A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (1) bekezdése értelmében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat a megkeresett szerv vagy személy 15 napon belül köteles közölni.
Amennyiben a foglalkoztató a 2009. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, ezen kötelezettségét – az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének felhívására – az előírt határidőben köteles teljesíteni.

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

A nyugellátásban, vagy egyéb, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: NYUFIG) által folyósított ellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles a NYUFIG-nak bejelenteni minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti. Az ellátásban részesülő személy halála esetén a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér, vagy az örökös az elhalálozás tényét és annak időpontját 15 napon belül köteles bejelenteni.

Az a kötelezett, aki a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200.000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100.000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200.000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,
  • hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
  • nyilatkozattétel elmulasztásával, illetve tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával vagy

más módon az ellenőrzést akadályozzák.

A mulasztási bírságot az  elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (az érintett szerv székhelye, természetes személy esetén annak lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete, vagy a nyugdíjbiztosítási szervként eljáró járási hivatal, vagy a NYUFIG, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja) szabja ki.

A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató; egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

A mulasztási bírságot kiszabó határozat ellen az általános szabályok szerint nyújtható be fellebbezés, melyre vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköréről, illetékességéről szóló cikk tartalmaz bővebb információt.

A mulasztási bírságot az azt kiszabó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.

Aki  a mulasztási bírságot a jogerős határozatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg - késedelmi pótlék helyett – a kiszabott mulasztási bírság kétszeresét köteles megfizetni.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély kérelme alapján a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, ha

  • a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, vagy
  • azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

A tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése iránti kérelmet, amennyiben a tartozást

  • az illetékes kormányhivatal, vagy járási hivatala írta elő, akkor az illetékes kormányhivatalhoz,
  • a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja írta elő, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához (a továbbiakban: Központ) kell benyújtani.

A méltányossági kérelem benyújtása illetékköteles, a kérelmező a kérelem benyújtásakor általános tételű eljárási illetéket (2017. évben 3.000 forint) köteles fizetni.

Az illetéket

  • a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Központ által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben illetékbélyeg formájában kell leróni.
  • a Kormányhivatal vagy járási hivatal által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben
    • az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
    • amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, bankkártyával vagy házipénztárban készpénzzel, vagy
    • az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével

kell megfizetni a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számla javára.

A részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye.