül a döntésről.

Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának kell megküldeni.

A pótlék összegét a jogosultsági feltételek bekövetkezésének időpontjától- legkorábban 1996. január 1-jétől, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján járó pótlék vonatkozásában legkorábban 2000. január 1-jétől lehetett megállapítani, illetve visszamenőleges hatállyal folyósítani.

Abban az esetben, ha a kérelmező a jogosultsághoz szükséges elismerésben nem részesült, de kérelmében az 1956-os eseményekben történő részvételére hivatkozva igényli a pótlék megállapítását, akkor közvetlenül a Miniszterelnökséghez fordulhat. A pótlékot ilyen esetben az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett akkor lehet megállapítani, ha kérelme alapján az igénylő utóbb kitüntetésben részesült. A pótlék legkorábban attól a hónaptól állapítható meg, amelyben az igénylő részére a kitüntetést adományozták és rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel.

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG:

A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül a folyósítási törzsszámra hivatkozással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni.

Jogszabályok:  

173/1995. (XII.27.) Korm. rendelet

 

Annak érdekében, hogy a pénzbeli ellátások és az ügyfeleknek küldött levelek a címzetthez megérkezzenek, a lakó-, illetőleg a tartózkodási hely megváltozását az érintetteknek írásban, a folyósítási törzsszámra hivatkozással, a jogosult sajátkezű aláírásával ellátva be kell jelenteni a nyugdíjat, egyéb rendszeres pénzellátást folyósító szervhez. Az esetleges jogviták (visszaélések) elkerülése érdekében a változás bejelentése kizárólag írásban történhet. A folyósító szerv szóbeli bejelentés alapján nem intézkedhet. A levelezési cím megváltozásának bejelentése akkor is szükséges, ha a pénzbeli ellátás összegének utalása nem lakcímre, hanem belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (a továbbiakban: bankszámlára) történik.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy esetleg írásképtelen, aláírása helyett a „+++” jelzés elfogadható, ha két tanú igazolja, hogy a bejelentés tartalmának ismertetése után, azzal egyetértve, a jogosult látta el kézjegyével a módosítás iránti kérelmet.

Abban az esetben, ha az érintett súlyos betegsége miatt kórházi kezelésre szorul, vagy egészségügyi intézményben történő elhelyezése válik szükségessé és ezen állapota miatt – átmenetileg – aláírás-képtelen, a befogadó intézmény két alkalmazottja által hitelesített bejelentés is elfogadható. (Az aláírók foglalkoztatását az intézmény pecsétje bizonyítja.) 

A címváltozás bejelentésének hiányában, ha a jogosult számára fontos tartalmú levelek nem kézbesíthetők, az ügyfelet esetleg jogsérelem érheti.

A bejelentésekben lehetőség van annak közlésére is, hogy a lakcím, a tartózkodási hely változása csak a levelezést érinti, vagy a továbbiakban az ellátás összegét is az új megváltozott címre kéri a jogosult.

A számlaszám változásánál is hasonlóképpen kell eljárni. Ellátást kizárólag olyan bankszámlára lehet utalni, melynek az ellátott a tulajdonosa vagy társtulajdonosa.

A lakó- vagy tartózkodási hely változását, illetőleg a bankszámlaszám- változást az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek elektronikus úton is bejelenthetik.

Amennyiben a címváltozást, bankszámlaszám-változást az érintett postai úton kívánja bejelenteni, úgy a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken elérhető B03 vagy a B04 jelű űrlapot aláírásával ellátva a nyugdíjfolyósító szervnek kell megküldenie (1820 Budapest).

Ki jogosult a szépkorú személyek jubileumi juttatására?

A személyes köszöntésre és az azzal járó okiratra, továbbá jubileumi juttatásra - legkorábban 2009. január 1-jétől - a 90., a 95., a 100, a 105., a 110., és a 115. életévüket betöltött, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és a Korm. rendeletben meghatározott további személyek jogosultak. A juttatás nem kapcsolódik a nyugdíjas státuszhoz.

 

A köszöntés, valamint az okirat és juttatás nem jár annak, aki az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény szerinti saját jogán folyósított pótlékra a kárpótlásért felelős miniszter határozata alapján érdemtelen.

 

A jubileumi juttatás összege

-          a 90. életév betöltésekor 90 000 forint,

-          a 95. életév betöltésekor 95 000 forint,

-          a 100. életév betöltésekor 100 000 forint,

-          a 105. életév betöltésekor 105 000 forint,

-          a 110. életév betöltésekor 110 000 forint,

-          a 115. életév betöltésekor 115 000 forint.

 

Milyen módon juthatnak hozzá az érintett személyek a juttatáshoz?

Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) a szépkor betöltését megelőzően legalább 60 nappal - a lakóhelyén és a tartózkodási helyén - írásban keresi meg a szépkorú személyt, hogy a BFKH által e célra rendszeresített és megküldött űrlapon jelentse be

-         azt a lakcímet, amelyen személyes köszöntés céljából elérhető, vagy amelyre ennek hiányában az okirat elküldhető;

-         azt a lakcímet vagy bankszámlaszámot, amelyre a jubileumi juttatás folyósítását kéri.

 

A szépkorú személy eldöntheti, hogy a jubileumi juttatást és/vagy a személyes köszöntést elfogadja-e. Ha igen, a BFKH által megküldött, a BFKH-nak visszaküldendő űrlapon rendelkeznie kell arról, hogy a születésnapi köszöntés és a juttatás folyósítása érdekében hozzájárul-e, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), valamint a lakcím vagy tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője kezelhesse a személyes adatait a köszöntés és a juttatás folyósítása céljából.

 

A jubileumi juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a BFKH adatszolgáltatását követő 15 napon belül, de legkorábban a szépkor betöltését megelőzően 5 nappal, külön törzsszámon folyósítja.

 

Amennyiben a szépkorú személy a BFKH adatközlését követően, de a szépkor betöltése előtt elhuny, a kiutalt jubileumi juttatást nem kell visszafizetni, az összeget a közös háztartásban együtt élt családtag vagy az örökös veheti fel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezésében foglaltaknak megfelelően.

 

Személyesen azt a szépkorú személyt köszöntik, aki az adott évben tölti be a 90., 95., 100., 105., 110., 115. életévét.

 

Jogszabályok:

255/2008. (X. 21) Korm. rendelet

 

Kormányzati oldalak

Közérdekű adatok

Nemzetközi tevékenység

ONYF-portál