A nyugdíj összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az ún. átlagszámítási időszak (1988.01.01-től a nyugdíjazásig terjedő időszak) alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rá a biztosítás nem terjed ki, illetve, ha valakinek a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából. .

Vonatkozó jogszabály: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §

Megállapodást belföldi nagykorú, nem nyugdíjas személy köthet.

Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.

tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni. 

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató - a befizető utasítása, megbízása alapján - a befizetést jóváírta.

Mivel a megállapodás megkötése önkéntes, így a mindenkor aktuális havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, amely legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege 2017. január 1-jétől havi 127.500 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 34 %.

Példák a fizetendő összeg megállapítására:

minimálbér alapján megkötött megállapodás esetén 127.500 * 34% = 43.350 forint.

140.000 forint választott összeg esetén 140.000 * 34% = 47.600 forint.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás mind a szolgálati időre, mind a nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen vonatkozik.

Nem köthet megállapodást az a személy, aki

  • biztosítással járó jogviszonyban áll és biztosítása nem szünetel,
  • egy olyan országban minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely vonatkozásában az Európai Uniós koordinációs rendeletek alkalmazandók, vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött.

Aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan mégis egy másik országban dolgozik és ott az alapján biztosítottnak is minősül, annak a megállapodás alapján történő jogszerűtlen járulékfizetése alapján nem lesz magyar szolgálati ideje.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a www.onyf.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /megállapodások menüpontban található.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított

  • a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
  • a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
  • az egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
  • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
    • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
    • az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyalapján - biztosítottat,
    • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki:

  • gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
  • alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja;
  • helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője),
  • társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj.  hatálya alá tartozik.

A fenti rendelkezéseket

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
  • a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni

Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén nem minősül jogszerűnek:

  1. Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén nem minősül jogszerűnek:
  2. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia Szlovénia az Európai Uniós koordinációs rendelet alapján.
  3. Egyes EU/EGT tagállamokban a nyugellátás alapja nem csak egy biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet. Ilyen országok: Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország.
  4. Ausztrália a magyar-ausztrál egyezmény alapján;
  5. Oroszország és Ukrajna a magyar-szovjet egyezmény alapján;
  6. Bosznia-Hercegovina a magyar-bosnyák egyezmény alapján;
  7. Dél-Korea a magyar-koreai egyezmény alapján;
  8. India a magyar-indiai egyezmény alapján;
  9. Japán a magyar-japán egyezmény alapján;
  10. Kanada, beleértve Québec tartományt a magyar-kanadai egyezmény, illetve a magyar-québeci megállapodás alapján;
  11. Koszovó, a magyar-jugoszláv egyezmény alapján;
  12. Montenegró a magyar-montenegrói egyezmény alapján;
  13. Szerbia a magyar-szerb egyezmény alapján;
  14. Moldova a magyar-moldovai egyezmény alapján;
  15. Mongólia a magyar-mongol egyezmény alapján;
  16. Macedónia a magyar-macedón egyezmény alalpján;
  17. Albánia a magyar-albán egyezmény alalpján;
  18. Amerikai Egyesült Államok a magyar-amerikai egyezmény alalpján.

Az egyezmények közül – a magyar-szovjet egyezmény kivételével – mind kizárja a kettős biztosítást, és részletesen szabályozza azt, hogy a biztosítási kötelezettség az adott keresőtevékenység (munkavállalás, kiküldetés, állami alkalmazás, önálló vállalkozás) alapján melyik országban áll fenn. A kettős biztosítást a Szovjetunióval kötött egyezmény nem szabályozta, azonban az egyezmény alapján a szolgálati időt egyszeresen lehet figyelembe venni.

Egyes egyezményes országokban a nyugellátás alapja nem csak egy biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet.  (pl.: Ausztrália, Kanada, Québec).

A tévesen befizetett járulékok visszafizetése – az elévülési időn belül - akkor lehetséges, ha a külföldi munkáltató vagy az adott országban működő nyugdíjbiztosítási szerv a biztosítás tényét igazolja. Ennek értelmében nem elegendő a járulékok visszafizetését kizárólag egy munkaszerződés becsatolásával kérni, az ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavégzés biztosítást (szolgálati idő szerzését) eredményezett. A külföldi munkáltatótól, vagy az érintett nyugdíjbiztosítási szervtől az igazolás beszerzése az érintett személy (a járulékot megfizető) feladata. A külföldi munkáltató vagy külföldi nyugdíjbiztosítási szerv igazolásának fordíttatása a kérelmező feladata. Az adott nyelv megfelelő ismerete esetén a fordítást az érintett személy saját maga is elvégezheti, de a fordításból eredő felelősséget ebben az esetben ő maga vállalja.

Szeretnénk kiemelni, hogy továbbra is lehetőség van megállapodást kötni azon személyeknek, akik egy olyan országban dolgoznak, amellyel Magyarországnak nincs semmilyen szociális biztonsági tárgyú egyezménye. Tájékoztatjuk, hogy az egyezménnyel érintett országok köre folyamatosan bővül, ezért szíveskedjen a www.onyf.hu honlapon az érintett országok köréről rendszeresen tájékozódni.

Ha kérdése merül fel a külföldi biztosítási jogviszony jellegével vagy a megállapodás megkötésének szükségességével kapcsolatban, akkor javasoljuk, hogy forduljon az ONYF Szakigazgatási Főosztályának munkatársaihoz (tel.: +36-1-412-9646 vagy +36-1-270-8036) vagy Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalának Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálatához, amelynek elérhetőségei a www.onyf.hu oldalon találhatóak.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi személyekre (Tbj. 11. §):

  • A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
  • A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. E rendelkezéstől eltérően 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és az említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
  • Az európai parlamenti képviselőre.
  • A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
  • A külföldi illetőségű előadóművészre, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-ának hatálya alá tartozik.

A Tbj. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás

  • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha annak idejére csecsemőgondozási díj – 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segély -, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe),
  • igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt (kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér /illetmény/, átlagkereset /távolléti díj/, táppénzfizetés történt),
  •  az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette),
  • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
  • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
  • a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság