Ügyintézési tájékoztatók

általános tájékoztató

öregségi nyugdíj

hozzátartozói nyugellátás

korhatár előtti ellátás

szolgálati járandóság

átmeneti bányász járadék

bányászok egészségkárosodási járadéka

táncművészeti életjáradék

baleseti ellátások

rokkantsági járadék

nyugdíjfolyósítás

nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységek

méltányosság

megállapodások

nyugdíjbiztosítási ellenőrzés

adatszolgáltatás

társadalombiztosítási egyéni számla

adategyeztetés

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) igazgatási szerve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei, az ONYF szakmai irányítása alatt állnak, nyugdíj-megállapítási, hatáskörrel rendelkeznek.

     

    Az ONYF-en operatív (ellátások megállapításával kapcsolatos) ügyintézés nem folyik.

     

    A szakigazgatási szervek illetékességi területe és székhelye:

    • Főváros és Pest megye területén a Budapest Fővárosi Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Budapest,
    • Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Pécs,
    • Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Kecskemét,
    • Békés megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Békéscsaba,
    • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Miskolc,
    • Csongrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szeged,
    • Fejér megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Székesfehérvár,
    • Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Győr,
    • Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Debrecen,
    • Heves megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Eger,
    • Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szolnok,
    • Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Tatabánya,
    • Nógrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Salgótarján,
    • Somogy megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Kaposvár,
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Nyíregyháza,
    • Tolna megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szekszárd,
    • Vas megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szombathely,
    • Veszprém megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Veszprém,
    • Zala megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Zalaegerszeg.

     

    Melyek az első fokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek?

    A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

     

    Mely szerv a másodfokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv?

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

     

    Hol kell benyújtani a nyugdíjigényt?

    A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (megyei ügyintézési helyeken) kell a nyugdíjigényt benyújtani. Az igény a tartózkodási hely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is benyújtható.

     

    A hozzátartozók nyugellátás iránti igényét mely szervek bírálják el?

    Ha a jogszerző a halála időpontjában nyugellátásban nem részesült, a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt is a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek bírálják el. Ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a hozzátartozói igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el.

     

    Van-e olyan eset, amikor a nyugellátás iránti igényt nem a lakóhely illetve tartózkodási hely szerint illetékes igazgatási szervhez kell benyújtani?

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2012. május 1-jétől külön jogszabályban meghatározott elsőfokú nyugdíj-megállapítási feladat- és hatáskörrel, továbbá központi nyilvántartási feladat- és hatáskörrel rendelkezik. [A hivatásos szolgálatot teljesítők hatósági ügyeiben, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó hatósági ügyekben, a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján járó nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén a nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben jár el.]

     

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság külön jogszabályban meghatározott elsőfokú nyugdíj-megállapítási, illetve nyugdíj-folyósítási feladat- és hatáskörrel rendelkezik. (Kizárólagos hatáskörben és az egész ország területére kiterjedő illetékességgel intézi a nyugdíjak folyósítását. Az igazgatóság látja el a külföldön élő, vagy külföldön tartózkodó személyek nyugdíjának külföldre utalását is. Elbírálja a nyugdíjasként elhunyt jogszerzők hozzátartozóinak igényét, és jogosultság esetén gondoskodik az ellátások megállapításáról, valamint ellátja a különböző jogszabályok alapján járó, nem társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos folyósítási és egyéb feladatokat is. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó hatósági ügyekben, a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján járó nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén a nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben – ha az elhunyt jogszerző a magyar jogszabályok szerint saját jogú nyugellátásban részesült – a hozzátartozói nyugellátási igény elbírálása is a hatáskörébe tartozik.)

     

    A Tny. 22/A.§-a szerinti nyugdíjnövelés megállapítása nemzetközi ügyekben:

    - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatáskörébe tartozik, ha a nyugdíjas magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik,

    - a megyei (fővárosi) kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai hatáskörébe tartozik, ha a nyugdíjas rendelkezik Magyarországon lakóhellyel.

     

    Milyen bejelentési kötelezettségeket írnak elő a nyugdíjjogszabályok?

    Az igénylő, illetve a nyugdíjas 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási (nyugdíjfolyósító) szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, többek közt a lakcímváltozást,, a külföldön történt letelepedést, külföldi munkavégzést, stb., amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

     

    A bejelentést a nyugellátás megállapítására irányuló eljárás elbírálási szakaszában (a megállapító határozat meghozataláig) az ügyiratszámra, a nyugellátás megállapítása után (a folyósítás megkezdését követően) pedig a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.

     

    Nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

     

    A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    Tisztelt Ügyfeleink!

    Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. január 1-jétől

    • a családtámogatási ügyekkel – ideértve a fogyatékossági támogatás ellátást is,
    • a nyugdíjbiztosítási ügyekkel, valamint
    • a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos

     

    követelések kezelése az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság feladatkörébe tartozik.

    Kérjük, hogy tartozásuk rendezése érdekében 2017. január 1. napját követően, amennyiben befizetésüket átutalással kívánják rendezni, az alább megjelölt számlaszámra történő utalással, az adószámra / adóazonosító jelre, valamint a követelést megalapozó fizetésre kötelező határozat számára hivatkozással szíveskedjenek teljesíteni.

    családtámogatási követelés esetében 10032000-01457443-00000000
    nyugdíjbiztosítási követelés esetében 10032000-00337012-00000024
    megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos követelés esetében 10032000-00337012-00000031

    Amennyiben tartozásukat készpénz-átutalási megbízás útján kívánják rendezni, úgy kérjük, hogy kizárólag a fenti számlaszámok valamelyikével jelölt átutalási megbízásokat szíveskedjenek igénybe venni, amely a megyei kormányhivatalok feladatellátásra kijelölt járási hivatalinál szerezhetők be.

    Amennyiben családtámogatási ügyben tartozásukat postai befizetés útján kívánják rendezni, készpénzátutalási-megbízást a csekkigenyles@onyf.hu email címre, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1919 Budapest postacímre küldött levelükkel igényelhetnek. A borítékra szíveskedjenek ráírni, hogy „CSEKKIGÉNYLÉS”.

    Kérjük, hogy igénylés során feltétlenül tüntessék fel nevüket, TAJ számukat és pontos postacímüket!

                                                               Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    A közelmúltban történt informatikai fejlesztésnek köszönhetően a járási hivatalok, valamint a kormányablak ügyfélszolgálatok munkatársai részére hozzáférhetővé vált a Társadalombiztosítási Front Office Rendszer (a továbbiakban: FOR rendszer).

    A FOR rendszer egy olyan webes alkalmazás, amely a nyugdíjbiztosítási szakrendszerekhez hozzáféréssel nem rendelkező ügyintézők számára a hét minden napján, napi 24 órában lehetőséget biztosít a nyugdíj-megállapítási, valamint az adategyeztetési és hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelemmel összefüggésben indult, és még folyamatban lévő, illetve a közelmúltban lezárt ügyekkel kapcsolatos valós idejű státuszinformáció szolgáltatására.

    A FOR rendszer az alábbi, nyugdíjbiztosítási tárgyú ügyek állásával kapcsolatban nyújt tájékoztatást:

    • nyugdíj megállapítása,
    • nyugdíjbiztosítási adategyeztetés,
    • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában kezdeményezett eljárások.

    Felhívjuk ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a rendszer a felsorolt ügytípusokban státuszinformáció - azaz az ügy pillanatnyi állásával kapcsolatos információ - nyújtására szolgál, konkrét ügyeikkel összefüggésben tehát továbbra is a lakóhelyük szerint illetékes nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatokon kaphatnak részletes tájékoztatást.

    Tisztelt Ügyfeleink!

     

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Online nyugdíjkalkulátorban telepítésre kerültek a tárgyévi nyugdíj-megállapítások során alkalmazandó valorizációs szorzószámok, ezért lehetőség nyílt a társadalombiztosítási öregségi nyugellátás 2017. évben várható összegének kiszámítására.

    Az online nyugdíj-kalkulátor használatával, a kapott eredménnyel kapcsolatos esetleges kérdéseiket a kalkulator@onyf.hu címre szíveskedjenek megküldeni.

     

     

    2017. január elsejétől nyugdíjbiztosítási ügyekben első fokon az alábbiakban felsorolt, kijelölt járási hivatalok járnak el.

    A járási hivatalok döntései elleni fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el az egész országra kiterjedő illetékességgel.

    I.

    A nyugdíj-megállapító szervek és illetékességi területük:

    Budapest Főváros és Pest megye területén:

    1. Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala.

    Baranya megye területén:

    1. A Mohácsi Járási Hivatal intézi a Mohácsi járás, a Bólyi járás és a Siklósi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.;
    2. A Pécsi Járási Hivatal intézi a Pécsi járás, a Hegyháti járás, a Komlói járás és a Pécsváradi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit;,
    3. A Szigetvári Járási Hivatal intézi a, Szigetvári járás, a Sellyei járás és a Szentlőrinci járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Bács-Kiskun megye területén:

    1. A Bajai Járási Hivatal intézi a Bajai járás, a Bácsalmási járás, a Kalocsai járás, a Kiskunhalasi járás, és a Jánoshalmai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Kecskeméti Járási Hivatal intézi Kecskeméti járás, a Kiskőrösi járási, a Kiskunfélegyházi járás, a Kiskunmajsai járás, a Kunszentmiklósi járás és a Tiszakécskei járási területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Békés megye területén:

    1. A Békéscsabai Járási Hivatal intézi a Békéscsabai járás, a Békési járás, a Gyomaendrődi járás, az Orosházi járás, a Szarvasi járás és a Szeghalmi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Gyulai Járási Hivatal intézi a Gyulai járás, a Mezőkovácsházai járás és a Sarkadi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

    1. A Miskolci Járási Hivatal intézi az Edelényi járás, az Encsi járás, a Gönci járás, a Mezőcsáti járás, a Mezőkövesdi járás, a Miskolci járás, a Szerencsi járás, a Szikszói járás, a Tiszaújvárosi járás, és a Tokaji járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. Az Ózdi Járási Hivatal intézi a Kazincbarcikai járás, az Ózdi járás, és a Putnoki járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    3. A Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal intézi a Cigándi járás, a Sárospataki járás, és a Sátoraljaújhelyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Csongrád megye területén:

    1. A Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal intézi a Csongrádi járás, a Hódmezővásárhelyi járás, a Makói járás és a Szentesi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Szegedi Járási Hivatal intézi a Kisteleki járás, a Mórahalmi járás és a Szegedi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Fejér megye területén:

    1. A Dunaújvárosi Járási Hivatal intézi a Dunaújvárosi járás, és a Sárbogárdi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Székesfehérvári Járási Hivatal intézi a Bicskei járás, az Enyingi járás, a Gárdonyi járás, a Martonvásári járás, a Móri járás és a Székesfehérvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Győr-Moson-Sopron megye területén:

    1. A Győri Járási Hivatal intézi a Csornai járás, a Győri járás, a Mosonmagyaróvári járás, a Pannonhalmi járás és a Téti járás nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Soproni Járási Hivatal intézi a Kapuvári járás és a Soproni járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Hajdú-Bihar megye területén:

    1. A Berettyóújfalui Járási Hivatal intézi a Berettyóújfalui járás, a Hajdúszoboszlói járás és a Püspökladányi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Debreceni Járási Hivatal intézi a Debreceni járás, a Derecskei járás, a Hajdúhadházi járás és a Nyíradonyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    3. A Hajdúböszörményi Járási Hivatal intézi a Balmazújvárosi járás, a Hajdúböszörményi járás és a Hajdúnánási járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Heves megye területén:

    1. Az Egri Járási Hivatal intézi a Bélapátfalvai járás, az Egri járás, a Füzesabonyi járás, a Hevesi járás és a Pétervásárai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Gyöngyösi Járási Hivatal intézi a Gyöngyösi járás és a Hatvani járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

    1. A Jászberényi Járási Hivatal intézi a Jászapáti járás és a Jászberényi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Karcagi Járási Hivatal intézi a Karcagi járás, a Kunhegyesi járás és a Tiszafüredi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    3. A Szolnoki Járási Hivatal intézi a Kunszentmártoni járás, a Mezőtúri járás, a Szolnoki járás és a Törökszentmiklósi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Komárom-Esztergom megye területén:

    1. Az Esztergomi Járási Hivatal intézi az Esztergomi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Tatabányai Járási Hivatal intézi a Kisbéri Járás, a Komáromi járás, az Oroszlányi járás, a Tatabányai járás és a Tatai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Nógrád megye területén:

    1. A Balassagyarmati Járási Hivatal intézi a Balassagyarmati járás, a Rétsági járás és a Szécsényi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Salgótarjáni Járási Hivatal intézi a Bátonyterenyei járás, a Pásztói járás és a Salgótarjáni járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Somogy megye területén:

    1. A Kaposvári Járási Hivatal intézi a kaposvári járás és a Marcali járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Nagyatádi Járási Hivatal intézi a Barcsi járás, a Csurgói járás és a Nagyatádi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    3. A Siófoki Járási Hivatal intézi a Fonyódi járás, a Siófoki járás és a Tabi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:

    1. A Kisvárdai Járási Hivatal intézi a Kisvárdai járás, a Vásárosnaményi járás és a Záhonyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Mátészalkai Járási Hivatal intézi a Csengeri járás, a Fehérgyarmati járás és a Mátészalkai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    3. A Nyíregyházi Járási Hivatal intézi a Baktalórántházai járás, az Ibrányi járás, a Kemecsei járás, a Nagykállói járás, a Nyírbátori járás, a Nyíregyházi járás és a Tiszavasvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Tolna megye területén:

    1. A Dombóvári Járási Hivatal intézi a Dombóvári járás, és a Tamási járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Szekszárdi Járási Hivatal intézi a Bonyhádi járás, a Paksi járás, a Szekszárdi járás és a Tolnai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Vas megye területén:

    1. A Körmendi Járási Hivatal intézi a Körmendi járás, a Szentgotthárdi járás és a Vasvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Sárvári Járási Hivatal intézi a Celldömölki járás, és a Sárvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    3. A Szombathelyi Járási Hivatal intézi a Kőszegi járás és a Szombathelyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Veszprém megye területén:

    1. A Pápai Járási Hivatal intézi a Devecseri járás, és a Pápai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Tapolcai Járási Hivatal intézi a Sümegi járás, és a Tapolcai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    3. A Veszprémi Járási Hivatal intézi az Ajkai járás, a Balatonalmádi járás, a Balatonfüredi járás, a Várpalotai járás, és a Zirci járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Zala megye területén:

    1. A Nagykanizsai Járási Hivatal intézi a Keszthelyi járás, a Letenyei járás és a Nagykanizsai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Zalaegerszegi Járási Hivatal intézi a Lenti járás, a Zalaegerszegi járás és a Zalaszentgróti járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    II.

    Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala jár el első fokon:

    1. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők nyugdíjbiztosítási ügyeiben.
    2. A nemzetközi nyugdíjbiztosítási és adategyeztetési ügyekben, valamint a fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt személyek ügyeiben az egész országra kiterjedő illetékességgel, ha
    • a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik,
    • a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
    • a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
    • az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt,
    • fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának, volt tagjának rögzített nyugdíjat kell megállapítani (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés),
    • az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült és a jogosult a hozzátartozói nyugellátás összegét a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján kéri megállapítani, tekintettel arra, hogy az elhunyt a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett,
    • az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

    A nemzetközi nyugdíj- és adategyeztetési ügyekben, valamint a fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban állt személyek ügyeiben a fellebbezések elbírálását Budapest Főváros Kormányhivatala (cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19/a. Postacím: 1916 Budapest) végzi.

    III.

    Változatlanul a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság dönt az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj megállapításáról, feléledéséről, ha

    • az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, és a hozzátartozói nyugdíjat az elhunyt számára folyósított ellátásból kell kiszámítani,
    • az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására - ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó ügyeket is - már sor került,
    • a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hozza meg továbbra is az ellátások folyósításával, szüneteltetésével, visszakövetelésével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó döntéseket.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság döntései ellen közvetlenül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni.

    IV.

    A megyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozik

    • a társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés (nyilvántartás adataiba való betekintés, kivonat készítés)
    • méltányossági emelés, egyszeri segély engedélyezése nyugdíjasok számára,
    • a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése iránti kérelem elbírálása, ha a tartozást az illetékes kormányhivatal, vagy járási hivatala írta elő,
    • nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt hatósági ellenőrzés lefolytatása.

    V.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) bírálja el a

    • kivételes nyugellátás megállapítása, ideértve a továbbtanuló árva ellátásának meghosszabbítása,
    • méltányossági nyugdíjemelés engedélyezése,
    • egyszeri segély engedélyezése
    • amennyiben a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja írta elő, akkor a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése

    iránti kérelmeket.

    Az ONYF a nyugdíjasok számára évente, hivatalból állapítja meg a saját jogú nyugdíj melletti keresőtevékenység alapján járó 0,5 %-os növelést.

    A döntés felülvizsgálatát közvetlenül lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.

    VI.

    Jogorvoslati lehetőségek:

    Az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervként kijelölt járási/kerületi hivatalok által hozott első fokú döntés elleni fellebbezést országos illetékességgel  Budapest Főváros Kormányhivatal bírálja el. A fellebbezést  Budapest Főváros Kormányhivatalának kell címezni, de a járási/kerületi hivatalnál kell benyújtani.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a közléssel jogerőssé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata érdekében, jogszabálysértésre hivatkozva közvetlenül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni.

    Hol kell benyújtani a nyugdíjigényt?

    A nyugdíjigényt az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervként kijelölt járási vagy kerületi hivatalnál kell benyújtani.

    A hozzátartozók nyugellátás iránti igényét mely szervek bírálják el?

    Ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában

    • nem részesült nyugellátásban, egyéb ellátásban, a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek bírálják el,
    • már részesült öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban, vagy az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, akkor az ellátás megállapítására vagy feléledésére irányuló igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el.

    Nemzetközi ügyekben az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj megállapítása minden esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hatáskörébe tartozik. A feléledések elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre.

    Jogszabályok: 1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X.6.) Korm. rendelet

    73/2015. (III.30.) Korm. rendelet

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak minősül.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §, illetve 18. § (2a) bekezdésének, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésének, 9. § (1) bekezdésének, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B § (1) bekezdés c) pontjának, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint öregségi nyugdíjra, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, átmeneti bányászjáradékra, vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult az a személy, aki az ellátás folyósításának kezdő időpontjában biztosítási jogviszonyban áll.

    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2015. január 1. napjától hatályos 66/D. § (15) bekezdésében foglaltak szerint a nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő a fentiekben felsorolt ellátást kíván igényelni. A nevelőszülőnek a szünetelés iránti kérelmét a működtetőnél kell benyújtania. A szüneteltetés iránti kérelméhez csatolni szükséges a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát.

    A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997 (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének 1.7. pontjának rendelkezései szerint az ellátások iránti igény előterjesztésekor a nevelőszülőknek csatolniuk kell a működtető igazolását a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteléséről. Az ehhez szükséges nyomtatvány elérhető honlapunk „Nyomtatványok” → „További nyomtatványok” → „Nyugdíjigénylés” menüpontja alatt.

    Hogyan kell nyugellátást igényelni?

    A nyugellátás megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell előterjeszteni. Az igénybejelentő lap bármely megyei (fővárosi) kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél beszerezhető, illetőleg letölthető és kitölthető formátumban megtalálható a  https://www.onyf.hu/hu/-> „Nyomtatványok -> Nyomtatványtár” menüpontban.

     
    Az igényt postai úton, személyesen, vagy elektronikus úton lehet benyújtani. (Lásd: Tájékoztató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköréről, illetékességéről.)
     

    Az igénybejelentő lap kitöltésével az igénylő közöli az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat. Az elektronikus úton történő előterjesztésről részletes tájékoztatást talál a Tájékoztató az elektronikus közszolgáltatás általános szabályairól. című dokumentumban.

    A társadalombiztosítási nyugellátási igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

     

    Milyen hátrányos következményei vannak a késői igénybejelentésnek?

    A nyugellátás legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy az igénylő esetleg már ezt az időpontot megelőzően is jogosult lett volna nyugellátásra.

    Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas olyan jogviszonyban állt, amelynek létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy amelyre nézve törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja.

    Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap benyújtásának, postára adásának a napja.

     

    Pótolhatóak-e utólag az igény elbírálásához szükséges adatok, illetve igazolások?

    Ha a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolta, vagy az adatokat nem közölte, az igényelbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határidő kitűzése mellett ezek pótlására a kérelmezőt felhívja.

    Amennyiben a nyugdíjigénylő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, továbbá az erre megállapított határidő meghosszabbítását nem kérte és a nyugdíjigényt a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. Erről az intézkedésről végzéssel értesítik a kérelmezőt.

     

    Az eljárás megszüntetését követően pótolhatóak-e a hiányzó adatok, igazolások?

    Az eljárás megszüntetését követően is pótolhatóak az adatok, igazolások.

    A kérelmező a határidő, határnap mulasztása esetén igazolási kérelemmel élhet az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlásával. Ha az igazolási kérelemnek helyt ad a hatóság, az ügyfelet olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Az igazolási kérelem elutasítása esetén az adatpótlás napját (a hiányzó adatok, igazolások nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének napját) kell az igénybejelentés új időpontjának tekinteni.

     

    Mi történik, ha a nyugdíjigény elbírálása elhúzódik és ellátatlan a kérelmező?

    Az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, ha a nyugellátásra való jogosultság kétséget kizáróan fennáll, azonban a nyugellátás összege az igénybejelentés napjától számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg.

    A már megállapított nyugellátás összegébe a korábban kiutalt előleget be kell számítani.

     

    Visszavonható-e a nyugellátás iránti igény?

    Az ügyfél a nyugellátás iránti kérelmét a határozat, illetőleg az eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja, de a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.

     

    Fel nem vett nyugellátást utóbb meddig lehet felvenni?

    Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.

     

    Le lehet-e mondani a nyugellátásról?

    A társadalombiztosítási nyugellátásról lemondani, azt, mint a jogosult személyéhez kötött ellátást átruházni (engedményezni) nem lehet.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    Mit nevezünk elektronikus ügyintézésnek?

    Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézése. A hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi, ha erről törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik.

    Az elektronikus úton benyújtott dokumentum megérkezéséről a hatóság értesítést küld a feladónak. A dokumentumhoz kapcsolódó jogkövetkezmények az automatikus visszaigazolás elküldésével állnak be, kivéve akkor, ha a hatóság vizsgálata a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ott megjelölt határidőn belül az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

    Ha a törvény másképp nem rendelkezik, az ügyfél nem kötelezhető az elektronikus eljárásra. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában választhat a hagyományos és az elektronikus ügyintézési forma között. Az ügyfél akkor is kérheti a hagyományos értesítést, ha kérelmét elektronikus úton nyújtotta be.

    A hatóság csak azzal az ügyféllel tarthat kapcsolatot elektronikus levelezés útján, aki e-mail címét e célból a hatóságnak átadta. A postafiók érvényességéért, működőképességéért az ügyfél a felelős!

    Hogyan kezdeményezhető az e-ügyintézés?

    Az elektronikus ügyintézés előzetes regisztráció után kezdeményezhető, amely ügyfélkapu létesítését jelenti. A TAJ számmal rendelkező külföldön tartózkodó személyek a Magyar Köztársaság konzuli képviseletein kezdeményezhetik ügyfélkapu létesítését.

    Az Ügyfélkapu regisztráció folyamatának részletes leírása a Kormányzati Portálon  https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/regisztracio internetes oldalon található.

    A nyugdíjbiztosítási eljárásban van lehetőség e-ügyintézésre?

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) elektronikus ügyintézési (továbbiakban: e-ügyintézési) rendszert működtet, amely ügyfélkapus regisztrációval rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget elektronikus űrlapok kitöltésére és beküldésére. A szolgáltatások az ONYF honlapján (http://www.onyf.hu/hu/) az „Elektronikus ügyintézés” ikonra kattintva érhetőek el. Az e-ügyintézés a rendszerben található elektronikus űrlapok kitöltésével, továbbításával kezdeményezhető. A felhasználható űrlapok között többfajta kérelem, nyilatkozat és bejelentés található.

    E-mailban kezdeményezhető-e az eljárás megindítása?

    Nem kezdeményezhető eljárás e-mail formájában, mivel ez az elektronikus forma – az ügyfélkapus azonosítás nélkül elküldött elektronikus levél – nem minősül írásbeli elektronikus ügyintézésnek.

    Mikor kezdődik az ügyintézési határidő az elektronikus ügyintézés során?

    Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.

    Hogyan történik a határidő számítása üzemzavar esetén?

    Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen bármilyen okból négy órát meghaladó időtartamon keresztül üzemzavar áll fenn.

    Mi a teendő, ha az ügyfél továbbiakban nem elektronikus úton szeretné intézni az ügyeit?

    Az ügyfél egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással megváltoztathatja a kapcsolattartás addig alkalmazott módját.

    Jogszabályok:

    2004. évi CXL. törvény

    A baleseti hozzátartozói nyugellátások kivételével valamennyi társadalombiztosítási nyugellátás és egyéb ellátás esetében jogosultsági feltétel, hogy az igénylő vagy a jogszerző törvényben meghatározott mennyiségű szolgálati idővel rendelkezzen. A baleseti hozzátartozói nyugellátásokra való jogosultságot az elszenvedett üzemi baleset, illetőleg az elismert foglalkozási betegség alapozza meg, a megszerzett szolgálati idő azonban itt is kedvezően befolyásolja a nyugellátás mértékét, ezáltal az ellátás összegét is. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb szolgálati időt szerez a nyugdíjigénylő annál magasabb mértékű, összegű nyugellátásra jogosult.

     

    Kivételt képez az az eset, ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset olyan alacsony, hogy a megállapításra kerülő teljes nyugdíjat a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott minimum összegben kell meghatározni, feltéve, hogy a havi átlagkereset ezt az összeget eléri. Ilyenkor a szolgálati idő már említett pozitív hatása nem érvényesül.

     

    Ha pedig a teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat – függetlenül a megszerzett szolgálati időtől – a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

     

    Amennyiben az igénylő csak résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a teljes nyugdíj igénybevételéhez meghatározott évek számát) résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét, a résznyugdíjnak ugyanis nincs jogszabályban meghatározott minimum összege.

     

    A szolgálati idő elismerésének és számításának szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza. A Tny. 37. §-ában található főbb rendelkezések a következők.

     

    A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.

     

    Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a jogszabályban meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

     

    1998. január 1-jétől fokozottabban érvényesül a biztosítási elv, kiemelt hangsúlyt kap a nyugdíjjárulék-fizetés és a jogosultságszerzés kapcsolata. Ugyanakkor jelenleg is nevesít a törvény olyan szolgálati időként figyelembe vehető időszakokat, amelyek alatt nyugdíjjárulékot nem kell(ett) fizetni. Ezen túlmenően megvalósul a „szerzett jog” védelme, amikor a Tny kimondja, hogy:

     

    A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

     

    Például:

    1.) A táppénzfolyósítás időtartama 1998. január 1-jét megelőzően és 1997. december 31-ét követően is szolgálati időnek minősül, holott a táppénz összege után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem áll fenn,

    2.) A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytatott (a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges) tanulmányok idejét – nyugdíjjárulék-fizetés nélkül – szolgálati időként kell figyelembe venni

    - az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából akkor, ha a tanulmányi idő 1998. január 1-je előtti

    - hozzátartozói nyugellátás esetén időpont nélkül.

     

    Lehetőség van azonban öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerni az 1997. december 31-e utáni felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét is, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a 34 %-os mértékű nyugdíjjárulékot megfizeti.

    Szolgálati idő alatt tehát azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

     

    Ilyen időszakok, pl.: a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a bírósági jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.

     

    Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

    - azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt (ez alatt az időtartam alatt ugyanis nyugdíjjárulék-fizetés nem történik),

    - az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

    - társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

    - a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van.

     

    (Ez utóbbi három személyi kör esetén a tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.)

     

    Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni, pl. az alább felsorolt nem tényleges keresőfoglalkozással töltött időszakokat is:

    - a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a a gyermekgondozást segítő ellátás, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

    - a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

    - a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, továbbá 2014. december 31-ét követően a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

    - az álláskeresési támogatás, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

     

    További néhány olyan jogviszony, illetve egyéb időszak, amelyek 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időnek minősülnek, pl.:

     

    - az ösztöndíjas aspiránsként és doktorjelöltként biztosításban töltött idő,

    - a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama feltéve, hogy

    - a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;

    - a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;    

    - az az idő, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett,

    - a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek az a tartama, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette,

    - a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján

    - az első belépés teljes naptári éve,

    - minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített, illetőleg annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített,

    - termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített, illetőleg annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített,

    -  az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek az a tartama, amelyre a járulékot megfizették,

    - a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak az a tartama, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett,

    - az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság, illetőleg a nyugdíj mértéke meghatározásánál a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

     

    Aki tehát egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, „egy naptári napon két vagy több munkáltatónál is dolgozik”, többlet szolgálati időt ezzel nem szerezhet.

     

    Például: az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot 20 év szolgálati idő alapozza meg. Az, akinek a biztosításban töltött – vagy egyébként szolgálati időként elismerhető – ideje naptári naponként számításba véve 19 év 364 nap, öregségi tejes nyugdíjra nem jogosult. A nyugdíj mértéke szempontjából hasonló a helyzet. Ha valaki 40 év 364 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, nyugdíjának összege az alapul szolgáló havi átlagkereset 80 százaléka lesz, míg ha 1 nappal tovább dolgozik és megszerzi a 41. szolgálati évét, a nyugdíj mértéke 82 százalék.

     

    Eltérő szabály vonatkozik az ún. arányos szolgálati idő számítására. Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.

     

    Előfordulhat például, hogy egy nyugdíjat igénylő személy részére kerek 20 év nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő alapján öregségi teljes nyugdíjat kell megállapítani, a nyugdíj összegét azonban – ha az érintettnek az ún. arányos szolgálati idő-számítás következtében a nyugdíj mértékének megállapítása szempontjából csak 18 év 364 napja van – nem a havi átlagkereset 20 évnek megfelelő 53 százalékos mértékben kell megállapítani, hanem a 18 évnek megfelelő 49 százalékos mértéknek megfelelő összegben.

     

    A szolgálati időt fő szabályként a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni. Ennek hiányában a szolgálati idő fennállása igazolható, bizonyítható a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Egyéb okmányok és igazolások alapján szolgálati időt akkor lehet elismerni, ha azokból egyértelműen megállapítható a biztosítás ténye, a biztosítási jogviszony időtartama. „Végső esetben” lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra is.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

     

     

    Milyen bejelentési kötelezettségeket írnak elő a nyugdíjjogszabályok?

    A nyugdíjas – ideértve az egyéb ellátásban részesülő személyeket is – 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra vagy egyéb ellátásra való jogosultságát, illetőleg a nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását érinti.

    Be kell jelenteni többek közt a lakóhely-változást, a tartózkodási hely megváltozását, a levelezési cím változását, a külföldön történt letelepedést, a belföldi és külföldi munkavégzést, stb.

    A bejelentést a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.

    A nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosult más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

    A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

     

    A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya:

    - az egyéni vállalkozó,

    - az egyéni cég,

    - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

    - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

    A kisadózó vállalkozás

    - a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint

    - a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

    A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet.

    Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

    - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

    - katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

    - fogvatartott,

    - egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

    kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

    A Katv. 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja 2016. december 31-ig havi 81 300 forint – 2017. január 1-jétől havi 90 000 forint, 2018. január 1-jétől pedig havi 93 500 forint -, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén havi 136 250 forint – 2017. január 1-jétől havi 150 000 forint, 2018. január 1-től pedig havi 157 000 forint -.

    Főállásúnak – a Katv. 2. § 8. pontja értelmében – az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján az alábbi feltételek valamelyikének nem felel meg:

    - legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

    - a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

    - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

    - a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

    - olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

    - rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

    A nem fõállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minõsül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény 
    2012. évi CXLVII. törvény

     

    Az arányos szolgálati idő számítást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 39. § (2) bekezdése értelmében, a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell, ha az ellátási alap nem éri el a minimálbér összegét.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.

    A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak arányos része vehető figyelembe.

    A főállású kisadózó esetében tehát a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkor érvényes minimálbér arányával:

     

     

    minimálbér

    figyelembe vehető kereset havi 50 000 forint összegű tételes adó megfizetése esetén

    figyelembe vehető kereset magasabb, havi 75 000 forint, összegű tételes adó megfizetése esetén

    2016. január 1-től

    111.000.-

    81.300.-

    136.250.-

    2017. január 1-től

    127.500.-

    90.000.-

    150.000.-

    2018. január 1-től

    138.000.-

    93.500.-

    157.000.-

    Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugdíj mértéke szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz.

    A számításnál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    2012. évi CXLVII. törvény


     

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/B. § (1) bekezdése szerint: ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy a tárgyévben a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

    A Tny. 83/B. § (1) bekezdése a Tbj. szerinti jogviszonyból származó keresetet említ, azonban – figyelemmel arra, hogy a tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is – a meghatározott kereseti korlát vizsgálata során a főállású kisadózók esetében nyugdíjjárulék alapot képező keresetként 2016. december 31-éig havi 81 300 – 2017. január 1-jétől havi 90 000, 2018. január 1-jétől pedig havi 93 500 -, magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó megfizetése esetén 2016. december 31-éig havi 136 250 – 2017. január 1-jétől havi 150 000, 2018. január 1-jétől pedig havi 157 000 - forintot kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a főállású kisadózó a fizetési kötelezettségének tételes adófizetéssel tesz eleget.

    Mivel a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor. (A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, így jogviszonyával további szolgálati időt nem szerez, és a Tny. 22/A. §-ában meghatározott nyugdíjnövelésre sem szerez jogosultságot.)

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    2012. évi CXLVII. törvény

    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 2014. október 12. napján hatályba lépő 158. § a) pontja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának időpontjától, azaz 2014. október 12. napjától hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt (a továbbiakban: Pttv.).

    A fenti rendelkezésre tekintettel 2014. október 11. napját követően keletkező jogviszony esetén közszolgálati járadék megállapítására már nem lesz lehetőség, a közszolgálati járadékra való jogosultságot kizárólag a 2014. október 12. napját megelőző választások útján keletkezett jogviszony alapozhatja meg.

    A Pttv. rendelkezései szerint közszolgálati járadékra az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester jogosult,

    • akinek a megbízatása az új polgármester megválasztásával vagy a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával szűnik meg,
    • feltéve, hogy legalább három választási ciklus - de legalább tizenegy év - során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és
    • a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny.) meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, s megfelel a Tny-ben foglalt egyéb jogosultsági feltételeinek, továbbá
    • öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban és rehabilitációs ellátásban nem részesül.

    A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult közszolgálati járadékra.

    A közszolgálati járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester

    • bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít (legalább három hónapot elérő, illetve azt meghaladó, díjazással / jövedelemmel) járó tevékenység, vagy
    • öregségi nyugdíjban részesül.

    A közszolgálati járadék iránti igény a tisztség megszűnése napjától számított három hónapon belül terjeszthető elő a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a K02 vagy K03 számú igénybejelentő laphoz mellékelt „Igénybejelentő pótlap a polgármester öregségi nyugdíja és közszolgálati járadékának megállapításához”, valamint a főjegyző, körjegyző, jegyző által kiállított „Igazolás a polgármester öregségi nyugdíja, vagy közszolgálati járadéka megállapításához” megnevezésű nyomtatvány egyidejű benyújtásával.

    Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?

    Az igényt az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. A nyugdíj megállapítása iránti kérelmet – ideértve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet is – az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon vagy a K02 számú űrlapon lehet előterjeszteni. Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el.(Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető

     

    Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

    A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az öregségi nyugdíj iránti igény elbírálásához az igénylő mellékelheti az esetleg birtokában lévő, olyan szolgálati idők igazolására szolgáló iratokat, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepelnek. Bizonyítékként a következő eredeti vagy hitelesített* okmányok fogadhatók el:

    - a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el,

    - a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás,

    - a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,

    - ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,

    - bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,

    - mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,

    - egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,

    - kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,

    - munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,

    - az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,

    - az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,

    - a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,

    - az ápolási díjat megállapító határozat másolata, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonata, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik,

    - a gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik.

     

    *Hitelesítésként elfogadható az eredeti okiratról készült fénymásolat, melyet pl. a munkáltató záradékkal, („A másolat az eredeti okirattal/dokumentummal mindenben megegyezik.”), dátumbélyegzővel, lehetőség szerint két aláírással és cégbélyegzővel látott el.

     

    Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

     

    A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:

    - öregségi teljes nyugdíj,

    - öregségi résznyugdíj,

    - nők kedvezményes öregségi nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).

     

    Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?

     

    Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.

    2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

    Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

    - aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,

    - aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,

    - aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,

    - aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,

    - aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,

    - aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

     

    Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

    - sem Magyarországon,

    - sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

    - sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

    nem állhat.

    [A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és f) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.]

     

    Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?

    Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

     

    Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?

    Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

     

    Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

    Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

    Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

     

    Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?

    Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

     

    Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani.

     

    Az öregségi nyugdíj mértéke

    A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

     

    Mely évek keresetei alapján kell a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet kiszámítani?

    Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

     

    Hogyan kell a nyugdíj összegét kiszámítani?

    Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell

    a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével („járuléktalanítás”), továbbá

    b) a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – képzett összegével.

     

    A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”).

     

    Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.

     

    A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).

     

    Az ismertetett módon kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.

     

    Mi az osztószám?

    Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt.

    Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

     

    Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.

     

    Mit jelent a degresszió?

    Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor

    - a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,

    - a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,

    kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

     

    Mit jelent a valorizáció?

    A nyugdíj összegének kiszámításasorán az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani, valorizálni. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév február, március hónapjában kerülhet sor.

     

    Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?

    Igen. A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege Korm. rendeletben meghatározott összegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri.

     

    Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

     

    Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.

    Mikor kell az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni?

    A Tny. 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

     

    Az öregségi nyugdíj szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

     

    A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

     

    Milyen bejelentési kötelezettsége van a nyugdíjasnak?

    A nyugdíjban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít, a jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül kell a bejelentést a folyósítási törzsszámára hivatkozva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé megtennie.

    A bejelentési kötelezettség a korhatár előtti ellátásban részesülő személyt is terheli.

    Amennyiben a nyugellátásra jogosult személy az igény elbírálásának időtartama alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor annak tényét az igényelbíráló szervnek kell bejelentenie.

    A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

     

    Jogszabályok:  

    1997. évi LXXXI. törvény

    Mit jelent az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

    Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását (rögzítését) az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, legalább 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező személy kérheti, aki a korhatár betöltésekor nem kívánja igénybe venni az ellátást, mert még tovább dolgozik.

     

    Az ún. rögzített nyugdíj megállapítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni. Amennyiben az érintett ezen a napon még nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, nyugdíjának rögzítését legkorábban annak megszerzését követő naptól kérheti, az általános igényérvényesítési szabályok szerint. 

     

    Meg kell szüntetni a fennálló biztosítási jogviszonyt?

    A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

     

    Miért előnyös az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

    Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett, ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj – időközi esedékes emeléssel/emelésekkel növelt – összegének folyósítását. A választás feltétele, hogy az érintett személy a rögzítés időpontját követően, legalább, további 365 nap szolgálati időt szerezzen.

     

    Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

     

     

    1. Korhatár előtti ellátás:

    Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell részére továbbfolyósítani.

     

    Azok a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását.

     

    Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.

     

    Mivel a korhatár előtti ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni. (Amennyiben az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása érdekében a jogviszonyát nem kell megszüntetnie.)

     

    Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére az ügyfélnek lehetősége van.

     

    2. Megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátás:

    Az öregségi nyugdíj megállapítását nem zárja ki, ha az igénylő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény(a továbbiakban: Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátásban részesül. Az öregségi nyugdíj megállapításával egyidejűleg azonban a megváltozott munkaképességen alapuló ellátást meg kell szüntetni.

     

    Az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy az ellátott az öregségi nyugdíj megállapítását kérje.

     

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az érintetteket az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 2 hónappal tájékoztatja az öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségeiről.

     

     

    Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

     

    Jogosultsági időnek minősül

    • a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
    • a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

     

     Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amely időszak nem minősül az általános szabályok szerint szolgálati időnek, az nem minősülhet a kedvezmény igénybevétele során jogosultsági időnek sem. 

     

    Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.

     

    A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

     

    Mely jogviszonyokat lehet jogosultsági időként figyelembe venni?

    A Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.

     

    A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.

     

    A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:

     

    • a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
    • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
    • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
    • gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
    • a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
    • a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
    • a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
    • a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül,
    • a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje,
    • a fagyszabadság időtartama, amennyiben a 15/1971. (V. 22.) ÉVM.MüM együttes rendelet alapján került megállapításra,
    • a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

     

    Milyen időtartam vehető jogosultsági időként figyelembe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának idejéből?

    A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál – főszabályként – kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található.

    Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni. Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség.)

    Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. A szakközépiskolai tanulók esetében, mivel ezen tanulói jogviszony nyugdíjjárulék fizetése hiányában nem eredményez nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időt, az egyéb hitelt érdemlő bizonyítás során nem pusztán a munkavégzés tényét kell igazolni, hanem a munkavégzésre irányuló jogviszony - munkaviszony, megbízási jogviszony - létrejöttét, fennállását.

    Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.

     

    Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?

    Jogosultsági időként nem vehető figyelembe

    • a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
    • az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
    • a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
    • az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

     

    Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

    A vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek.

     

    A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

    • az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
    • a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
    • az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát

    a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

     

    További információkat olvashat a Tájékoztató az öregségi nyugdíjigény előterjesztésének módjáról, Tájékoztató az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésérőlTájékoztató az öregségi nyugdíj összegének 0,5 %-os mértékű növeléséről, Tájékoztató az elektronikus ügyintézés szabályairól című tájékoztatókban.

     

    Az öregségi nyugellátásban részesülő személy nyugellátását a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme figyelembevételével növelni kell.

    A saját jogú nyugdíjas biztosított részére járó 0,5 százalékos növelés ahhoz a nyugdíjhoz kapcsolódik, amelynek a folyósítása alatt a növelést megalapozó munkavégzés, járulékfizetés megtörtént. 

    Ha tehát az igénylő korábban már részesült nyugellátásban (pl. előrehozott öregségi nyugdíjban) és nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységére tekintettel a nyugdíjjogosultság megszűnéséig (a nyugdíj 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként történő folyósításáig) 0,5 százalékos növelést is folyósítottak részére, az újabb saját jogú nyugellátás (öregségi nyugdíj) megállapítása esetén a „korábbi” 0,5 százalékos növelés, mint a járulékfizetéshez kapcsolódó többletjuttatás „feléled”. Az igénylő az utóbb megállapításra kerülő nyugellátás folyósításának kezdő időpontjától a növelésre ismét jogosult. A növelés összegére járó időközi esedékes emelés(eke)t az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága hajtja végre.

     

    Felhívjuk a figyelmet a következőkre:

     

    • A nyugdíjnövelést 2017. január elsejétől nem kell külön kérni, azt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja hivatalból állapítja meg a jövedelem megszerzését követő év október 31-éig. (2016. évben fennállt biztosítási jogviszonyok alapján legkésőbb 2017. október 31-éig.)

     

    • Annak, aki 2016. december 31-ig nem kérte a 2016. évet megelőző keresetei alapján a növelést, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja 2017. június 30-áig hivatalból gondoskodik a növelés megállapításáról.

     

    • A növelés visszamenőlegesen attól az időponttól kerül megállapításra, amikortól az – kérelem benyújtása esetén – az érintettet a legkorábban megillette volna.
     
    • A növelés megállapításához a Nemzeti Adó és Vámhivatal által közölt, konszolidált kereseti adatokat kell figyelembe venni. Tekintettel a bevallási határidőkre, ezek az adatok jellemzően a tárgyév második felében kerülnek be a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba, ezért az elbírálás a fenti határidőket megelőzően, azaz a tárgyévet követő év első felében, nem hajtható végre.

     

    A növelést és annak visszamenőleges összegét a jogosultság megszerzésének időpontjától járó, időközi nyugdíjemelések mértékével növelt összegben kell folyósítani. Ha a növelés korábban megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján kerül megállapításra, a megállapított nyugdíjnövelést a nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj megállapítása esetén fogja folyósítani.

    Ha a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas, volt nyugdíjas elhalálozik mielőtt nyugellátása összegének növelése megállapításra került volna, az érintett elhunyt jogán hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérheti a jogszerző nyugellátásának 0,5 százalékos növelését, mivel az az előzetes nyugdíjjárulék-fizetés alapján az elhunytat megillette volna, és a hozzátartozói nyugellátás összegét is befolyásolja.

     
     

    Jogszabály:

    1997. évi LXXXI. törvény 22/A§

    A nyugdíjak összegének kiszámítása

    A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.

    A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.

    A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. Az igénylő születési ideje mindhárom esetben 1954. február 1-je, azaz a Tny. 18. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a nyugdíjkorhatár betöltésének, egyben a nyugdíj megállapításának kezdő időpontja 2017. augusztus 3-a.

    Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].

    A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].

    A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].

    1. számú példa

    A 41 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2017. augusztus 3-ától szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2017. augusztus 3-ától rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll [Tny. 18. § (2) bekezdése].

    A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2017. augusztus 3-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.

    Béridőszak

    Jövedelem, kereset
    (Ft)

    Jutalom (Ft)

    Év végi részesedés
    (Ft)

    Kieső idő (táppénz)

    1988.01.01-12.31.

    93 000

    -

    7 000

    -

    1989.01.01-12.31.

    120 000

    12 000

    6 000

    -

    1990.01.01-12.31.

    136 000

    11 000

    -

    -

    1991.01.01-12.31.

    90 000

    -

    -

    03.02-09.10.

    1992.01.01-12.31.

    550 000

    30 000

    -

    -

    1993.01.01-12.31.

    915 000

    -

    -

    -

    1994.01.01-12.31.

    912 000

    -

    -

    -

    1995.01.01-12.31.

    980 000

    -

    -

    03.05-04.05.

    1996.01.01-12.31.

    895 000

    -

    -

    -

    1997.01.01-12.31.

    700 000

    -

    -

    04.11-07.03.

    1998.01.01-12.31.

    1 274 000

    -

    -

    09.08-09.30.

    1999.01.01-12.31.

    900 000

    -

    -

    06.01-12.31.

    2000.01.01-12 31.

    1 035 000

    -

    -

    -

    2001.01.01-12 31.

    1 995 494

    180 000

    -

    -

    2002.01.01-12 31.

    2 175 497

    -

    -

    -

    2003.01.01-12 31.

    2 555 000

    -

    -

    -

    2004.01.01-12 31.

    3 307 000

    -

    -

    -

    2005.01.01-12 31.

    3 650 000

    -

    -

    12.14-12.14.

    2006.01.01-12 31.

    3 395 000

    -

    -

    03.06-04.12.

    2007.01.01-12 31.

    3 850 000

    -

    -

    -

    2008.01.01-12 31.

    3 970 000

    -

    -

    -

    2009.01.01-12 31.

    3 700 000

    -

    -

    09.01-09.30.

    2010.01.01-12.31.

    3 865 000

    -

    -

    -

    2011.01.01-12.31.

    3 950 000

    -

    -

    -

    2012.01.01-12.31.

    4 050 000

    -

    -

    -

    2013.01.01-12.31.

    4 210 000

    -

    -

    01.07-01.16.

    2014.01.01-12.31.

    4 210 000

    350.000

    -

    -

    2015.01.01-12.31.

    4 500 000

    -

    -

    -

    2016.01.01-12.31.

    4 500 000

    -

    -

    -

    2017.01.01-07.31.  3 100 000  -  -  -
     

    Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.

    1995. évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500x333) 832.500 forint.  A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.

    1999. évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.

    Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)

    A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.

    A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)

    A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.

    Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].

    A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.

    A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.

    Béridőszak

    Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset
    (Ft)

    Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft)

    Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés
    (Ft)

    Kieső idő (táppénz)

    1988.01.01-12.31.

    83 700

    -

    6 300

    -

    1989.01.01-12.31.

    108 000

    10 800

    5 400

    -

    1990.01.01-12.31.

    122 400

    9 900

    -

    -

    1991.01.01-12.31.

    80 820

    -

    -

    03.02-09.10.

    1992.01.01-12.31.

    489 500

    26 700

    -

    -

    1993.01.01-12.31.

    805 200

    -

    -

    -

    1994.01.01-12.31.

    807 120

    -

    -

    -

    1995.01.01-12.31.

    736 763

    -

    -

    03.05-04.05.

    1996.01.01-12.31.

    792 075

    -

    -

    -

    1997.01.01-12.31.

    619 500

    -

    -

    04.11-07.03.

    1998.01.01-12.31.

    1 127 490

    -

    -

    09.08-09.30.

    1999.01.01-12.31.

    671 195

    -

    -

    06.01-12.31.

    2000.01.01-12 31.

    905 625

    -

    -

    -

    2001.01.01-12 31.

    1 746 058

    157 500

    -

    -

    2002.01.01-12 31.

    1 903 560

    -

    -

    -

    2003.01.01-12 31.

    2 235 625

    -

    -

    -

    2004.01.01-12 31.

    2 860 555

    -

    -

    -

    2005.01.01-12 31.

    3 157 250

    -

    -

    12.14-12.14.

    2006.01.01-12 31.

    2 912 910

    -

    -

    03.06-04.12.

    2007.01.01-12 31.

    3 195 500

    -

    -

    -

    2008.01.01-12 31.

    3 295 100

    -

    -

    -

    2009.01.01-12 31.

    3 071 000

    -

    -

    09.01-09.30.

    2010.01.01-12 31.

    3 207 950

    -

    -

    -

    2011.01.01-12 31.

    3 258 750

    -

    -

    -

    2012.01.01-12.31.

    3.300.750

    -

    -

    -

    2013.01.01-12.31.

    3 431 150

    -

    -

    01.07-01.16.

    2014.01.01-12.31.

    3 431 150

    285 250

    -

    -

    2015.01.01-12.31.

    3 667 500

    -

    -

    -

    2016.01.01-12.31. 

    3 667 500

    -

    -

    -

    2017.01,01-07.31.  2 526 500 - - -
     

    A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].

    A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).

    A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].

    Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.

    A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

    Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].

    Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2014. évek kereseteit 2016-ban a 2015. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.

    Az adókiszámítás és a valorizáció menete

     

    Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege

    83.700 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    71.700 Ft

     

     

    az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa

    - 70.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    1.700 Ft

     

     

    az adósáv szerinti adó mértéke 25% 1.700x0,25)

    425 Ft

    az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója

    + 4.400 Ft

    éves képzett adó összege (425+4.400)

    4.825 Ft

     

     

    az 1988. évben kifizetett munkabér - éves adó (83.700-4.825)

    78.875 Ft

    az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt

    + 6.300 Ft

    az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem

    85.175 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 24.870

     

    ennek alapján,

     

    1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 23,048)

    2.118.302 Ft

     
     

    Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege

    124.200 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    112.200 Ft

     

     

    az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa

    - 100.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    12.200 Ft

    az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200x0,29)

    3.538 Ft

    az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója

    + 9.450 Ft

    éves képzett adó összege (3.538+9.450)

    12.988 Ft

     

     

    az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988)

    111.212 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 21,275

     

    ennek alapján,

     

    1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.366.035 Ft

     
     

    Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege

    132.300 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    120.300 Ft

     

     

    az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa

    - 90.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    30.300 Ft

    az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300x0,3)

    9.090 Ft

    az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója

    + 5.250 Ft

    éves képzett adó összege (9.900+5.250)

    14.340 Ft

     

     

    az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340)

    117.960 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 17,496

     

    ennek alapján,

     

    1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.063.828 Ft

     

    1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.

    Az 1991. évben 172 napra (!) kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege

    80.820 Ft

    évesítés [(80.820/172)x365]

    171.508 Ft

     

     

    az 1991. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa

    - 150.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    21.508 Ft

     

     

    az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508x0,32)

    6.883 Ft

    az adósáv alsó határának (150.000 Ft) adója

    +18.600 Ft

    éves adó összesen (6.883+18.600)

    25.483 Ft

    levonva az éves adókedvezmény

    - 3.000 Ft

    éves képzett adó

    22.483 Ft

     

     

    a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [(22.483 : 365)x172]

    10.595 Ft

     

     

    az 1991. évi adóval csökkentett jövedelem  (80.820-10.595)

    70.225 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 13,941

     

    ennek alapján

     

    1991. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    979.007 Ft

    Az 1992. évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem.

    Az 1992. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege

    516.200 Ft

     

     

    az éves képzett adó összege
    [500.000 Ft-nak 130.000 Ft +( 16.200 Ft-nak a 40 %-a = 6.480 Ft)]


    - 136.480 Ft

    az 1992. évi képzett adóval csökkentett jövedelem (516.200-136.480)

    379.720 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 11,493

     

    ennek alapján,

     

    1992. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    4.364.122 Ft

     

    1993. évben 365 napra kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege

    805.200 Ft

     

     

    az éves adó összege
    [500.000 forintnak 130.000 forint+(305.200 Ft-nak a 40 %-a = 122.080 Ft)]


    252.080 Ft

    éves adókedvezmény

    - 2.400 Ft

    1993. évi adó összege (252.080-2.400)

    249.680 Ft

    az 1993. évi adóval csökkentett jövedelem (805.200-249.680)

    555.520 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 9,764

     

    ennek alapján,

     

    1993. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    5.424.097 Ft

     

    Az 1994. évben kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege

    807.120 Ft

    az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a

    - 80.712 Ft

    ezáltal az adóalap

    726.408 Ft

     

     

    az éves képzett adó összege
    [550.000 Ft-nak 149.500 Ft + ( 176.408 Ft-nak a 44 %-a = 77.620 Ft)]


    - 227.120 Ft

    az 1994. évi adóval csökkentett jövedelem ( 807.120 - 227.120 )

    580.000 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 7,670

     

    ennek alapján,

     

    1994. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    4.448.600 Ft

     

    1995. évben, 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető (!) jövedelem járulékkal csökkentett összege

    736.763 Ft

    évesítés [( 736.763/333) x 365]

    807.563 Ft

    ennek az éves adója
    [550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (257.563 Ft-nak a 44 %-a = 113.328 Ft)]


    262.828 Ft

    az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének (80.756 Ft) 25%-a


    - 20.189 Ft

    a képzett adó összege a teljes évre

    242.639 Ft

    ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [(242.639 : 365)x333]

    221.367 Ft

     

     

    az 1995. évi adóval csökkentett jövedelem (736.763 - 221.367)

    515.396 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 6,812

     

    ennek megfelelően,

     

    1995. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.510.878 Ft

     

     

    Az 1996. évben beszámítható összes jövedelem járulékkal csökkentett összege

    792.075 Ft

     

     

    éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény)
    [550.000 Ft-nak 171.500 Ft +(242.075 Ft-nak a 44 %-a = 106.513 Ft)]


    - 278.013 Ft

    az 1996. évi adóval csökkentett jövedelem:

    514.062 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 5,802

     

    ennek megfelelően,

     

    1996. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    2.982.588 Ft

     

    Az 1997. évben 281 napra szóló kereset járulékkal csökkentett összege

    619.500 Ft

    évesítés [(619.500/281) x 365]

    804.689 Ft

     

     

    ennek éves adója
    [700.000 Ft-nak 193.000 Ft + (104.689 Ft-nak a 39 %-a = 40.829 Ft)]


    233.829 Ft

    éves adójóváírás

    - 43.200 Ft

    a teljes évre képzett adó

    190.629 Ft

    ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [(190.629 : 365)x281]

    146.758 Ft

     

     

    az 1997. évi adóval csökkentett jövedelem ( 619-500 – 146.758)

    472.742 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 4,676

     

    ennek megfelelően,

     

    1997. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    2.210.542 Ft

     

    1998. évben 342 napra kifizetett jövedelem járulékkal csökkentett összege

    1.127.490 Ft

    évesítés [(1.127.490/342) x 365]

    1.203.315 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.100.000 Ft-nak 349.000 Ft+(103.315 Ft-nak a 42 %-a = 43.392 Ft)]


    392.392 Ft

    éves adójóváírás

    - 50.400 Ft

    az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a]

    - 21.058 Ft

    a teljes évre képzett adó [392.392 - (50.400+21.058)]

    320.934 Ft

    ebből a 342 napra eső adó összege [(320.934/365) x 342]

    300.711 Ft

     

     

    az 1998. évi adóval csökkentett jövedelem (1.127.490 - 300.711)

    826.779 Ft

    valorizációs szorzószám: 3,949

     

    ennek megfelelően,

     

    az 1998. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    3.264.950 Ft

     

    1999. évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető jövedelem járulékkal csökkentett összege

    671.195 Ft

    évesítés [( 671.195 / 151) x 365]

    1.622.425 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.000.000 Ft-nak 260.000 Ft+(622.425 Ft-nak a 40 %-a=248.970 Ft)]


    508.970 Ft

    éves adójóváírás

    - 36.000 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 32.449 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 508.970 - ( 36.000 + 32.449)]

    440.521 Ft

    ebből a 151 napra eső adó összege [( 440.521 / 365) x 151]

    182.243 Ft

     

     

    az 1999. évi adóval csökkentett jövedelem ( 671.195 – 182.243)

    488.952 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 3,504

     

    ennek megfelelően,

     

    az 1999. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    1.713.288 Ft

     

    2000. évben kapott munkabér járulékkal csökkentett összege

    905.625 Ft

     

     

    ennek adója
    [400.000 Ft-nak 80.000 Ft + (505.625 Ft-nak a 30 %-a = 151.688 Ft)]


    231.688 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    -18.113 Ft

    éves adójóváírás

    -36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 231.688 - (18.113 + 36.000)]

    177.575 Ft

     

     

    a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (905.625 – 177.575)

    728.050 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 3,145

     

    ennek megfelelően,

     

    2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.289.717 Ft

     

    2001. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege

    1.903.558 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.050.000 Ft-nak 267.000 Ft+(853.558 Ft-nak a 40 %-a=341.423 Ft)]


    608.423 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 38.071 Ft

    éves adójóváírás

    - 36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 608.423 - (38.071 + 36.000)]

    534.352 Ft

     

     

    a 2001. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.558 – 534.352)

    1.369.206 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 2,707

     

    ennek megfelelően,

     

    2001. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.706.441 Ft

     

     

    2002. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    1.903.560 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.200.000 Ft-nak 300.000 Ft+(703.560 Ft-nak a 40 %-a=281.424 Ft)]


    581.424 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 38.071 Ft

    éves adójóváírás

    -60.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [581.424 - (38.071 + 60.000)]

    483.353 Ft

     

     

    a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.560 – 483.353)

    1.420.207 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 2,263

     

    ennek megfelelően,

     

    2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.213.928 Ft

     
     

    2003. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    2.235.625 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.350.000 Ft-nak 340.000 Ft +(885.625 Ft-nak 40 %-a = 354.250 Ft)]


    694.250 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a]

    - 47.507 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [694.250 - (47.507 + 108.000)]

    538.743 Ft

     

     

    a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (2.235.625–538.743)

    1.696.882 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,980

     

    ennek megfelelően,

     

    2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.359.826 Ft

     
     

    2004. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    2.860.555 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 326.000 Ft+(1.360.555 Ft-nak a 38 %-a= 517.011 Ft)]


    843.011 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (843.011 - 108.000)

    735.011 Ft

     

     

    a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (2.860.555 – 735.011)

    2.125.544 Ft 

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,873

     

    ennek megfelelően,

     

    2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.981.144 Ft

     

    2005. évi 364 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.157.250 Ft

    évesítés [(3.157.250 / 364) x 365]

    3.165.924 Ft

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.665.924 Ft-nak a 38 %-a= 633.051)]


    903.051 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (903.051 - 108.000)

    795.051 Ft

    ebből a 364 napra eső adó összege [(795.051 / 365) x 364]

    792.873 Ft

     

     

    a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.157.250 – 792.873)

    2.364.377 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,702

     

    ennek megfelelően

     

    2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    4.024.170 Ft

     

     

    2006. évben 327 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    2.912.910 Ft

    évesítés  [(2.912.910 / 327) x 365]

    3.251.413 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.701.413 Ft-nak a 36 %-a= 612.509)]


    891.509 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (891.509 - 108.000)

    783.509 Ft

    ebből a 327 napra eső adó összege [(783.509 / 365) x 327]

    701.938 Ft

     

     

    a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.912.910-701.938)

    2.210.972 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,581

     

    ennek megfelelően

     

    2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.495.547 Ft

     

    2007. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.195.500 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1.495.500 Ft-nak a 36 %-a = 538.380 Ft)]


    844.380 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (844.380 - 108.000)

    736.380 Ft

     

     

    a 2007. évi adóval csökkentett jövedelem (3.195.500-736.380)

    2.459.120 Ft 

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,535

     

    ennek megfelelően

     

    2007. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.774.749 Ft

     

    2008. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.295.100 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1595.100 Ft-nak a 36 %-a = 574.236 Ft)]


    880.236 Ft

    éves adójóváírás

    - 136.080 Ft

    a teljes évre képzett adó (880.236- 136.080)

    744.156 Ft

     

     

    a 2008. évi adóval csökkentett jövedelem (3.295.100-744.156)

    2.550.944 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,435

     

    ennek megfelelően

     

    2008. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.660.605 Ft

     

    2009. évben 335 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.071.000 Ft

    évesítés [(3.071.000 / 335) x 365]

    3.346.015 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (1.446.015 Ft-nak a 36 %-a = 520.565 Ft)]


    862.565 Ft

    éves adójóváírás

    - 136.080 Ft

    a teljes évre képzett adó (862.565 - 136.080)

    726.485 Ft

    ebből az 335 napra eső adó összege [(726.485 / 365) x 335]

    666.774 Ft

     

     

    a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.071.000-666.774)

    2.404.226 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,409

     

    ennek megfelelően

     

    2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.387.554 Ft

    A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét.

    2010. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.207.950 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.207.950 x 0,27)

    866.147 Ft

     

    4.074.097 Ft

    ennek adója
    (4.074.097 Ft-nak a 17 %-a)


    692.596 Ft

    éves adójóváírás

    - 181.200 Ft

    a teljes évre képzett adó (692.596 - 181.200)

    511.396 Ft

     

     

    a 2010. évi adóval csökkentett jövedelem (3.207.950 – 511.396)

    2.696.554 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,320

     

    ennek megfelelően

     

    2010. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.559.451 Ft

     
     

    2011. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.258.750 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.258.750 x 0,27)

    879.863 Ft

     

    4.138.613 Ft

    ennek adója
    (4.138.613 Ft-nak a 16 %-a)


    662.178 Ft

    éves adójóváírás

    - 145.200 Ft

    a teljes évre képzett adó (662.178 - 145.200)

    516.978 Ft

     

     

    a 2011. évi adóval csökkentett jövedelem (3.258.750 – 516.978)

    2.741.772 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,240

     

    2011. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.399.797 Ft

     

     

    2012. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.300.750 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.300.750-2.424.000) x 0,27

    236.723 Ft

     

    3.537.473 Ft

    ennek adója
    (3.537.473 Ft-nak a 16 %-a)


    565.996 Ft

     

     

    a 2012. évi adóval csökkentett jövedelem (3.300.750-565.996)

    2.734.754 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,215

     

    2012. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.322.726 Ft

     

    2013. évben 355 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.431.150 Ft

    évesítés [(3.431.150 / 355) x 365]    3.527.802 Ft

     

     

     

    a teljes évre képzett adó
    (3.527.802 Ft-nak a 16 %-a)


    564.448 Ft

    ebből a 355 napra eső adó összege [(564.448/ 365) x 355]

    548.984 Ft

     

     

    a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.431.150 – 548.984)

    2.882.166 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,158

     

    2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.337.548 Ft

     

    2014. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege

    3.716.400 Ft

     

     

    ennek adója
    (3.716.400 Ft-nak a 16 %-a)


    594.624 Ft

     

     

    a 2014. évi adóval csökkentett jövedelem (3.716.400-594.624)

    3.121.776 Ft

     

     

     valorizációs szorzószám: 1,124

     

     

     

    2014. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.508.876 Ft

     

    2015. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3 667 500 Ft

     

     

    ennek adója

    (3 667 500 Ft-nak a 16 %-a)


    586 800 Ft

     

     

    a 2015. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500 - 586.800)

    3 080 700 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,078  
       

    2015. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.320.995 Ft

     

     

     

    A 2016. december 31-ét követő folyóítási időponttól induló nyugellátásoknál a 2016. és az azt követő év keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.

     

    2016. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.667.500 Ft

       
       

    ennek adója

    (3.667.500 Ft-nak a 15 %-a)


    550.125 Ft

       
       

    a 2016. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500-550.125)

    3.117.375 Ft

     

     

    2016. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.117.375 Ft

       
       
    2017. évben július 31-ig 212 napra kapott munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 2.526.500 Ft
    évesítés (2.526.500/212)x365 4.349.870. Ft
       
    a teljes évre képzett adó
    (4.349.870 Ft-nak a 15%-a)
     
    625.481 Ft
    ebből a 212 napra eső adó összege F(625.481 / 365) x 212]
    378.975 Ft
       
    a 2017. évi adóval csökkentett jövedelem (2.526.500-378.975) 2.147.525 Ft
       
    2017. évben ellátási alapként figyelembe vehető 2.147.525 Ft
     

     

    Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    1988

    2 118 302

    366

    1989

    2 366 035

    365

    1990

    2 063 828

    365

    1991

    979 007

    172

    1992

    4 364 122

    366

    1993

    5 424 097

    365

    1994

    4 448 600

    365

    1995

    3 510 878

    333

    1996

    2 982 588

    366

    1997

    2 210 542

    281

    1998

    3 264 950

    342

    1999

    1 713 288

    151

    2000

    2 289 717

    366

    2001

    3 706 441

    365

    2002

    3.213.928

    365

    2003

    3 359 826

    365

    2004

    3 981 144

    366

    2005

    4 024 170

    364

    2006

    3 495 547

    327

    2007

    3 774 749

    365

    2008

    3 660 605

    366

    2009

    3 387 554

    335

    2010

    3 559 451

    365

    2011

    3 399 797

    365

    2012

    3 322 726

    366

    2013

    3 337 548

    355

    2014

    3 508 876

    365

    2015

    3 320 995

    365

    2016

    3 117 375

    366

    2017 2 147 525 212

    Összesen

    96 054 211

    10 180

     

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd ebből havit (elosztani 12-vel) kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: 96.054.211 / 10.180 = 9.435,58 x 365 = 3.443.986,93 / 12 = 286.998,91 Ft.

    2017. augusztus 3-tól tehát az öregségi teljes nyugdíj összege - a 41 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 82 százaléka, vagyis havi 234.339 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 235.340 forint.

    Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb lenne, azt a nyugdíj kiszámításánál a Tny. 22. § (11) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, a degressziós szabályok alapján csökkenteni kell. A degressziós sávokat az 6. számú melléklet tartalmazza. Ennek alapján például egy 450.000 forintos átlagkereset esetén a 372.001 és 421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át (49.000 x 90 % = 44.100) a 421.000 forint feletti átlagkereset-résznek pedig 80 %-át (29.000 x 80 % = 23.200), vagyis összesen 439.300 forintot (372.000 + 44.100 + 23.200) lehet figyelembe venni.

    A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./A számú melléklet tartalmazza.

    2. számú példa

    A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is 2017. augusztus 3-tól kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen a napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak 33 év.

    Alapvetően – az előző példában ismertetettekhez hasonlóan - a nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2017. augusztus 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megállapításhoz az igénylőnek ezen időtartam (átlagszámítási időszak) naptári napjainak (10.808 nap) felére, vagyis 5.404 napra kell jövedelemmel bírnia. Azonban ebben az esetben ez a kitétel nem teljesül, hiszen a fiktív kérelmező 1988. január 1-től 2002. december 31-ig nem dolgozott, vagyis ezen időszakra keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik.

    Mivel az 1988. január 1-jétől 2017. augusztus 2-ig terjedő időszakból az igénylő csak 5.247 napra vonatkozóan rendelkezik keresettel, jövedelemmel, azt az 1988. év előtti legközelebbi időszak keresetével, jövedelmével kell kiegészíteni. Az 1987. évben az igénylő dolgozott, így az ebből az időszakból származó kereseteiből 157 napi keresettel (1987. július 28-tól december 31-ig terjedő időre) 5.4045 napra ki kell egészíteni a 2003. január 1-től 2017. augusztus 2-ig szerzett jövedelmét.

    1987. július 28-tól 1987. december 31-éig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint 35.000 forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően (10.000 Ft – 10% = 31.500 Ft) csak a 31.500 forint valorizálását kell elvégezni. Az 1987. évi valorizációs szorzószám 27,307 ezért a ténylegesen elért 35.000 forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál 31.500 x 27,307 azaz 860.171 forint vehető figyelembe.

    A további – 2003. január 1-jétől 2017. augusztus 2-ig terjedő időben elért – keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.

    Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése:

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    1987

    860 171

    32

    2003

    3 359 826

    365

    2004

    3 981 144

    366

    2005

    4 024 170

    364

    2006

    3 495 547

    327

    2007

    3 774 749

    365

    2008

    3 660 605

    366

    2009

    3 387 554

    335

    2010

    3 559 451

    365

    2011

    3 399 797

    365

    2012

    3 322 726

    366

    2013

    3 337 548

    355

    2014

    3 508 876

    365

    2015

    3 320 995

    365

    2016

    3 117 375

    366

    2017 2 147 525 212

    Összesen:

    52 258 059

    5 404

     

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amit ezután évesítünk. Majd az éves keresetből egy havi keresetet kell képezni, így kapva meg az átlagkereset összegét.

    Eszerint: 52.258.059 / 5.404 = 9.670,25 x 365 = 3.259.643,14 / 12 = 294.137 Ft.

    Tehát a 2017. augusztus 2-től induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a 294.137 forint összegű havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 208.837 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 208.840 forint.

    A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./B számú melléklet tartalmazza. 

    3. számú példa

    A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2017. augusztus 3-tól kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 33 év.

    A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2017. augusztus 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli nyugdíjat igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2002. december 31-éig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik. A megállapításhoz - az előző példához hasonlóan itt is -, az 1988. január 1-től 2017. augusztus 2-ig terjedő átlagszámítási időszak naptári napjainak (10.808 nap) felére, vagyis 5.404 napra kell jövedelemmel rendelkeznie.

    Azonban 1988. január 1-jétől csak 5.247 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (157 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

    A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme. A példában ez a 2017., 2013., 2009., 2006., 2005.és 2002. évekre esik.

     

    A 2017. évben az igénylő 212 napi keresettel rendelkezik. Mivel igénylő 2017. augusztus 3-tól igényelte az öregségi nyugdíjat, 2 napot szükséges és lehet az évből pótolni. A 2017-es évben a minimálbér összege 127.500 forint, ennek egy napi összege 127.500 / 30 = 4.250 forint; 2 napi összege pedig 8.500 forint. Ezt az összeget a "járuléktalanítást" követően (8.500 - 18,5% = 6.928 forint) hozzá kell adni a 2017. évben elért és figyelembe vehető 2.526.500 forint tényleges keresetéhez (2.526.500 + 6.928), ami 2.533.428 forint jövedelmet jelent, és 214 napra vonatkozik.

     

    2017. évben 214 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    2.533.428 Ft

     évesítés (2.533.428 / 214) x 365 4.321.034 Ft

    ennek adója
    (4.321.034 Ft-nak a 15 %-a)


    648.155 Ft

     ebből a 214 napra eső adó összege [(648.155 / 365) x 214] 380.014 Ft
       

    a 2017. évi adóval csökkentett jövedelem (2.533.424 - 380.014))

    2.153.414 Ft

       

    ennek megfelelően

     

    2017. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.153.141 Ft

    2013. évben az igénylő 355 napi keresettel rendelkezett, itt a minimálbérből 10 napra lehet a bért pótolni. 2013. évben a minimálbér összege 98.000 forint volt, ennek egy napi összege 98.000 / 30 = 3.266,7 forint, 10 napi összege pedig 32.667 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (32.667 Ft – 18,5 % = 26.624 Ft) hozzá kell adni a 2013. évben elért és figyelembe vehető 3.431.150 forint tényleges keresethez (3.431.150 + 26.624), ami 3.457.774 forint jövedelmet jelent, és 365 (355+10) napra vonatkozik.

     

    2013. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3 457 774 Ft

     

     

    ennek adója
    (3.457.774 Ft-nak a 16 %-a)


    553 244 Ft

     

     

    a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.457.774 – 553.244)

    2 904 530 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,158

     

    ennek megfelelően

     

    2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.363.446 Ft

     

    A 2009. évben az igénylő 335 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 30 napra lehet a bért pótolni. A 2009-es évben a minimálbér összege 71.500 forint volt. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (71.500 - 17% = 59.345 forint) hozzá kell adni a 2009. évben elért és figyelembe vehető 3.071.000 forint tényleges keresetéhez (3.071.000 + 59.345), ami 3.130.345 forint jövedelmet jelent, és 365 napra vonatkozik.

     

    2009. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.130.345 Ft

     

     

    ennek adója
    [1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (3.130.345 - 1.900.000 = 1.230.345 Ft-nak a 36 %-a = 442.924 Ft)]


    784.924 Ft

    éves adójóváírás

    - 136 080 Ft

    a teljes évre képzett adó (784.924 - 136.080)

    648.844 Ft

     

     

    a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.130.345 - 648.844)

    2.481.501 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám: 1,409

     

    ennek megfelelően

     

    2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.496.435 Ft

     
    A 2006. évben az igénylő 327 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 38 napra lehet bért pótolni. A 2006-os évben a minimálbér összege 62.500 forint volt, ennek egy napi összege 62.500 / 30 = 2.083,33 forint 38 napi összege pedig 79.167 forint. Ezt az összeget a "járuléktalanítást" követően (79.167 - 14,2% = 67.926 forint) hozzá kell adni a 2006. évben elért és figyelembe vehető 2.912.910 forint tényleges keresetéhez (2.912.910 + 67.925), ami 2.980.835 forint jövedelmet jelent, és 365 napra vonatkozik.
     

    2006. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    2.980.836 Ft

       

    ennek adója
    [1.550.000 Ft-nak279.000 Ft + (2.980.836 - 1.550.000 = 1.430.836 Ft-nak a 36 %-a = 515.101 Ft)]


    794.101 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (794.101 - 108.000)

    686.101 Ft

       

    a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.980.836 - 686.101)

    2.294.735 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,581

     

    ennek megfelelően

     

    2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.627.976 Ft

     

    A 2005. évben az igénylő 364 napi keresettel redelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 1 napra lehet a bért pótolni. A 2005-ös évben a minimálbér összege 57.000 forint volt, ennek egy napi összege 57.000 / 30 = 1.900 forint. Ezt az összeget a "járuléktalanítást" követően (1.900 - 13,5% = 1.644 forint) hozzá kell adni a 2005. évben elért és figyelembe vehető 3.157.250 forint tényleges keresetéhez (3.157.250 + 1.643,5), ami 3.158.894 forint jövedelmet jelent, és 365 napra vonatkozik.

     

    2005. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

    3.158.894 Ft

       

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft + (3.158.894 - 1.500.000 = 1.658.894 Ft-nak a 38 %-a = 630.380 Ft)]


    900.380 Ft

    éves adójóváírás

    - 108 000 Ft

    a teljes évre képzett adó (900.380 - 108.000)

    792.380 Ft

       

    a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.158.894 - 792.380)

    2.366.514 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,702

     

    ennek megfelelően

     

    2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    4.027.807 Ft

     

    A 2002. évben az igénylő már nem dolgozott, és a pótolni szükséges 157 napból az eddig pótolt napok száma még csak 81 nap, vagyis a maradék 76 napot a legközelebbi, már nem bérezett időszak minimálbére szerint kell meghatározni, úgy, hogy a kiadja a szükséges 5.404napot. Ez a legközelebbi a 2002-es év.

    A 2002-es évben a minimálbér összege 50.000 forint volt, melynek egy napi összege 50.000 / 30 = 1.667 forint; 76 napi összege pedig 126.667 forint. A "járuléktalanítást" követően (126.667 - 12,5%), ez az összeg 110.834 forint 76 napra vonatkoztatva.

     

    2002. évben 76 napra a jövedelem járulékkal csökkentett összege

    110.834 Ft

     évesítés [(110.834 / 76) x 365] 532.295 Ft
       

    ennek adója
    (532.295 Ft-nak a 20%-a)

    106.459 Ft

    éves adójóváírás

    - 60.000 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8%) 25%-a] - 10.646 Ft

    a teljes évre képzett adó [106.459 - (60.000 + 10.646)]

    35.813 Ft

     ebből a 76 napra eső adó össege [(35.813 / 365) x 76] 7.457 Ft
       

    a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem (110.834 - 7.457)

    103.377 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 2,263

     

    ennek megfelelően

     

    2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    233.942 Ft

     

    A 2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig, 2007. január 1-től 2008. december 31-ig, 2010. január 1-jétől 2012. december 31-ig, valamint a 2014. január 1-től 2016. december 31-ig terjedő időben elért keresetek adóval való csökkentése illetve valorizálása megegyezik az előző példában leírtakkal.

     

    Ezt követően lehet összegezni az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    2002

    233 943

    365

    2003

    3 359 826

    365

    2004

    3 981 144

    366

    2005

    4 027 807

    365

    2006

    3 627 976

    365

    2007

    3 774 749

    365

    2008

    3 660 605

    366

    2009

    3 496 435

    365

    2010

    3 559 451

    365

    2011

    3 399 797

    365

    2012

    3 322 726

    366

    2013

    3 363 446

    365

    2014

    3 508 876

    365

    2015

    3 320 995

    365

    2016

    3 117 375

    366

    2017 2.153.414 214

    Összesen:

    51.908.564

    5 404

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd abból egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.

    Eszerint: 51.908.564 / 5.404 = 9.605,58 x 365 = 3.506.037 / 12 = 292.170 Ft.

    Tehát a 2017. augusztus 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege - a 33 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 207.441 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 207.445 forint.

    A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./C számú melléklet tartalmazza. 

    Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk:

    A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.

    Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

    A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

    A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

    A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha

    a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

    aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

    ab) összesen legalább 2 év,

    b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

    c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

    d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

    e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

    f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

    szolgálati időt szerzett.

    Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

    Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

    A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    Hol lehet a hozzátartozói nyugdíjigényt előterjeszteni?

    A hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek és mindig kérelemre (igénybejelentésre) indulnak. Hozzátartozói nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell igényelni.

    A hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti igényt – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell előterjeszteni. Ha a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóaágának, táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, vagy ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell benyújtani.

    Amennyiben a hatóági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy a hozzátartozói nyugellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, az igényt Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szevként eljáró - VIII. Kerületi Hivatalánál kell előterjeszteni.


    Az igénybejelentéshez rendszeresített nyomtatványok a következők:

    - özvegyi nyugdíj: a K08,

    - árvaellátás: a K11,

    - szülői nyugdíj: a K12,

    - özvegyi nyugdíj feléledése: a K14 számú űrlap.

    Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a  https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. (Erről bővebben olvashat az „elektronikus ügyintézésről” szóló Tájékoztatóban.)

    Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

    Az igénybejelentő laphoz mellékelni kell:

    1.) Özvegyi nyugdíjhoz:

    - az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,

    - a házassági anyakönyvi kivonatot,

    - a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonatot,

    - az élettársak együttéléséről szóló hatósági bizonyítványt,

    - az elvált vagy különélő házastárs, illetőleg bejegyzett élettárs tartásdíj megállapító bírósági ítéletét, közjegyzői végzését vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat

    - az özvegy legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozat, szakhatósági állásfoglalás és szakvélemény hiányában az özvegy egészségi állapotával összefüggő iratok, ha az özvegyi nyugdíj meghosszabbítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű.

    2.) Árvaellátáshoz:

    - az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,

    - az igénylő születési anyakönyvi kivonata,

    - az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozat, szakhatósági állásfoglalás és szakvélemény hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratok, ha az árvaellátás meghosszabbítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,

    - 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolás.

    3.) Szülői nyugdíjhoz:

    - az elhunyt nyugdíjas halotti anyakönyvi kivonata, vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,

    - az elhunyt jogszerző születési anyakönyvi kivonata,

    - ha az igénylő gondnokság alatt áll, a gondnokkirendelő határozat,

    - a szülő legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozat, szakhatósági állásfoglalás és szakvélemény hiányában a szülő egészségi állapotával összefüggő iratok, ha a szülő a szülői nyugdíj meghosszabbítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű.

    A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében fentieken túl – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az eljárás egyszerűsítése érdekében az elhalt szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet, stb.) is csatolni lehet.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

    Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

    Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

    Ki minősül élettársnak?

    Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

    A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Tájékoztató a hozzátartozói nyugellátásról.)

    Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Az élettárs – a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.

    Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának vizsgálatakor a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.

    Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

    Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

     

    Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

    Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.

    Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Az, aki a jogszerző halálakor

    -  betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy

    -  megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy

    -  házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

    Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike

    -  házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,

    -  a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

    Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?

    Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

    Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

    A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

    Milyen esetben és hogyan kell az özvegyi nyugdíjat megosztani?

    Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.

    Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerző magánnyugdíjpénztár tagja volt?

    Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.

    Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerzőt megillető saját jogú nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.

    A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

    Ki jogosult özvegyi járadékra?

    Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.

    Az özvegyi járadék összegét Kormány rendeletben meghatározottak szerint,

    a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,

    b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.

    Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

    Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt, illetőleg bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

    A megváltozott munkaképesség címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű.

    Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

    Milyen feltételek mellett éled fel az özvegyi nyugdíj?

    Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

    - a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

    - házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

    A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

    Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

    A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszűnése után akkor éled fel, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    Ki jogosult árvaellátásra?

    Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Tájékoztató a hozzátartozói nyugellátásról.)

     

    Megváltozott munkaképesség címén az árvaellátás milyen esetben állapítható meg?

    Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

    -          a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,

    -          továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

    Az árvaellátás mindkét esetben életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

     

    Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt?

    Nem, az árvaellátást ezek a tényezők nem befolyásolják.

     

    Az árva részére mely időponttól lehet megállapítani az árvaellátást?

    Legkorábban a jogszerző halála napjától.

     

    Hány éves korig jár az árvaellátás?

    Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.

    Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek.

     

    Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?

    Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelési információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője

    -         a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére,

    -         a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja.

     

    A külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

    Amennyiben az oktatási intézmény ehhez hozzájárul, javasoljuk, hogy a tanulói / hallgatói jogviszony a 1020-001 számú, magyar-angol nyelvű iskolalátogatási igazolás nyomtatvány kitöltésével kerüljön igazolásra. (Ezen új nyomtatvány bevezetése nem zárja ki az oktatási intézmények egyedi igazolásainak elfogadását.)

     

    Az igazolás, illetve a kitöltött nyomtatvány csak abban az esetben fogadható el, ha az keltezéssel, aláírással és az oktatási intézmény bélyegzőlenyomatával ellátott.

     

    Milyen mértékű az árvaellátás?

    Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

    Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

     

    Befolyásolja-e a magánnyugdíjpénztári tagság az árvaellátás összegét?

    Az ellátás összege attól függően változik, hogy a jogszerző magánnyugdíjpénztári egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett az átutalást – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

    Ha az átutalás megtörtént vagy azt a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

    A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

     

    Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igénye a jogszerzőre meghatározott szolgálati idő hiányában kerül elutasításra, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdése alapján a külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

    Amennyiben az oktatási intézmény ehhez hozzájárul, javasoljuk, hogy a 1020-001 számú, magyar-angol nyelvű iskolalátogatási igazolás nyomtatvány kitöltésével kerüljön a jogviszony leigazolásra.

    Megjegyezzük, hogy ezen új nyomtatvány bevezetése nem zárja ki az oktatási intézmények egyedi igazolásainak elfogadását.

    Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az igazolást, illetve a kitöltött nyomtatványt csak abban az esetben áll módunkban elfogadni, ha az keltezéssel, aláírással és az oktatási intézmény bélyegzőlenyomatával ellátott.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

     

     

    Szülői nyugdíjra az jogosult, akinek gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek gyermeke haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Tájékoztató a hozzátartozói nyugellátásról.)

    Ki lehet jogosult szülői nyugdíjra?

    Szülői nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén (Lásd: Tájékoztató a hozzátartozói nyugellátásról.) – a szülő, nagyszülő (a továbbiakban együtt: szülő) jogosult, ha

    – a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és

    – a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

    Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor ugyan nem volt megváltozott munkaképességű, de az elhalálozástól számított tíz éven belül megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

    A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

    Nyugdíjas szülő milyen esetben minősül túlnyomó részben eltartottnak?

    Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

    Meddig jár a szülői nyugdíj?

    A szülői nyugdíj legkorábban a jogszerző halála napjától a megváltozott munkaképesség tartamára jár. (A 65. életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni.)

    Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

    Milyen mértékű a szülői nyugdíj?

    Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor a szülői nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 százaléka, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy megillette volna.

    Ha a jogosult saját jogú nyugellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 százalék.

    Több jogosult esetén hogyan alakul a szülői nyugdíj?

    Abban az esetben, ha a szülői nyugdíjra többen is jogosultak, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, ún. művésznyugdíj, a polgármestereknek, az Európai Parlamenti és országgyűlési képviselőknek külön szabályok alapján megállapított öregségi nyugdíj) 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

    Korhatár előtti ellátásra jogosult

    - az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)  2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is,

    - az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

    - az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkdvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el,  

    - az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

    - az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

    feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

     

    A korhatár előtti ellátás igénybevételéhez az egyéni vállalkozói, vagy társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetőleg az egyéni vállalkozói jogviszonyt szüneteltetni kell, a társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni.

     

    Hogyan állapítható meg a korhatár előtti ellátás összege?

    A korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok szerint kell megállapítani.

     

    Hol terjeszthető elő a korhatár előtti ellátás iránti kérelem?

    A kérelem az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél személyesen vagy postai úton nyújtható be az Igénybejelentés a 2011. évi CLXVII. törvény alapján című nyomtatványon (K03 jelű űrlap,nyomtatvány száma ONYF. 3515-270).

    Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a  https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

     

    A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

     

    Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

    Az igényelbírálásához szükséges okmányok, igazolások beszerzésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele, emiatt az ügy elintézési ideje meghosszabbodik.

     

    A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az ellátás iránti igény elbírálásához – amennyiben az igénylő rendelkezésére áll – az alábbi eredeti vagy hitelesített okmányok beküldését javasoljuk:

    - főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,

    - katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,

    - a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,

    - ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,

    - bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,

    - mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,

    - egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,

    - kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,

    - munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,

    - az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,

    - az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,

    - a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,

    - foglalkoztató igazolása a korkedvezményes munkakörben eltöltött időtartamról.

     

    Hol terjeszthető elő az átmeneti bányászjáradék iránti kérelem?

    A kérelem az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél személyesen vagy postai úton nyújtható be az Igénybejelentés a 2011. évi CLXVII. törvény alapján című nyomtatványon (K03 jelű űrlap,nyomtatvány száma ONYF. 3515-270).

    Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a  https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

     

    A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető

    A kérelemhez csatolni kell a bányavállalkozó igazolását  a kérelmező földalatti munkakörben eltöltött szolgálati idejéről és a műszakok számáról, továbbá a biztosítással járó jogviszony megszüntetését igazoló okiratot.

     

    Hol terjeszthető elő a táncművészeti életjáradék iránti kérelem?

    A kérelem az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél személyesen vagy postai úton nyújtható be az Igénybejelentés a 2011. évi CLXVII. törvény alapján című nyomtatványon (K03 jelű űrlap,nyomtatvány száma ONYF. 3515-270).

    Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a  https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

     

    A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető

     

    A kérelemhez csatolni kell a törvényben meghatározott balett-társulat, táncegyüttes, színház igazolását a magántáncosi vagy tánckari tagként eltöltött időről.

     

     

    Mikor szűnik meg a felsorolt ellátásokra való jogosultság?

    Megszűnik, ha

     - a jogosult meghal,

     - a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,

     - a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,

     - a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy

     - a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha

    a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka), vagy

    b) a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ánakb) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis – a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

    Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

     

     

     

    Melyek a szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzését érintő szabályok?

    A szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

    Ha az érintett személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, 2017-ben 127.500 forint x 18 = 2.295.000 forintot (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

     

    Mikor kell a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni?

    A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell,

    - ha a jogosult olyan jogviszony létesítése vagy fenntartása érdekében kéri, amelynek feltételeként törvény azt előírja, illetve arra tekintettel kéri a szüneteltetést, hogy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja (a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését),

    - azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül,

     

    A szolgálati járandóság folyósítását a szüneteltetési ok nyugdíjfolyósító szerv általi megállapítását követő hónap első napjától kell szüneteltetni. A szüneteltetési ok esetleges fennállását a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból vizsgálja.

     

     A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § alapján a szolgálati járandóság folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha az ellátásban részesülő közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szólótörvény szerinti hivatásos jogviszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

     

    Ha törvény valamely juttatás és a szolgálati járandóság egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult a szolgálati járandóság szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a szolgálati járandóság folyósítását hivatalból szünetelteti.

     

    Mikor szűnik meg a szolgálati járandóság?

    Megszűnik a szolgálati járandóság, ha

    - a jogosult meghal,

    - a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,

    - a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,

    - a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti,

    - ha a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka).

     

    Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

     

    A szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni. Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

     

     

    Szolgálati járandóságra az a személy jogosult,

    -        akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult, vagy

    -        aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy

    -        aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,

    feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

     

    A szolgálati járandóságot a hatályos személyi jövedelemadó kulcs mértékének (15 %) megfelelően csökkentett összegben kell folyósítani.

     

    Amennyiben az érintett családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) az ellátás csökkentésével szemben érvényesíthető. A családi kedvezmény érvényesítésére az érintett kérelmére az adóévet követő évben van lehetőség.

     

    Mikor nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege?

    Nem csökkenthető a járandóság összege, ha

    -        a 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagyis 117.000 forintot, vagy

    -        a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig, vagy

    -        a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították.

     

    Az első esetkörről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, mint folyósító szervnek hivatalos tudomása van, így ezekben az esetekben az ellátás teljes összegben történő folyósítása hivatalból történik.

     

    A második esetben az önkéntes tartalékos szerződés megkötéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve hivatalból értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, illetőleg a szerződés megkötésének tényét – a szerződés egy másolati példányának megküldésével – a járadékban részesülő is bejelentheti. (A szolgálati járandóság teljes összegben történő folyósítására a szerződés megkötését követő hónap első napjától kerül sor. Amennyiben a bejelentés később történik meg, úgy a szerződés megkötését követő hónap első napjától járó különbözet összegét egy összegben ki kell utalni.)

     

    A szerződés megkötése vagy megszűnése miatt történő módosításról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fenti értesítés vagy bejelentés alapján hivatalból érdemi határozatot ad ki.

     

    A harmadik esetben az ellátás teljes összegben történő folyósítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az egészségügyi alkalmatlanság szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították. Nem elégséges tehát a teljes összegű folyósításhoz a FÜV bizottság határozata az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmatlanságról.

     

    Azokban az esetekben tehát, ahol a szolgálati járandóságban részesülő a harmadik mentesülési okra hivatkozással kéri a járandósága teljes összegben történő folyósítását, a kérelemhez csatolni szükséges a szolgálati jogviszonya megszűnésekor a részére kiadott minősítő határozat másolati példányát, amely tartalmazza a betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét. A kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság haladéktalanul intézkedik az ellátás teljes összegben történő – 2012. január 1-jére visszamenőleges – folyósítása iránt.

     

    Amennyiben a minősítő határozat a betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét nem tartalmazza, úgy a járandóságban részesülőnek ennek bizonyítása érdekében az 57/2009. (X. 30.) Korm. rendelet 38/A. §-a szerint kell az igényét benyújtania a nyugállományba helyezése előtti utolsó szolgálati helye vezetőjének, és csak ennek döntését követően, a határozat másolatának megküldése esetén lehet intézkedni az ellátás teljes összegben történő folyósítása iránt.

     

    A minősítő határozat kiadásával összefüggésben az 57/2009. (X. 30.) ÖRM-ÖTM-PTNM együttes rendelet – 2012. január 1-jétől hatályos – 38/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket. E szerint a hivatásos állomány azon tagja, aki a jogviszonya megszűnésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérheti az alkalmatlanságát megalapozó baleset vagy betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

    A kérelmet – amelynek tartalmaznia kell a baleset, betegség rövid leírását és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot – a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. Az illetékes rendvédelmi szerv vezetője 8 munkanapon belül köteles intézkedni a kérelemnek és mellékleteinek, valamint a kérelmező teljes egészségügyi dokumentációjának a FÜV bizottsághoz történő továbbítása iránt.

    A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt a kérelemről. Amennyiben a határozat nem állapítja meg a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét, a kérelmező a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a II. fokú FÜV bizottsághoz, amely a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz döntést. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye.

     

    Ha a kérelmező balesetének, betegségének a szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét jogerős bírósági határozat mondja ki, az ítélet pótolja a minősítő határozatot, azaz az ellátás teljes összegben történő folyósítása érdekében az ítéletet kell a folyósító szervhez eljuttatni.

     

    A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt a következő rendelkezésekkel egészítette ki.

    Ki jogosult átmeneti bányászjáradékra?

    Átmeneti bányászjáradékra az a személy jogosult, aki

    -  Magyarországon bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

      legalább huszonöt év figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy

      legalább 5000 – szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,

    -  az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

    -  azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

    -  azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

    A 2012. január 1-je előtt megállapított bányásznyugdíjban részesülők közül azok részére, akik ellátásának megállapítására legalább 25 év föld alatti munkakörben eltöltött idő, vagy meghatározott föld alatt eltöltött műszakszám alapján került sor, a megállapított bányásznyugdíjat 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemeléssel növelt összegben – nem korhatár előtti ellátásként, hanem átmeneti bányászjáradékként kell hivatalból továbbfolyósítani.

    Melyek a bányászokat megillető egészségkárosodási járadékra való jogosultság feltételei?

    A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek

    - egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű, és

    - saját jogú nyugellátásra  nem jogosult, és

    - nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben,

    - a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat,

    - a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munka-képességére, illetve egészségkárosodására tekin-tettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

    Milyen összegű a bányászok egészségkárosodási járadéka?

    Az egészségkárosodási járadék összege a megállapításkor megegyezik a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítés vagy átmeneti kiegészítés összegével, ami azonban 2013. január 1-jétől nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosának a nyugellátások 2013. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél. (28.500.-Ft X 3= 85.500.-Ft, melynek 5,2%-kal emelt összege 89.950.-Ft)

    Meddig igényelhető az egészségkárosodási járadék?

    Az egészségkárosodási járadék iránti igényt annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől számított 24 hónapon belül lehet érvényesíteni, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő.

    A határidőbe nem számít bele

    - a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, valamint

    - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama.

    A járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.

    Hol és hogyan kell igényelni az egészségkárosodási járadékot?

    A járadék iránti igényt a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez az erre rendszeresített nyomtatványokon (ONYF. 3515-270/D. jelű, K26 számú űrlapon) írásban kell benyújtani.

    Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. (Erről bővebben olvashat az „elektronikus ügyintézésről” szóló Tájékoztatóban.)

    Az igénybejelentéskor a kérelmezőnek csatolnia kell

    - az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló")

    - az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,

    - amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzem-orvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

    Kik jogosultak még egészségkárosodási járadékra? Milyen feltételekkel kell rendelkezniük? Hogyan kell az ellátást igényelniük?

    A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy is jogosult aki

    - bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el,

    - bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati tevékenysége következtében 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,

    - 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2011. évi CXCI. törvény szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült és saját jogú nyugellátásra nem jogosult, továbbá nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben.

    A felsorolt feltételekkel rendelkező személy esetén a járadék havi összege megegyezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának

    - amennyiben a komplex felülvizsgálatot elvégezték a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó összegével,

    - amennyiben a komplex felülvizsgálatra nem kerül sor, az ellátás megszüntetését megelőző hónapra járó összegével.

    A járadék a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszüntetésének napját követő naptól esedékes.

    Olyan személy esetén, akinél a komplex felülvizsgálatot 2012. január 1-jét követően elvégezték - és a korábbinál alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg a számára -, a felülvizsgálat során hozott döntés végrehajtásának időpontjára visszamenőleg a járadék és a felülvizsgálat után megállapított összeg különbözetének kifizetéséről a nyugdíjbiztosítási igazgatóság dönt, és azt a nyugdíjfolyósító szerv egy összegben folyósítja.

    A járadék iránti kérelmet

    - amennyiben a komplex felülvizsgálatot elvégezték, a felülvizsgálat során hozott döntés jogerőre emelkedésértől számított 24 hónapon belül kell benyújtani. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő!

    - amennyiben komplex felülvizsgálatra nem került sor, időbeli korlátozás nélkül lehet benyújtani.

    A kérelemhez csatolni kell

    a) a bányászati jogviszony megszűnésekor kapott kedvezményre jogosító igazolást [A 23/1991. (II.9.) Korm .rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szövege tartalmazza azt, hogy azok a személyek jogosultak a 23/1991. (II.9.) Korm. rendelet alapján kedvezményre, akiknek a munkaviszonya, bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél a bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés miatt vagy a bányaüzem bezárása következtében szűnt meg. Annak a személynek, akinek a rokkantsági nyugdíját a fentiek szerint rokkantsági nyugdíjkedvezmény alapján állapították meg és folyósították 2011.12.31-én is, annak az igazolást nem kell csatolnia a jelen egészségkárosodási járadék iránti kérelemhez.],

    b) valamint a jogosultságot igazoló egyéb rendelkezésre álló dokumentumokat.

     

    Mikor kell felülvizsgálni a járadékost?

    A járadékost a szakértői bizottság szakvéleményében, a szakhatóság állásfoglalásában meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető. El kell rendelni a felülvizsgálatot akkor is, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy a megállapítottnál kisebb mértékű volt (rendkívüli felülvizsgálat).

     

    A járadék folyósítása mellett lehet-e keresőfoglalkozást folytatni?

    A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szüneteltetésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, ha keresete nem éri el 2017. évben a 2.295.000 forintot, akkor a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

     

    Milyen esetben kell csökkenteni a járadék összegét?

    Aki bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - egyaránt jogosult, annak a járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell.

     

    Ha az özvegyi nyugdíj és a járadék 50 százalékkal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a járadékot olyan összegben kell megállapítani, illetve folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj összegével együtt elérje a járadék teljes összegét.

     

    Az uniós rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátásra jogosult személyt - akinek a járadékra és a saját jogú nyugellátásra való jogosultsága egyaránt fennáll - a járadék a saját jogú nyugellátás összegével csökkentett összegben illeti meg.

     

    Az uniós rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátásra és az özvegyi nyugdíjra vagy annak megfelelő ellátásra egyaránt jogosult személy esetén a járadék összegét az előzőekben foglaltak alapulvételével kell meghatározni.

     

    Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

    Ha a járadékra jogosult

    - meghal,

    - a jogosultság megszüntetését kéri,

    - három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,

    - egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket,

    - saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és az uniós rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,

    - részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,

    - foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor vagy

    - neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

    Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása következtében 2017. január 1-től a balettművészeti életjáradék elnevezésű korhatár előtti ellátást felvltja a  táncművészeti életjáradék. A szintén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó táncművészeti életjáradék kiszámítása azonos módon történik, azonban az ellátásra jogosultak köre némileg szélesebb, mint a balettművészeti életjáradék esetében.

     

    Táncművészeti életjáradékra az jogosult, aki

     

    -       a Magyar Nemzeti Balettnél, a Győri Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át – ide nem értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

    -        legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,

    -        az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

    -        azon a napon, amelytől kezdődően a táncművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

    -        azon a napon, amelytől kezdődően a balett művészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

     

    A 2016. december 31-én balettművészeti életjáradékként folyósított ellátásokat a nyugdíjfolyósító szerv – változatlan összegben és külön kérelem nélkül –, 2017. január elsejétől táncművészeti életjáradékként folyósítja tovább.

    Az, aki jelenleg korhatár előtti ellátásban részesül, de az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény 2017. január elsejétől módosított 43/A. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel, korhatár előtti ellátása helyett kérheti a táncművészeti életjáradék folyósítását.

    A korhatár előtti ellátás helyett folyósítandó táncművészeti életjáradék iránti kérelmet 2017. február 28-ig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1139 Budapest, Váci út 73.)   kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell a balett, vagy táncegyüttes igazolását a főfoglalkozás szerűen folytatott magántáncosi, illetve tánckari tevékenység időtartamáról. Több együttesben folytatott tevékenység esetén mindegyik együttestől külön-külön igazolást kell beszerezni. 


    A társadalombiztosítási baleseti ellátórendszer az üzemi baleseti sérültnek, és a foglalkozási megbetegedésben szenvedőnek fokozott gondoskodást nyújt.

    A fokozott gondoskodás az általánostól eltérő, kedvezőbb szabályozásban nyilvánul meg, mind az egészségbiztosítás, mind az ellátás terén.

    Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a társadalombiztosítás.

     

    Egészségbiztosítási baleseti ellátások:

    - a baleseti egészségügyi szolgáltatás,

    - a baleseti táppénz és

    - a baleseti járadék.

     

    Baleseti nyugellátás:

    - a baleseti hozzátartozói nyugdíj (baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj)

     

    Mely esetben üzemi baleset egy baleset?

    Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

     

    Mi a foglalkozási betegség?

    Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

     

    Mely szerv bírálja el a baleset üzemiségét, illetve a foglalkozási megbetegedés tényét?

    A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv – a megyei/fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve  vagy a foglalkoztató (társadalombiztosítási kifizetőhely) – határozatban dönt.

    Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség tényéről a  megyei/fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve dönt.

     

    A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását is.

    A határozat egy példányát a biztosítottnak is át kell adni. A határozat azért szükséges, mert ennek birtokában lehet a baleseti járadékot és a baleseti hozzátartozói nyugdíjakat igényelni.

     

    Melyek a baleseti ellátásként igénybe vehető ellátások?

    Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében kialakult egészségkárosodása meghaladja a 13 százalékot, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

    Baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset következtében elhalálozott, illetőleg baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt nem az üzemi baleset következtében hunyt el.

    (További információkat a baleseti járadékról, illetőleg a baleseti hozzátartozói nyugdíjról szóló tájékoztatókban olvashat.)

     

    Hol és hogyan kell igényelni a baleseti járadékot és a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat?

    A baleseti járadékot írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell igényelni az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. 

    A baleseti hozzátartozói nyugellátásokat, ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell igényelni.

    Az igény elektronikus úton is előterjeszthető. (Erről bővebben olvashat az „elektronikus ügyintézésről” szóló Tájékoztatóban.)

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXX. törvény

                1997. évi LXXXIII. törvény

                217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

                1997. évi LXXXI. törvény

     

    Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

    Ezen kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be. 

     

    A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

    1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset   8 %-a,

    2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 10 %-a,

    3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 15 %-a,

    4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál                 a havi átlagkereset 30 %-a.

     

    Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet.

    Foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot, a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

    A baleseti járadék alapját képező átlagkereset összegének kiszámításánál a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képzett adó összegével a kereseteket nem kell csökkenteni.

     

    Nyugdíjasként elszenvedett üzemi balesetnél a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

     

    A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg.

     

    Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot, akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.

     

    Állapotváltozás esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni).

     

    Megszűnik a baleset járadékra való jogosultság, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot.

    Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.

     

    A baleseti járadékra a jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás mértéke a 13 százalékot ismét meghaladja. Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a 20 százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb 2 éven át – újból jár.

     

    A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

    Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet érvényesíteni.

     

    A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a  https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

     

    A járadékigény elektronikus úton is előterjeszthető. (Erről bővebben olvashat az „elektronikus ügyintézésről” szóló tájékoztatóban.)

     

    Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését.

     

    Jogszabályok:  

    1997. évi LXXXIII. törvény

    217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

     


     

    Ki jogosult rokkantsági járadékra?

    Az, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül..

    Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

     

     Mikortól állapítható meg az ellátás?

    A rokkantsági járadékot az előbb említett feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

     

    Szükséges- e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz?

    A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

     

    Mennyi a rokkantsági járadék összege?

    A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik.

     

    Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

    Akkor, ha

    - a jogosult részére nyugellátást, állapítanak meg, vagy

    - ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el.

     

    Ki terjesztheti elő az igényt és hol?

    A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.

    Az igény elektronikus úton is előterjeszthető.

    Az igény az erre a célra rendszeresített K04 számú formanyomtatvány kitöltésével, és a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél történő benyújtással érvényesíthető, amelyekhez mellékelni kell

    - az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”),

    - az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,

             -  és gondnokolt esetében a gondnokrendelésről szóló határozatot.

     

    A rokkantsági járadékot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

     A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre.

     

    Jogszabály:

    83/1987. (XII. 27.) MT rendelet

     

     

    Érintett ügyfeleink szíves figyelmébe ajánljuk, hogy 2016. január 1. napjától módosultak a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásai. 2016. január 1-től a rokkantsági járadékra való jogosultság megállapításához nem 80 százalékos mértékű egészségkárosodás, vagy teljes munkaképtelenség, hanem a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 %-os mértékű egészségkárosodás fennállása szükséges.

    A Rendelet változása folytán az a személy is jogosultságot szerezhet rokkantsági járadékra, akinek 2012. január 1-je és 2015. december 31-e között a rokkantsági járadék iránti igényét azért utasították el, illetve a járadékra való jogosultságát azért szüntették meg, mert az egészségkárosodása nem érte el a 80 százalékos mértéket, vagy nem minősült teljes munkaképtelennek, feltéve, hogy a 25. életév betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű. A jogosultság megállapításához újabb orvosi vizsgálatra nincs szükség, amennyiben a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 százalékos mértékű egészségkárosodását igazoló - a rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított – szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás érvényes.

    A rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás a soron következő felülvizsgálat időpontjáig minősül érvényesnek.

    A 70 %-ot elérő egészségkárosodás esetén a rokkantsági járadék megállapítására legkorábban 2016. január 1-jétől kerülhet sor. A járadék a K04 jelű nyomtatványon igényelhető, amelyet személyesen, vagy postai úton lehet előterjeszteni a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál. Ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfeleink kérelmüket elektronikus úton is beküldhetik honlapunk „Elektronikus ügyintézés” menüpontján keresztül.

    Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy tájékoztatásunk nem teljes körű, a rokkantsági járadékra való jogosultság további feltételeiről és szabályairól bővebben itt olvashat.

    Az „Ellátottak utazási utalványa" elnevezésű közokiratra vonatkozó szabályokat a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4 §-a tartalmazza.

    Az „Ellátottak utazási utalványá"-t az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) a tárgyév március 31-éig azon jogosultak részére juttatja el, akik az év április 1-jéig a 65. életévüket nem töltötték be. Az utazási utalványt minden jogosult azonos módon, vonalkóddal ellátott, átvételi elismervényes küldemény formában kapja meg.

    Az „Ellátottak utazási utalványá"-ra az utalvány kiküldésének évében 65. életévét be nem töltött személyek közül jogosultak

    - a saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személyek (öregségi nyugdíj; a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi és rokkantsági nyugdíjsegély; Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíj; növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadék; a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával megállapított öregségi nyugdíj; nemzetközi egyezmény alkalmazásával megállapított saját jogú öregségi nyugdíj),

    - a hozzátartozói nyugellátásban részesülők (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások, özvegyi járadék),

    - a 2011. december 31-éig 57. életévüket betöltött és 2011. december 31-én előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjában, polgármestereknek a 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, országgyűlési képviselőknek a 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, az EP magyarországi képviselőinek a 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban részesülő személyek,

    - azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik  2011. december 31-éig 57. életévüket betöltötték és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugellátásra vagy rendszeres szociális járadékra voltak jogosultak,

    - azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátásra voltak jogosultak, illetve akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű,

    - a rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülők,

    - a külföldről hazatelepült magyar állampolgárok, akik külföldről részesülnek nyugellátásban (a hazatelepülés és a jogosultság hitelt érdemlő igazolása alapján),

    - a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személyek,

    - a gyám és a gyámolt személyek, a gondnok és a gondnokolt személyek.


    Az utazási kedvezményt megosztva veheti igénybe:

    - a gyám és gyámolt, illetve a gondnok és a gondnokolt,

    - az utazási kedvezményre jogosult a házastársával/élettársával, feltéve, hogy a házastárs/élettárs az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.


     

    Az „Ellátottak utazási utalványa" minden év január 1-jétől a követő év március 31-éig érvényes. Felhasználható vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven történő közlekedésre.

    Az utazási kedvezmény hatálya a Magyarország területén belföldi forgalomban a helyi és helyközi menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki.

    A vasúti személyi szállításban az utazási kedvezmény a 2. kocsiosztályra érvényes. A kedvezmény helyjegyre és pótjegyre nem érvényesíthető.

    Kivételt képeznek:

    - a 3 év alatti, külön ülőhelyet nem foglaló gyermekek,

    - a hadirokkantak (igazolt esetben kísérője), és a hadiözvegyek.


    Az utalvány

    - 16 alkalommal 50%-os mértékű kedvezmény igénybevételére,

    - 2 alkalommal 90 %-os kedvezmény igénybevételére jogosít.


    A jogosult választása szerint 2 db 50%-os mértékű kedvezmény egyidejű felhasználásával 1 db 90%-os kedvezmény érvényesíthető.

    A kedvezmény egy jogcímen vehető igénybe.

    Az érvényesítés módja

    - az utazási utalványra feljegyzésre kerül az utazás megkezdésének helye és ideje a jegy váltásakor,

    - egy utazási alkalomnak számít a kiindulási és célállomás közötti egyirányú, de több közlekedési eszköz használata is, mely esetben az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe a kedvezmény.


    Az utalvány pótlására, cseréjére abban az esetben van lehetőség, ha

    - a jogosult az utalvány eltulajdonításának tényét rendőrségi jegyzőkönyv, bejelentés vagy feljelentés útján igazolja, vagy

    - az utalvány elháríthatatlan ok miatt megsemmisül: árvíz, földrengés, egyéb természeti katasztrófa.

    Az egyéb ok miatt megrongálódott utalvány a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz történő visszajuttatása esetén kicserélhető.

    A Magyar Közlöny 2017. július 25-i számában megjelent a Kormány 210/2017. (VII. 25.) Korm. rendelete, mely az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtására kiadott 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendeletet módosítja.

    A fenti jogszabály szerint az életjáradék alapösszege 2017. január 1-jei hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelésnek megfelelő mértékben – 92.910 Ft-ra emelkedik.

    Az emelt összegű életjáradék első ízben 2017. augusztus hónapban kerül folyósításra a jogosultak részére, míg a 2017. január 1-től július 31-ig terjedő időszakra esedékessé vált különbözet utalására augusztus 10. napjáig kerül sor.

    A saját jogú és hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73.) - a kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tizenhárom napon belül -

    - pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján (postai kézbesítés) vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára,

    - a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban lévő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

    - Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy

    - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára

    történő utalással teljesíti.

     

    A külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.  

     

    Hogyan és mikor vehetik fel/kaphatják kézhez a nyugdíjasok az őket megillető ellátást?

    a) Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban – amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el a tárgyévet megelőzően az érintettnek – meghatározott napon jut hozzá az ellátásához (viszi ki a postás).

      b) Ha a nyugdíjas pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor: 

     

     

    Hónap

     

    Banki jóváírás időpontja

    2017. január

    12.

    csütörtök

    2017. február

    10.

    péntek

    2017. március

    10.

    péntek

    2017. április

    12.

    szerda

    2017. május

    12.

    péntek

    2017. június

    12.

    hétfő

    2017. július

    12.

    szerda

    2017. augusztus

    11.

    péntek

    2017. szeptember

    12.

    kedd

    2017. október

    12.

    csütörtök

    2017. november

    10.

    péntek

    2017. december

     4.

    hétfő

     

    A folyósító szerv törzsszám, mint azonosító szám alatt folyósítja az ellátásokat.

     A nyugellátás kifizetése havonta a tárgyhónapra történik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának a napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

     

     A nyugdíj folyósításának megkezdésekor mit kell kézhez kapnia a nyugdíjasnak?

    - A folyósított ellátás törzsszámáról szóló igazolást (nyugdíjas igazolást).

    - Ellátottak utazási utalványát.

    - A folyósítás megindításáig már esedékessé vált és az egy összegben kiutalt ellátásról, az esetleges levonásokról szóló elszámolást.

    - A bejelentési kötelezettségről, illetve „fontosabb tudnivalókról” szóló tájékoztatót.

     

    Hogyan folyósítják a külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását?   

    A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére a belföldön vagy EGT tagállamban, illetve szerződő államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással, vagy belföldi meghatalmazottja részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése (postai kézbesítés) útján teljesíti.

     Külföldi tartózkodás idejére az ellátás a jogosult kérelmére az általa megjelölt, valamely EGT tagállamban, vagy szerződő államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is folyósítható. Az erre irányuló kérelmet a nyugdíjfolyósító szervnél kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód) is.

     

    Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott?

    A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal közös háztartásban élő személy 15 napon belül köteles bejelenteni.

     Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őket terheli. A bejelentéshez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy annak hitelesített másolatát. Ha ezen iratokat a nyugellátás felvételére jogosult személy nem küldi meg, az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szerzi be.

     

     A nyugdíjas elhalálozása esetén a fel nem vett ellátás kit illet meg és meddig érvényesíthető az erre irányuló igény?

    A nyugdíjast (járadékost) a halál napját magába foglaló hónap végéig esedékes ellátás illeti (illetné) meg. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal (járadékossal) annak elhalálozásakor közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti – ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül –, ezek hiányában pedig az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

     Az együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát.

     Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

     

    Hol kaphat a nyugdíjas részletes tájékoztatást a nyugdíj folyósításával kapcsolatban?

    Folyósítással kapcsolatban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (telefon: 350-0155, 350-2755, 350-8580, 270-8999, 06-80-204-884; Címe: 1139 Budapest, Váci út 73.) lehet érdeklődni.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 79. § (2) bekezdése, valamint a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75. §-a alapján - 2013. január 1-jétől - a külföldön élő jogosultak (nyug)ellátásuk folyósítását az alábbiak szerint kérhetik:

     

    1.) belföldi meghatalmazott részére

    a.) postai kézbesítés útján (utalási költségtől mentesen),

    b.) belföldi meghatalmazott részére magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen),

     

    2.) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy

     

    3.) EGT állam területén élők valamely EGT államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy

     

    4.) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam (a továbbiakban: egyezményes állam) területén élők a szerződő (egyezményes) államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, utalási költségviselés ellenében.

     

    5.) Amennyiben a külföldön élő jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára szeretné kérni az ellátása összegét, azonban azzal nem rendelkezik és a számlanyitás miatt nem áll módjában Magyarországra utazni, a fentieken túlmenően lehetősége van arra, hogy az Erste Bank Hungary Zrt-vel postai úton számlanyitásra irányuló szerződést kössön.

     

    Külföldön élő jogosultak részére közvetlen postai úton történő kifizetésre nincs lehetőség.

     

    A fentiek alkalmazásában EGT államnak minősül:

     

    • a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, a Horvát Köztársaság, Írország, az Izlandi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Litván Köztársaság, a Luxembourgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság

     

    A fentiek alkalmazásában egyezményes államnak minősül:

     

    • az Albán Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, az Indiai Köztársaság, Japán, Kanada (Québec), a Koreai Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Macedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, a Szerbia Köztársaság.

     

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság  Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - 1139 Budapest, Váci út 73., Postacím: 1820 Budapest), mint folyósító szerv, a magyarországi pénzintézeti számlára történő utalást, valamint a postai kézbesítést kizárólag forintban (HUF) tudja teljesíteni.

     

    EGT állam területén, valamint egyezményes állam területén vezetett pénzintézeti számlára történő utalást a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemekben, azaz az alábbi devizanemek valamelyikében lehet teljesíteni:amerikai dollár (USD), angol font (GBP), ausztrál dollár (AUD), cseh korona (CZK), dán korona (DKK), euró (EUR), japán jen (JPY), kanadai dollár (CAD), magyar forint (HUF), lengyel zloty (PLN), norvég korona (NOK), svájci frank (CHF), svéd korona (SEK).

     

    Az ellátásra jogosult személynek lehetősége van arra, hogy kiválassza, hogy a fenti devizanemek közül melyikben kéri az ellátását, azonban az utalás teljesítésére csak akkor van lehetőség, ha a külföldi pénzintézetnél vezetett fizetési számla fogadni tudja az adott devizanemet.

     

    I.         A folyósításhoz szükséges dokumentumok, nyilatkozatok

     

    A folyósítás módjáról rendelkező nyilatkozatnak az alábbi adatokat szükséges tartalmaznia, melyet javasoljuk, szíveskedjen a 3970-003. számú nyomtatványon megadni.

     

    1)   A belföldi meghatalmazott részére

     

    a) postai kézbesítés útján történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét.

     

    b)   magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét, valamint meg kell adni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot.

     

    2) A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalás esetén szükséges megadni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot.

     

    3) Az ellátás EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását, az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni.

     

    • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató megnevezése,
    • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató címe (ország, város, utca, házszám),
    • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató SWIFT (BIC) kódja,
    • a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazott számlaszám (IBAN).

    Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében.

     

    4) Az ellátás egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni:

     

    • a kedvezményezett bank megnevezése,
    • a kedvezményezett bank címe (ország, város, utca, házszám),
    • a kedvezményezett bank SWIFT (BIC) kódja és/vagy a kedvezményezett bank azonosító kódja,
    • a kedvezményezett számlaszáma.

    Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália /BSB/ és Kanada esetén a bankazonosító kód rovatot kötelező kitölteni Az Amerikai Egyesült Államokban a bankazonosító kód 9 számjegyű, Ausztráliában 6 számjegyű, Kanadában 9 számjegyű.

     

    Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal, vagy a kedvezményezett számlavezető bankjának bankazonosítójával kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében.

     

    5)  Az Erste Bank Hungary Zrt-hez történő utalásához a jogosult erre irányuló nyilatkozata szükséges.

     

    Az ellátás pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalására csak akkor van lehetőség, ha a jogosult (vagy belföldi meghatalmazott részére történő folyósítás esetén meghatalmazottja) tulajdonosként vagy társtulajdonosként rendelkezési joggal bír a számla felett.

    Amennyiben az ellátás folyósítását pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kéri, a számlaszám feltüntetésekor a „nulla karaktert” kérjük, szíveskedjen a Ø karakterrel jelölni. Az utalás biztonsága érdekében javasoljuk a banki értesítő számlaszámot tartalmazó fejlécét mellékelni.

     

    II.        Az utalás költségei

     

    Az EGT tagállamba történő közvetlen utalás költségmentes. Tájékoztatjuk azonban, hogy az ellátás magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett bankszámlára történő utalása esetén az ellátás más számlára való továbbutalásának költségét már a jogosultnak kell fizetnie az adott pénzintézet üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

     

    Az egyezményes államba történő közvetlen utalás költségét az ellátásra jogosultnak kell viselnie. Az utalás költségének mindenkori aktuális összege (Elektronikusan/SWIFT-en benyújtott egyéb megbízások díja) az MNB honlapján található meg a www.mnb.hu/penzforgalom/az-mnb-mint-bank-bankszamla-vezetesi-szolgaltatasok/altalanos-uzleti-feltetelek  elérhetőségen. Ezen költségen felül előfordulhatnak más költségek is, amennyiben közvetítő bank(ok)ra van szükség az átutalás teljesítéséhez, valamint a jogosultaknak esetlegesen számolniuk kell a külföldi pénzintézetek üzletszabályzatában meghatározott fogadási költséggel is.

     

    Felhívjuk szíves figyelmét, hogy függetlenül attól, hogy a folyósításra az utalási költségek viselése mellett, vagy az utalási költségtől mentesen kerül sor, a hibásan megadott adatokból eredő téves vagy eredménytelen utalások költsége a jogosult magyar ellátásából levonásra kerül.

    A fentiek arra az esetre is alkalmazandóak, ha az utalás teljesítése azért hiúsul meg, mert a jogosult által kiválasztott devizanemet a külföldi pénzintézet nem tudja fogadni.

     

    III.      A nyugdíjminimumot meg nem haladó ellátások külföldre történő folyósítása

     

    2013. július 1. napjától az EGT tagállamban, egyezményes államban, vagy bármely más külföldi országban élő jogosultak kérhetik, hogy a Magyarországon mindenkor érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét (2017. évben: 28.500 Ft) meg nem haladó ellátásukat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság negyedévente, félévente vagy évente utólag folyósítsa az alábbiak szerint.

     

    Negyedévente történő utalás esetén a január 1-től március 31-ig járó ellátás márciusban, az április 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től szeptember 30-ig járó ellátás szeptemberben, az október 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre.

     

    Félévente történő utalás esetén a január 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre.

     

    Évente történő utalás esetén a január 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre.

     

    Az ütemezett utalásra vonatkozó kérelmet javasoljuk a 3970-003. számú formanyomtatványon előterjeszteni.

     

    IV.       Példák a (nyug)ellátások előzőekben ismertetett módokon történő utalására

     

    1) Belföldi meghatalmazott részére

     

    a) postai kézbesítés útján történő folyósítás:

    Az EGT tagállamban (pl. Románia), egyezményes államban (pl. Ausztrália) vagy bármely más külföldi országban (pl. Dél-afrikai Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott részére, postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra.

     

    b) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Az EGT tagállamban (pl. Írországban), egyezményes államban (pl. Kanada) vagy bármely más külföldi országban (pl. Paraguayi Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő, mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.

     

    2) Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Az EGT tagállamban (pl. Szlovák Köztársaság), egyezményes államban (pl. Montenegró) vagy bármely más külföldi országban (pl. Kínai Népköztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az ellátott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.

     

    3) EGT államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Az EGT tagállamban (pl. Osztrák Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott valamely EGT tagállamban (tehát akár az Osztrák Köztársaságban, akár egy másik EGT tagállamban) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban a fogadó bank esetleges költségeivel számolni kell.

     

    4) Egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Az egyezményes államban (pl. Ausztráliában) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott az adott államban (tehát Ausztrália) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa, az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az utalás költsége (melynek mindenkori aktuális összege az MNB honlapján található meg, illetőleg esetlegesen  a közvetítő bank költsége) a magyar ellátásból levonásra kerül és számolni kell a fogadó bank esetleges költségeivel is.

     

    5) Erste Bank Hungary Zrt-nél vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

    Megegyezik a 2.) pontban leírtakkal azzal az eltéréssel, hogy a magyarországi bankszámla megnyitásához nem kell személyes megjelenés. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz címzett nyilatkozatot követően az ügyféllel az Erste Bank Hungary Zrt. veszi fel közvetlenül a kapcsolatot.

     

     

    1. számú melléklet: Tájékoztatás az EGT tagállamban (például Írországban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

    2. számú melléklet: Tájékoztatás az egyezményes államban (például Ausztrália) élő jogosult által választható folyósítási módokról

    3. számú melléklet: Tájékoztatás a nem EGT tagállamban vagy egyezményes országban, de külföldön (pl. az Argentin Köztársaságban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

    Az ellátásban részesülő minden olyan tényt, illetve adatot köteles az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) felé 15 napon belül írásban bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságát, vagy annak folyósítását érinti, így különösen a külföldi tartózkodást, szabadságvesztést (előzetes letartóztatást), névváltozást, keresőtevékenység folytatását. A gondnokság vagy gyámság alatt álló személy adataiban bekövetkezett változásokat a gondnok, vagy gyám köteles bejelenteni.

    Külföldi tartózkodás bejelentése

    Amennyiben a külföldi utazás várható időtartama meghaladja a 90 napot, az ellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

    A folyósításnak az alábbiakban felsorolt ellátások kivételével nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

    - A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik.

    - 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján megállapított juttatásra való jogosultság megszűnik, ha a jogosult Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik.

    A külföldön tartózkodás időtartama alatt a nyugellátás folyósítását az alábbiak szerint lehet teljesíteni:

    - meghatalmazott részére postai kézbesítés útján,

    - a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

    - EGT-tagállam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

    - Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

    - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással.

    A nyugellátás folyósítása minden esetben forintban történik. A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli.

     

    Szabadságvesztés (előzetes letartóztatás) bejelentése

    Amennyiben a nyugdíjas - beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,  köteles bejelenteni.

    Ilyen esetben kérelmére az ellátását

       -          az általa visszavonásig érvényes szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy

       -          az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy

       -          a büntetés-végrehajtási intézethez részére

    kell utalni.

    Amennyiben a jogosult a folyósítás szüneteltetését kérte, a szabadságvesztés letöltése alatt vagy után előterjesztett kérelemre az ellátást a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni.
     

    Hogyan kell bejelenteni, ha megváltozott a nyugdíjas neve?

     

    A névváltozást a folyósítási törzsszámra hivatkozással az előző név közlése mellett, a változást bizonyító okirat csatolásával kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

     

    Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott?

     

    A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal közös háztartásban élő személy 15 napon belül köteles bejelenteni.

    Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őket terheli.

    A bejelentéshez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy annak hitelesített másolatát.

    Ha ezen iratokat a nyugellátás felvételére jogosult személy nem küldi meg, az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igagatóság szerzi be.

    A nyugdíjfolyósító szerv minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve naptári évenként adategyeztetést végez. Az ebből a célból a nyugdíjas részére kiküldött nyomtatványt pontosan kitöltve, aláírva, s a jogosult sajátkezű aláírását közjegyző vagy külföldi hatóság vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesíttetve, egy hónapon belül kell visszaküldeni.

    Amennyiben a nyugdíjas egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodik, illetve azoktól ellátásban részesül, az intézmény vagy azok orvosa, továbbá külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) hitelesítése is elfogadható.

    Amennyiben a kiküldött adategyeztető lap egy hónapon belül nem érkezik vissza, illetve annak pontatlan kitöltése miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül!

    A jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátást legfeljebb öt évre visszamenőleg lehet kiutalni.

    A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék általános jellemzői

    A pótlékban részesült személy elhalálozása esetén, továbbá a kitüntetésben részesült személy 1996. január 1-jét, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklappal kitüntetett személy 2000. január 1-jét megelőzően történt elhalálozása esetén az özvegy részére a pótlék abban az esetben állapítható meg, ha az özvegy a Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismeréséről szóló tájékoztató a) és c) pontjaiban ismertetett feltételekkel rendelkezik.

    A pótlék iránti igény elbírálása során özvegynek kell tekinteni azt a személyt - függetlenül attól, hogy az elhalálozás időpontjáig házastársával együtt élt-e, vagy sem - akivel a kitüntetésre jogosult személy házasságot kötött. Nem tekinthető özvegynek az élettárs, valamint az a volt házastárs, akinek a pótlékra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerős ítélettel felbontotta.

    Özvegyi címen járó pótlék összege

    A pótlék a 186.250 Ft-ot el nem érő összegű nyugdíj, rendszeres pénzellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs keresőtevékenységből származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege 93.125 Ft.

    A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.

    A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

    Folyósítás

    A megállapított pótlékot az özvegy részére az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a pótlékban részesülő elhalálozását követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

    A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék speciális esete.

    Ha a pótlékban részesült személy halálakor az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy nem megváltozott munkaképességű (munkaképességét legalább 67%-ban nem vesztette el, vagy egészségkárosodása az 50%-ot nem éri el, vagy akinek egészségi állapota az 50%-ot meghaladja), úgy az elhunyt halálát követő egy évig jogosult a pótlékra, feltéve, hogy magyar állampolgár.

     Az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően az özvegy ismételten jogosulttá válik a pótlékra, ha rendelkezik a pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel.

    Az özvegy ismételt jogosultsága az egy éves időtartam megszűnését követő hónap első napjától, illetőleg az ezt követően előterjesztett kérelem esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezését követő hónap első napjától, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától ismerhető el.

    A pótlék összege, összegszerűsége a jelzett speciális esetben

    Az özvegyet megillető pótlék összege az elhunyt részére folyósított pótlék 50%-a. Az ebbe a kategóriába tartozó özvegyi jogosultság esetén a pótlék folyósításában kizáró ok nincs, ezért a jogszerző részére folyósított pótlék 50%-át abban az esetben is meg kell állapítani, illetőleg folyósítani kell, ha az özvegynek 186.250 Ft-ot meghaladó nyugellátása vagy rendszeres szociális ellátása, illetőleg keresőtevékenységből származó jövedelme van.

    Abban az esetben, ha az özvegy az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően ismételten jogosulttá válik a pótlékra, úgy a pótlékot az egy éves időtartamra megállapított pótlék alapösszegének a megszűnését követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell megállapítani és folyósítani az özvegyi címen járó pótlékra rendeletben meghatározott értékhatárra figyelemmel.

    A pótlék ismételt megállapításáról a jogosult által benyújtott kérelem alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) intézkedik.

    Kitüntetés posztumusz adományozása

    A kitüntetés posztumusz adományozása esetén a pótlék özvegyi címen történő megállapításához az általános feltételekkel kell rendelkezni. Az összegszerűség meghatározása is az általános szabályok szerinti.

    Az özvegyi címen járó pótlék megszüntetése

    Amennyiben a kitüntetésben részesült személy halálát követően az özvegy ismételten házasságot köt, a házasságkötést követő hónap első napjától a részére özvegyi címen megállapított pótlék folyósítását meg kell szüntetni.

    A pótlék megállapítása hozzátartozói jogon, a túlélő szülő részére

    Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, akkor özvegy hiányában a túlélő szülő(k) jogosult(ak) a pótlék összegére az özvegyi jogosultságra előírt feltételek fennállása esetén.

    Összegszerűség

    A szülő részére járó pótlék összege megegyezik az özvegyi pótlékkal kapcsolatosan általánosságban meghatározott összeggel.

    Abban az esetben, ha mindkét szülő rendelkezik a jogosultsági feltételekkel, akkor a pótlék összegét az alacsonyabb összegű ellátásban részesülő szülő nyugellátására, rendszeres szociális ellátására tekintettel kell meghatározni, az özvegyre előírt általános szabályok szerint.

    Az így megállapított pótlék összegét a szülők részére folyósított ellátások arányában kell megállapítani és folyósítani.

    A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

    A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.

    Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának kell megküldeni.

     

    BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG:

     

    A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül - törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni. (Így például köteles bejelenteni, ha ismételten házasságot köt, stb.).

     

    Jogszabály: 173/1995. (XII.27) Korm. rendelet

    A fenti törvényt módosító 2015. évi CIV. törvény a Magyar Közlöny 2015. évi 97. számában, 2015. július 3-án került kihirdetésre, és a kihirdetését követő naptól – 2015. július 4-én – lépett hatályba.  

    A hadigondozásról szóló törvény végrehajtási rendeletét módosító 200/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2015. évi 108. számában jelent meg, és 2015. július 24-én lépett hatályba.

     

    A törvény módosításával az Országgyűlés anyagi támogatást kíván biztosítani mindazoknak, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától és rendfokozatától, és attól a ténytől, hogy az 1947. február 10-én aláírt Párizsi békeszerződés következtében mely ország állampolgárává vált.

     

    A jogalkotó figyelembe kívánta venni Magyarország történelmileg változó határait, így a hősi halált halt férje után azon hadiözvegy is gondozotti körbe kerül, akinek a férje Magyarországról vonult be, de az özvegy – lakhelyváltoztatás nélkül - jelenleg más állam polgára.

    Fenti rendelkezés alkalmazásakor Magyarország területe alatt Magyarországnak – az államforma megnevezésétől függetlenül – a katonai szolgálatra történő behívó kiadmányozása, kézbesítése, valamint a bevonulás napján érvényes államterülete értendő.

    A hadiözvegyi járadék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 112,5%-a. (Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2015-ben havi 28.500 Ft.)

     

    A törvénymódosítás lakóhelytől függetlenül megnyitja a hadigondozotti jogosultságot az alábbi feltételeknek megfelelő volt hadiárvák, volt hadigondozott családtagok, volt hadigyámolt magyar állampolgárok részére:

    volt hadiárva, volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akinek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették, a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, vagy aki a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette.

     

     A volt hadiárvákat, volt hadigondozott családtagokat és volt hadigyámoltakat egyéb ellátásuktól függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a.

     

    A járadék az igénybejelentést követő hónap első napjától jár.

     

    Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a hadigondozotti ellátások iránti kérelem elbírálására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem rendelkezik hatáskörrel, csak a már megállapított hadigondozotti ellátások folyósítását végzi.

    A hadigondozotti ellátás iránti igényt

    - a lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,

    - külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár
      kérelmezőnek Budapest Főváros Kormányhivatalánál (központi postacím: 1364 Budapest, Pf. 234.)

    kell előterjeszteni.

     

    A külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező a hadigondozás iránti kérelmét a kérelmező lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatja.

    A kérelmet, esetlegesen felhasználandó tanúnyilatkozatot a diplomáciai és konzuli képviselet az átvételtől számított első diplomáciai postával megküldi Budapest Főváros Kormányhivatala részére.

    A kérelemhez a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell csatolni.

    A Kormány – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, illetőleg az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva hozott – a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. január havi emeléséről szóló 416/2016. (XII. 14.) Korm. rendelete értelmében:

    1.) 2017. január 1-jétől a 2017. január 1-je előtti időponttól megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugdíj összege 1,6 százalékkal emelkedik.

    Az emelésre a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, az átmeneti bányászjáradékban, a balettművészeti életjáradékban, a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban, a baleseti járadékban, a bányászok egészségkárosodási járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, a polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, valamint a honvédek jogállásáról, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvények szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban részesülők is jogosultak, ha ellátásuk 2017.  január 1-je előtti időponttól került megállapításra, illetve folyósításra.

    1,6 százalékkal kellett emelni továbbá azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket (kárpótlás címén folyósított kiegészítés) is, amelyeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § - ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.

    Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2017. január 1-jétől 87.720 forintra emelkedik.

    Az emelés megilleti

    • a 2016. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban, táncművészeti életjáradékban, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában részesülő személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása vagy balettművészeti életjáradéka – ideértve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati járandóságot is – helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy az emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapították meg,
    • a 2016. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

    Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

    2.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet alapján a 2017. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2017. január 1-étől nem emelkedik.

    Ennek megfelelően a 2017. január 1-étől megállapításra kerülő

    öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,

    árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint.

    A 2017. évben megállapításra kerülő rokkantsági járadék összege havi 35.025 forint, a korábbi időpontban megállapított rokkantsági járadék 550 Ft-al emelkedett.

    A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 183.310 forintról 186.250 forintra emelkedett.

    2.) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2017. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2017. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2017. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.

    A Kormány 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére biztosít juttatást. 

    A juttatásra való jogosultsággal, a juttatás igénylésével, folyósításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

    1) A juttatásra jogosultság feltételei

    A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: rokkant), ha

    1. elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
    2. Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
    3. 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,

    és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.

    2) Rokkantság vizsgálata

    Amennyiben a kérelmező a rokkantságára vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelmére a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja meg az egészségi állapotát, és szakvéleményt ad az eredményről. [A felülvizsgálat kezdeményezése iránt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) hivatalból intézkedik.]

    3) A szabadságvesztés, szabadságkorlátozás időtartamához hozzászámítandó időszakok

    Az 1) pontban említett jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt

    • az 1) pont a)-c) bekezdéseiben meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,
    • az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.

    Jelen pontban meghatározott szabadságelvonások idejére juttatás önállóan nem jár, azonban, ha a jogosult az 1) pontban említett jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.

    4) Figyelembe nem vehető időtartamok

    Nem lehet figyelembe venni az 1) és 3) pontokban említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit

    • háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
    • azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,
    • egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internálták.

    Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57.§-ában, 59-60.§-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

    5) A juttatás összege

    A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha

    1. az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
    2. a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
    3. az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
    4. a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

    Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

    6) Végre nem hajtott halálbüntetés esetén járó juttatás

    Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.

    7) A túlélő házastárs részére járó juttatás

    A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és

    • a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy
    • a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését (2001. január 1.) megelőzően került sor.

    A kormányrendelet hatályba lépése (2001. január 1.) előtt meghalt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha a meghalt személy – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra.

    Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a három évet nem érte el.

    A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.

    Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult.

    A túlélő házastársat megillető juttatás összege

    Amennyiben a juttatásra jogosult személy esetében a szabadságelvonás időtartama a három évet elérte vagy meghaladta, halála esetén a túlélő házastárs részére járó juttatás havi összege

    • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra nem jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 20.000.- Ft, 30.000.- Ft, 40.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 50.000.- Ft,
    • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 12.000.- Ft, 18.000.- Ft, 24.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 30.000.- Ft.

    8) Juttatásra jogosultságot kizáró tényezők

    Nem jogosult juttatásra a sérelmet szenvedett személy, illetve túlélő házastársa, ha

    • az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
    • karhatalmista volt,
    • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
    • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

    9) Az igénybejelentés formája, a szükséges iratok

    A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített - saját jogon a 760-002, hozzátartozói jogon a 760-011. számú - nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani személyesen vagy levélben. Cím: Budapest XIII. ker., Váci út 73., postacím: Budapest, 1820)

    A juttatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges:

    1. Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata)
    1. magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
    1. A szabadságelvonást igazoló okiratok:
      • a kárpótlási hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy
      • a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és
      • az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.

    A jogerős személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be. Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges. Túlélő házastárs igénye esetén nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha az elhunyt részére a juttatás korábban már megállapításra került.

    Amennyiben az előzőekben részletezett, kárpótlási hatóság által kibocsátott döntésekkel nem rendelkezik, és az előterjesztett igazolásokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás időtartama egyértelműen nem állapítható meg, az adatok pontosítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresi a kárpótlási hatóságot.

    1. Túlélő házastárs igénye esetén a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.

    10) A juttatás folyósítása

    A juttatás az arra jogosultat a részére járó nyugellátások, nyugdíjszerű pénzbeli ellátások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

    A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.

    A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.

    A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja.

    A juttatás iránti igény érvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

    Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

    11) Bejelentési kötelezettség

    A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot köteles írásban értesíteni.

    Megszűnik a juttatásra való jogosultság, ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik, illetve ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.

    12) Jogszabály

    267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról

     

    Ügyintézés

    Ügyfeleink ügyeiket személyesen, illetve postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan intézhetik.

    Az Ügyfélszolgálat ügyfélfogadási rendje:

    Hétfő-Kedd   7.30 -15.15

    Csütörtök      7.30 -15.15

    Szerda           7.30 -15.15, ügyelet 15.15-18.00

    Péntek           7.30 -13.00-ig fogadja az ügyfeleket.

     

    Telefon számok:        06-1-270-8999,

    06-1-350-0155,

    06-1-350-2355,

    06-1-350-2755,

    06-1-350-8580,

    06-1-270-8800 központi számokon keresztül,

    Zöld szám: 06-80-204-884,

    Fax: 237-3662.

    Posta címünk: 1820 Budapest, Váci út 73.

    Ügyfélkapu: magyarorszag.hu

    Az érdemi ügyintézéshez szükségesek, igénybejelentés (pl.: hozzátartozói ellátásra), igazoláskérés (pl.: törzsszámról, ellátás összegéről, levonásokról), kérelem (pl.: rokkantsági ellátás öregségi nyugdíj címén történő továbbfolyósításához) vagy beadvány (pl.: lakcímváltozásról):
    1. Minden esetben szükséges a benyújtott nyomtatványon, igénybejelentőn, levélen a sajátkezű aláírás (ennek hiányában egyéb hitelt érdemlő igazolás), illetve
    2. Meghatározott igények elbírálásához formanyomtatvány, esetleg eredeti vagy hitelesített okmány benyújtása. (A bemutatott eredeti okiratokról azonnal hitelesített másolatot készít az ügyintéző, és szükség szerint segít a nyomtatvány kitöltésében),

    Személyes ügyintézés esetén felvilágosításra, igazolás átvételére, igényérvényesítésre csak érvényes személyazonossági igazolvány (útlevél, jogosítvány) bemutatásával jogosult az ügyfél, ha saját vagy gondnokoltja / gyámoltja ügyében jár el. Egyéb esetben szabályszerű meghatalmazás is szükséges, amely tartalmazza:

    • folyósítási törzsszám,
    • a meghatalmazó adatai (név, lakcím, születési adat, anyja neve, személyi igazolvány száma) és saját kezű aláírása,
    • meghatalmazott adatai (név, lakcím, személyi igazolvány száma) és sajátkezű aláírása,
    • az aláírások valódiságát bizonyító két tanú adatai (név, lakcím, személyi igazolvány száma) és sajátkezű aláírásuk,
    • az ügy meghatározását, amelyre a meghatalmazott megbízást adott (pl.:

    - a jelenleg folyósított ellátás összegére vonatkozó igazolás átvételére polgármesteri hivatalnál történő felhasználás érdekében, vagy

    - ellátás felvételére, mely esetben meg kell jelölni, hogy mely havi ellátás(ok)ról van szó, stb...),

    • keltezés.

    A meghatalmazás a keletkezését követő 30 napig érvényes, kivéve, ha a meghatalmazó erre külön utal (pl.: "visszavonásig érvényes").

     

    A folyósítás szabályai

    A jogosult adatainak nyilvántartása egy - kilenc számjegyből álló - azonosítást szolgáló, ún. folyósítási törzsszám alatt történik.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) a nyugellátást, egyéb ellátást nem utólagosan, hanem az esedékesség hónapjában (tárgy hóban) folyósítja, a megállapítás napjától, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

    Az ellátásban részesülő személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

    Jogosultságot és folyósítást érintő fontos szabály, hogy nyugellátásról lemondani, azt átruházni (engedményezni) nem lehet, illetve a folyósítás megszüntetésére, szüneteltetésére is csak jogszabályban meghatározott esetben van lehetőség.

    A NYUFIG a megállapított nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását:

    • készpénzkifizetés postai kézbesítés útján,
    • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a valamely Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT-állam) tagállamának területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétkönyvre vagy fizetési számlára

    történő utalással teljesíti.

    Nem EGT-tagállamban, illetőleg nem egyezményes államban élő személy ellátása külföldre utalását belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól kérheti. A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátása kérelmére belföldi meghatalmazottja részére is folyósítható. A meghatalmazott részére történő utalás érdekében a belföldi meghatalmazott nevét és címét a jogosultnak a NYUFIG tudomására kell hoznia.
     

    KÖLTSÉG - ÉS ILLETÉKMENTESSÉG

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 81. § (1) bekezdése kimondja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos, valamint az e törvény szerinti más eljárások illeték- és költségmentesek.

    Ennek értelmében az Ügyfélszolgálatnál beszerzett bejelentő és igénybejelentő lapokért, a bemutatott okmányokról készített hitelesített fénymásolatokért, a kiadott igazolásokért sem kell fizetni.

    Az illetékmentesség alóli kivételeket a  Tny. 81. § (2) bekezdése tételesen felsorolja.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (NYUFIG) országos hatáskörű szerv.

    A NYUFIG feladatai közé tartozik a nyugellátások, és az egyéb – hatáskörébe utalt – ellátások folyósítása,

    illetve meghatározott körben igényelbírálási tevékenység, továbbá minden, a folyósítást befolyásoló

    intézkedés végrehajtása.

    FOLYÓSÍTÁSI FELADATOK

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, valamint az egyéb megállapító szervek

    határozatai és végzései alapján  a NYUFIG az alábbi ellátásokat utalja:

    • öregségi nyugdíj (ide értve a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíját),
    • hozzátartozói ellátások (özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás),
    • baleseti hozzátartozói nyugellátások (özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás),
    • korhatár előtti ellátások,
    • szolgálati járandóság,
    • mezőgazdasági és szakszövetkezeti tagok járadéka,
    • özvegyi járadék,
    • rokkantsági ellátás,
    • rehabilitációs ellátás,
    • rokkantsági járadék,
    • baleseti járadék,
    • kártérítési járadék,
    • bányászok egészségkárosodási járadéka,
    • mecseki bányászok kereset-kiegészítése,
    • árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás,
    • szénjárandóság,
    • átmeneti bányászjáradék,
    • táncművészeti életjáradék,
    • Kiváló és Érdemes Művészi Járadék, Népművészet Mestere Járadék,
    • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított ellátás,
    • tudományos fokozat utáni pótlék,
    • legfőbb közjogi méltóságokat megillető juttatás,
    • szépkorú személyek jubileumi juttatása,
    • kivételes nyugellátás,
    • egyszeri segély,
    • nyugdíjsegély (az 52/2011. (III.31.) Korm. rendelet alapján),
    • egyezményeken, illetve koordinációs (uniós) rendeleteken alapuló ellátások,
    • 1991. évi XII. törvény szerinti ellátás,
    • hadigondozotti ellátások (pl.: nevelési pótlék, ápolási díj, temetési segély),
    • nemzeti gondozotti ellátás,
    • nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
    • a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által megállapított termőföld utáni életjáradék,
    • életjáradékok (pl.: kárpótlási jegy helyett, és vagyoni életjáradék),
    • egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek juttatása,
    • politikai rehabilitáció címén adott nyugdíjemelés,
    • lakbér hozzájárulás, szociális támogatás,
    • hozzátartozó utáni növelés,
    • cukorbetegeket megillető támogatás,
    • 1998. január 1-jét megelőzően megállapított házastársi pótlék, házastársi jövedelem pótlék.

    NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI SZERVKÉNT ELLÁTOTT FELADATOK

    A NYUFIG jár el nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként 
    • a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
      • a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, balettművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, kivéve ha a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
      • az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került,
      • a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani,
    • intézkedik a nyugellátások és az általa folyósított más ellátások megemelése iránt, és jár el az emeléssel kapcsolatos eljárásokban,
    • a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt az ellátás visszafizetéséről és megtérítéséről,
    • dönt a megállapított, visszamenőleg járó ellátás összegébe történő, az azonos időszakra már folyósított ellátás beszámításáról, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illethette volna meg,
    • jár el öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésével és a szüneteltett nyugellátás újbóli folyósításával kapcsolatos ügyekben.

    EGYÉB IGÉNYELBÍRÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK:

    • Nemzeti helytállásért pótlék saját és hozzátartozói jogon,
    • egyes tartós időtartamú szabadságkorlátozást elszenvedettek részére - a 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján - járó juttatás iránt benyújtott igény elbírálása,
    • a politikai rehabilitáció hozzátartozói jogcímen történő megállapítása (ez utóbbi hivatalból
    • történik, tehát az ellátás folyósításához nem szükséges igénybejelentőt kitölteni).

     EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

    • az ellátottak folyósításhoz, és azonosításhoz szükséges adatainak nyilvántartása, kezelése, valamint az ezekben bekövetkezett változások átvezetése,
    • egyszeri segély utalása országos illetékességgel,
    • az ellátás mértékét és jogosultságát érintő változás végrehajtása,
    • a jogszerző halála esetén a fel nem vett ellátás utalása az arra jogosult részére,
    • hazai és külföldi ügyfelek és érdeklődő személyek tájékoztatása,
    • magyarországi és külföldi illetőségű szervek részére adatszolgáltatás és jogsegély nyújtás,
    • reklamáció, panaszbeadvány intézése,
    • házipénztári kifizetés (1139 Budapest, Váci út 73.)
    • ellátottak utazási utalvány kiküldése, kiadása,
    • ügyfélszolgálati tevékenység,
    • hatáskörébe nem tartozó kérelem továbbítása az illetékes szervhez,
    • külön jogszabályban meghatározott speciális feladatok ellátása,
    • jogosultságot befolyásoló igazolások meghatározott időközönkénti beszerzése (belföldről és külföldről egyaránt),
    • ellátásból történő levonás teljesítés:
      • adóelőleg: adóköteles ellátás folyósítása esetén,
      • nyugdíjjárulék.: rehabilitációs ellátásból,
      • a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal szemben fennálló tartozás alapján,
      • egyéb szervek, személyek részére (pl.: bírósági ítélet, letiltó végzés).

     

    Tájékoztatás évente a folyósított összegekről és az esetleges emelés mértékéről

    Minden év januárjában a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság személyre szóló igazolást küld az előző évben folyósított ellátás teljes összegéről. Ez a tájékoztató egyben tartalmazza az ellátás tárgyévi, emeléssel növelt összegét, valamint azt, hogy - esetlegesen - havonta milyen összegű levonás terheli.

    Azok részére, akiknek adóköteles ellátás kerül folyósításra, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság január hó végéig a személyi jövedelemadó bevallásához szükséges, külön igazolást küld.

    A rehabilitációs járadékban és rehabilitációs ellátásban részesülők számára a levont nyugdíjjárulékról igazolás kerül kiküldésre.

I. Jogosultság

 

Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki

a) magyar állampolgár, és

b) 1956-os Emlékéremmel, 1956-os Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal vagy Szabad Magyarországért Emléklappal (a továbbiakban együtt: kitüntetés) rendelkezik, továbbá

c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve nyugellátásban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban együtt: megváltozott munkaképességű), és

ca) nyugellátása, illetve rendszeres pénzbeli ellátása együtt a 186.250 Ft-ot nem éri el, vagy

cb) nyugellátásban, illetve rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül, és keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, vagy

cc) nyugellátásban nem részesül, és rendszeres pénzbeli ellátása a 186.250 Ft-ot nem éri el.

 A jogosultság szempontjából a nyugdíj fogalma

A pótlék megállapításánál nyugellátásnak minősül:

  • öregségi nyugdíj,
  • özvegyi nyugdíj (az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével),
  • árvaellátás [az 1997. évi LXXXI. törvény  55. § (1) bekezdés utolsó mondatában szabályozott formában],
  • szülői nyugdíj,
  • hozzátartozói baleseti nyugellátás,
  • öregségi járadék,
  • munkaképtelenségi járadék,
  • özvegyi járadék,
  • növelt összegű öregségi járadék,
  • növelt összegű munkaképtelenségi járadék,
  • növelt összegű özvegyi járadék,
  • utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka,
  • utóbb igénylő házastárs munkaképtelenségi járadéka,
  • korhatár előtti ellátás,
  • szolgálati járandóság,
  • táncművészeti életjáradék,
  • átmeneti bányászjáradék,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások
 A jogosultság szempontjából a rendszeres pénzellátás fogalma

A pótlék megállapításakor rendszeres pénzellátásnak minősül:

  • központi szociális segély,
  • vakok személyi járadéka,
  • rokkantsági járadék,
  • rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás
  • bányászok egészségkárosodási járadéka,
  • az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék (politikai rehabilitációs ellátások),
  • hadigondozotti pénzellátások,
  • kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, kiegészítések,
  • tudományos fokozatok után járó nyugdíj-kiegészítések,
  • nemzeti gondozási díj.

 A jogosultságot kizáró feltétel: a kereső tevékenységből származó jövedelem

A pótlék megállapításánál kereső tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni azt a pénzbeli juttatást, amelyet az arra jogosult a személyes munkavégzése alapján kapott. A jövedelem meghatározása nincs értékhatárhoz kötve, ezért ha a kérelmező ilyen címen bármilyen összegű jövedelemmel rendelkezik, akkor részére a pótlék az egyéb feltételek fennállása esetén sem állapítható meg. A keresőtevékenységből származó jövedelmet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha nyugdíjban, illetőleg rendszeres szociális ellátásban nem részesül az igénylő.

 A saját jogon járó pótlék összege

 A jogosultság fennállása esetén pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehető ellátás összegét 186.250 Ft-ra kiegészíti.  A pótlék összege 500,- Ft-nál kevesebb nem lehet.

 Az 1956-os Emlékérem és Emléklap, valamint a Nemzeti Ellenállásért Emléklap alapján benyújtott kérelem eseten a pótlék összegének meghatározásánál, a kérelmezőt 1995. XII. hóban megillető ellátás összege az irányadó.

 A Szabad Magyarországért Emléklap alapján benyújtott kérelem esetén a pótlék összegének meghatározásánál a kérelmezőt 1999. december hónapban megillető ellátás összege az irányadó.

 Ha a pótlékra való jogosultság 1996. január 1-jét követően, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap esetén 2000. január 1-jét követően keletkezett, akkor a pótlék megállapítása szempontjából a jogosultság keletkezésének időpontjában érvényes összeghatárt kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a kitüntetésben részesülő a pótlék megállapítására vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik és nyugdíjban, rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, akkor pótlék címén havi 186.250 Ft-ot kell megállapítani.

A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.

A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

 II.

A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.

A pótlékot a jogosult csak egy jogcímen veheti igénybe.

A pótlék megállapítása és folyósítása az igénylő nyugellátását, illetve rendszeres szociális ellátását folyósító szerv feladata. A pótlékkal összefüggő igényelbírálást követően, az igénylő határozatban értesül a döntésről.

Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának kell megküldeni.

A pótlék összegét a jogosultsági feltételek bekövetkezésének időpontjától- legkorábban 1996. január 1-jétől, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján járó pótlék vonatkozásában legkorábban 2000. január 1-jétől lehetett megállapítani, illetve visszamenőleges hatállyal folyósítani.

Abban az esetben, ha a kérelmező a jogosultsághoz szükséges elismerésben nem részesült, de kérelmében az 1956-os eseményekben történő részvételére hivatkozva igényli a pótlék megállapítását, akkor közvetlenül a Miniszterelnökséghez fordulhat. A pótlékot ilyen esetben az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett akkor lehet megállapítani, ha kérelme alapján az igénylő utóbb kitüntetésben részesült. A pótlék legkorábban attól a hónaptól állapítható meg, amelyben az igénylő részére a kitüntetést adományozták és rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel.

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG:

A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül a folyósítási törzsszámra hivatkozással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni.

Jogszabályok:  

173/1995. (XII.27.) Korm. rendelet

 

Annak érdekében, hogy a pénzbeli ellátások és az ügyfeleknek küldött levelek a címzetthez megérkezzenek, a lakó-, illetőleg a tartózkodási hely megváltozását az érintetteknek írásban, a folyósítási törzsszámra hivatkozással, a jogosult sajátkezű aláírásával ellátva be kell jelenteni a nyugdíjat, egyéb rendszeres pénzellátást folyósító szervhez. Az esetleges jogviták (visszaélések) elkerülése érdekében a változás bejelentése kizárólag írásban történhet. A folyósító szerv szóbeli bejelentés alapján nem intézkedhet. A levelezési cím megváltozásának bejelentése akkor is szükséges, ha a pénzbeli ellátás összegének utalása nem lakcímre, hanem belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (a továbbiakban: bankszámlára) történik.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy esetleg írásképtelen, aláírása helyett a „+++” jelzés elfogadható, ha két tanú igazolja, hogy a bejelentés tartalmának ismertetése után, azzal egyetértve, a jogosult látta el kézjegyével a módosítás iránti kérelmet.

Abban az esetben, ha az érintett súlyos betegsége miatt kórházi kezelésre szorul, vagy egészségügyi intézményben történő elhelyezése válik szükségessé és ezen állapota miatt – átmenetileg – aláírás-képtelen, a befogadó intézmény két alkalmazottja által hitelesített bejelentés is elfogadható. (Az aláírók foglalkoztatását az intézmény pecsétje bizonyítja.) 

A címváltozás bejelentésének hiányában, ha a jogosult számára fontos tartalmú levelek nem kézbesíthetők, az ügyfelet esetleg jogsérelem érheti.

A bejelentésekben lehetőség van annak közlésére is, hogy a lakcím, a tartózkodási hely változása csak a levelezést érinti, vagy a továbbiakban az ellátás összegét is az új megváltozott címre kéri a jogosult.

A számlaszám változásánál is hasonlóképpen kell eljárni. Ellátást kizárólag olyan bankszámlára lehet utalni, melynek az ellátott a tulajdonosa vagy társtulajdonosa.

A lakó- vagy tartózkodási hely változását, illetőleg a bankszámlaszám- változást az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek elektronikus úton is bejelenthetik.

Amennyiben a címváltozást, bankszámlaszám-változást az érintett postai úton kívánja bejelenteni, úgy a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken elérhető B03 vagy a B04 jelű űrlapot aláírásával ellátva a nyugdíjfolyósító szervnek kell megküldenie (1820 Budapest).

Ki jogosult a szépkorú személyek jubileumi juttatására?

A személyes köszöntésre és az azzal járó okiratra, továbbá jubileumi juttatásra - legkorábban 2009. január 1-jétől - a 90., a 95., a 100, a 105., a 110., és a 115. életévüket betöltött, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és a Korm. rendeletben meghatározott további személyek jogosultak. A juttatás nem kapcsolódik a nyugdíjas státuszhoz.

 

A köszöntés, valamint az okirat és juttatás nem jár annak, aki az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény szerinti saját jogán folyósított pótlékra a kárpótlásért felelős miniszter határozata alapján érdemtelen.

 

A jubileumi juttatás összege

-          a 90. életév betöltésekor 90 000 forint,

-          a 95. életév betöltésekor 95 000 forint,

-          a 100. életév betöltésekor 100 000 forint,

-          a 105. életév betöltésekor 105 000 forint,

-          a 110. életév betöltésekor 110 000 forint,

-          a 115. életév betöltésekor 115 000 forint.

 

Milyen módon juthatnak hozzá az érintett személyek a juttatáshoz?

Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) a szépkor betöltését megelőzően legalább 60 nappal - a lakóhelyén és a tartózkodási helyén - írásban keresi meg a szépkorú személyt, hogy a BFKH által e célra rendszeresített és megküldött űrlapon jelentse be

-         azt a lakcímet, amelyen személyes köszöntés céljából elérhető, vagy amelyre ennek hiányában az okirat elküldhető;

-         azt a lakcímet vagy bankszámlaszámot, amelyre a jubileumi juttatás folyósítását kéri.

 

A szépkorú személy eldöntheti, hogy a jubileumi juttatást és/vagy a személyes köszöntést elfogadja-e. Ha igen, a BFKH által megküldött, a BFKH-nak visszaküldendő űrlapon rendelkeznie kell arról, hogy a születésnapi köszöntés és a juttatás folyósítása érdekében hozzájárul-e, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), valamint a lakcím vagy tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője kezelhesse a személyes adatait a köszöntés és a juttatás folyósítása céljából.

 

A jubileumi juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a BFKH adatszolgáltatását követő 15 napon belül, de legkorábban a szépkor betöltését megelőzően 5 nappal, külön törzsszámon folyósítja.

 

Amennyiben a szépkorú személy a BFKH adatközlését követően, de a szépkor betöltése előtt elhuny, a kiutalt jubileumi juttatást nem kell visszafizetni, az összeget a közös háztartásban együtt élt családtag vagy az örökös veheti fel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezésében foglaltaknak megfelelően.

 

Személyesen azt a szépkorú személyt köszöntik, aki az adott évben tölti be a 90., 95., 100., 105., 110., 115. életévét.

 

Jogszabályok:

255/2008. (X. 21) Korm. rendelet

 

Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, ún. „művész" nyugdíjat „felváltó" korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

 

A rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban – ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságát is – részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2017-ben 127 500 forint x 18 = 2 295 000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

 

A hivatkozott rendelkezés alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti (közszolgálati) jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

 

Felhívjuk a figyelmet arra, ha a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor, az ellátást, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összegét vissza kell fizetni.

 

Az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérelmezheti az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

 

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

 

Jogszabályok:           

1997. évi LXXXI. törvény

2011. évi CLXVII. törvény



 

 

Amennyiben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) hatálya alá tartozó, öregségi nyugdíjkorhatárát be nem töltött, öregségi nyugdíjban (legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíjában) részesülő személy EU/EGT-állam, vagy Svájc területén a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll, akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (a továbbiakban: uniós rendelet) 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis amennyiben a külföldön szerzett kereset/jövedelem meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2017-ben 127 500 forint x 18 = 2 295 000 forint), akkor a nyugdíj/ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fentiekben említett, a Tny. hatálya alá tartozó, öregségi nyugdíjkorhatárát be nem töltött, öregségi nyugdíjban (legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíjában) részesülő személy szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményben részes tagállam területén áll a Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyban, akkor az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során az alábbiak szerint kell figyelembe venni.

 

Az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban, Kanadában, Québecben, a volt Jugoszláv utódállamok közül Koszovóban, és Montenegróban szerzett keresetek/jövedelmek vonatkozásában a Tny. 83/B. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók, azonban a volt Szovjetunió azon utódállamaiban, amelyek vonatkozásában a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény jelenleg is alkalmazandó, valamint az Albán Köztársaságban, Bosznia és Hercegovinában, Dél-Koreában, Indiában, Macedón Köztársaságban, Moldovai Köztársaságban, Mongóliában, Szerbiában fennálló biztosítási jogviszonyban elért keresetek/jövedelmek esetén – az egyezményekben foglalt, az ellátások egybeesésére, illetve a tények elismerésére / figyelembevételére vonatkozó rendelkezések miatt – a Tny. 83/B. §-ban foglalt korlátozást szintén figyelembe kell venni.

 

A korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra [2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése], az átmeneti bányászjáradékra [1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdése], a balettművészeti életjáradékra [2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdése], illetőleg a bányászok egészségkárosodási járadékára [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. § (2) bekezdése] (a továbbiakban együtt: korhatár előtti ellátás) vonatkozó jogszabályok a keresőtevékenység miatti szüneteltetés vonatkozásában a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésére hivatkoznak vissza. Ezen ellátások folyósítása mellett külföldön folytatott keresőtevékenység esetén is a fent leírtak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az uniós rendelet, illetve a magyar-szovjet egyezmény kivételével a szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezmények tárgyi hatálya nem terjed ki a korhatár előtti ellátásra, ezért ez utóbbiak esetében a Tny. 83/B § nem alkalmazható.

 

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján.

 

A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a megszerzés, kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB középárfolyamon kell forintra átszámítani.

 

Jogszabály:

1997. évi LXXXI. törvény 

883/2004/EK rendelet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy ellátásának folyósítását szüneteltetni kell, ha az érintett közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

 

A folyósítást az érintett kérelmére a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell szüneteltetni.

 

Amennyiben a jogosult az ellátás szüneteltetését nem kérelmezi, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága  az ellátás folyósítását hivatalból szünetelteti.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Az öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság az ellátott kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a fent felsorolt jogviszonya megszűnését.

 

A Tny. 83/B § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

 

Jogszabály:

1997. évi LXXXI. törvény

2017. július 1-jétől lépett hatályba az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt ún. közérdekű nyugdíjas szövetkezet létesítésére.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson a nyugellátásuk folyósítása mellett.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek nyugdíjas tagja lehet bárki, aki öregségi nyugdíjasnak minősül, függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy sem, illetőleg az a nyugdíjas is, akinek a nyugdíj folyósítása szünetel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól. A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nem keletkezik. E jövedelmük után csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük.

Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja, e tevékenysége alapján nyugdíjbiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, tehát sem szolgálati időt, sem 0,5%-os nyugdíjnövelést nem kaphat.

Az öregségi nyugdíjban nem részesülő tagok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége tekintetében a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra – pld: munkaviszony, megbízási szerződés, vállalkozói szerződés - vonatkozó szabályok az irányadóak. Ez egyben azt jelenti, hogy a biztosítási jogviszonyukat nem a szövetkezeti tagságuk, hanem a személyes közreműködésüket megalapozó jogviszonyuk alapozhatja meg.

Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség. Kivételes nyugellátás (árvaellátás) engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

Ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

Kinek engedélyezhető kivételes nyugellátás?

Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátás állapítható meg.

Milyen további feltételnek kell megfelelni a kivételes nyugellátás engedélyezéséhez?

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Milyen összegben és időtartamra engedélyezhető kivételes nyugellátás?

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés stb.).

A kivételes nyugellátást kérelemre megszüntethető-e?

Igen, a kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni.

Milyen esetekben lehet az elbírálás során a szükséges szolgálati idő felétől eltekinteni?

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

Kinek nem engedélyezhető kivételes nyugellátás?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás annak, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 4. § (1) bekezdés i/ pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az idős korúak járadékát - részesül, továbbá  aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy az Szt.  57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K15 számú űrlap – nyugellátás méltányossági alapon történő megállapításához) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról ( http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja, illetőleg a Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által előírt tartozás esetén a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás (együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezése iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Központhoz kell benyújtani (postacím: ONYF Központ 1916 Budapest).

Amennyiben a tartozást járási hivatal vagy kormányhivatal írta elő, a tartozás mérséklésére, elengedésére és a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A kérelmet az illetékes kormányhivatal elnevezését feltüntetve a 1916 Budapest postacímre kell benyújtani.

A kérelem a www.onyf.hu honlapról a nyomtatványok / további nyomtatványok / méltányosság menüből érhető el „Adatlap tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény iránti kérelemhez” címen.

A tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemre induló méltányossági eljárás illetékköteles.

Illetékfizetési kötelezettség teljesítése:

1.) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Központ által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben az illetéket illetékbélyeg formájában kell leróni (az adatlapon kijelölt helyre kell ragasztani).

Eljárási illeték külföldi bankszámláról – az eljárás megindítását megelőzően – a NAV Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlájára, a HU97-10032000-01076064-00000000 IBAN (nemzetközi) bankszámlaszámra történő átutalással fizethető meg.

Az átutalás közleményében a törzsszámot, valamint az ügyfél adóazonosító jelét, adóazonosító jel hiányában a személyes adatait (név, születési idő, születési hely, anyja neve) fel kell tüntetni annak érdekében, hogy a befizető személye azonosítható legyen.

Az átutalás tényét bizonyító iratot a tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemhez kell mellékelni.

 

2.) Kormányhivatal vagy járási hivatal által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben illetékbélyeg nem alkalmazható, az illetéket

  1. az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
  2. amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, bankkártyával vagy házipénztárban készpénzzel, vagy
  3. az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével

kell megfizetni a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számla javára.

Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.).

Ki részesülhet egyszeri segélyben?

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

  a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

  a 85.000 forintot, ha egyedül él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély és mennyi lehet az összege?

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K17 számú űrlap – egyszeri segély igényléséhez) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátás (árvaellátás) esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról ( http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.

Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Milyen összegű kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető?

Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

 

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K16 számú űrlap – nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez, illetve a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyilatkozat/pótlap kitöltésével ) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátás (árvaellátás) esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról ( http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.

 Milyen időtartamra hosszabbítható meg kivételes méltányosságból az árvaellátás?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

Milyen módon lehet az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítását kérelmezni?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K29 számú űrlap – árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához) nyújtható be. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról (http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Hol nyújtható be árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelem?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva  az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Megilletik-e a kivételes méltányosságból folyósított árvaellátásban részesülőt a korábbi kedvezmények?  

 A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés stb.).

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 

168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

 

 

A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az úgynevezett átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

A hatályos társadalombiztosítási jogszabályok azok számára is lehetőséget nyújtanak a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve szolgálati idő és az ehhez kapcsolódó, figyelembe vehető jövedelem megszerzésére, akik nem állnak (nem álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rájuk a biztosítás nem terjed ki, illetve akiknek a biztosítása szünetel.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34-35. §-ainak rendelkezései alapján a fővárosi/megyei kormányhivatalok járási/kerületi hivatalainak nyugdíjbiztosítási szakterületeinél:

1. szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),

2. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése érdekében,

3. öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése céljából,

4. az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére

megállapodások köthetők.

Az egyes megállapodásokra vonatkozó részletes információ www.onyf.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /megállapodások menüpontban található

A megállapodás megkötését a megállapodást kötő személy lakóhelye, kedvezményezett (jogszerző) személy esetén a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalainak nyugdíjbiztosítási szakterületénél lehet személyesen vagy írásban kezdeményezni. A Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő megállapodást kötő személy a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás megkötését kizárólag Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalánál kezdeményezheti.

A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok

A jogszerző:

  • személyazonosságát igazoló okmányok, (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány);
  • TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány.

Amennyiben a megállapodást kötő nem azonos a jogszerző személyével, a jogszerzőre vonatkozó, fentiekben felsorolt okmányokon túlmenően a megállapodást kötő magánszemélyre vonatkozó okmányok is szükségesek.

Ha a megállapodást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozó köti meg a jogszerző javára, a szerv, szervezet nevét, székhelyét, adószámát igazoló okmányok (cégjegyzék, társasági szerződés, alapító okirat, a NAV által kiállított, adószámot igazoló okmány stb.) bemutatása is szükséges.

A fenti okmányokon kívül az egyes megállapodásokhoz az alábbi okmányok csatolása, illetve - személyes megjelenés esetén - bemutatása szükséges.

Amennyiben fizetés nélküli szabadság idejére kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély, ha az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartamára kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, az időtartamra, illetve annak kezdetére vonatkozó jogerős bírósági döntés egy hitelesített másolati példánya szükséges.

Ha mezőgazdasági őstermelőként 2009. január 1-jétől arra az időtartamra kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, amelyre érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik, a korábbiakban felsorolt okmányokon túlmenően a mezőgazdasági őstermelői igazolvány bemutatása, illetve annak hitelesített másolati példánya is szükséges. 

Az 1. pont alatti megállapodás nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony idejére történő megkötéséhez a jogviszony időtartamát, illetve annak kezdetét igazoló szerződés, a gazdaságátadási jövedelempótló típusú támogatásban részesülő személy esetében pedig a támogatást megállapító jogerős határozat egy hitelesített másolati példánya szükséges. Személyes megjelenés esetén az eredeti okmányok bemutatását követően a hitelesítést az igazgatási szerv végzi el. 

A 2. pont alatti megállapodás-típus esetén - amennyiben a hallgatói jogviszony fennállása alatt történik a megállapodás megkötése - a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének az oktatási intézmény által tanulmányi időszakonként (félévenként/évenként) kiállított igazolás, amennyiben a hallgatói jogviszony megszűnését követően történik a megállapodás megkötése, a leckekönyv (index) bemutatása szükséges.

A 3. pont alatti megállapodás megkötésének kezdeményezéséhez a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat, a 4. pont alatti megállapodás megkötéséhez a gyermek születési anyakönyvi kivonata (gyermek tartós betegsége esetén az erről szóló igazolás) szükséges. 

A nyugdíjjárulék megfizetése történhet készpénz-átutalási megbízással (csekken) vagy banki átutalással. A fizetendő járulékot magyar törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

A megállapodással kapcsolatban felmerülő kérdésekkel a területileg (lakóhely) szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatához lehet fordulni, ahol a munkatársak készséggel állnak rendelkezésre.

 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

 

A nyugdíj összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az ún. átlagszámítási időszak (1988.01.01-től a nyugdíjazásig terjedő időszak) alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rá a biztosítás nem terjed ki, illetve, ha valakinek a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából. .

Vonatkozó jogszabály: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §

Megállapodást belföldi nagykorú, nem nyugdíjas személy köthet.

Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.

tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni. 

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató - a befizető utasítása, megbízása alapján - a befizetést jóváírta.

Mivel a megállapodás megkötése önkéntes, így a mindenkor aktuális havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, amely legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege 2017. január 1-jétől havi 127.500 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 34 %.

Példák a fizetendő összeg megállapítására:

minimálbér alapján megkötött megállapodás esetén 127.500 * 34% = 43.350 forint.

140.000 forint választott összeg esetén 140.000 * 34% = 47.600 forint.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás mind a szolgálati időre, mind a nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen vonatkozik.

Nem köthet megállapodást az a személy, aki

  • biztosítással járó jogviszonyban áll és biztosítása nem szünetel,
  • egy olyan országban minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely vonatkozásában az Európai Uniós koordinációs rendeletek alkalmazandók, vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött.

Aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan mégis egy másik országban dolgozik és ott az alapján biztosítottnak is minősül, annak a megállapodás alapján történő jogszerűtlen járulékfizetése alapján nem lesz magyar szolgálati ideje.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a www.onyf.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /megállapodások menüpontban található.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított

  • a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
  • a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
  • az egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
  • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
    • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
    • az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyalapján - biztosítottat,
    • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki:

  • gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
  • alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja;
  • helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője),
  • társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj.  hatálya alá tartozik.

A fenti rendelkezéseket

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
  • a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni

Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén nem minősül jogszerűnek:

  1. Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén nem minősül jogszerűnek:
  2. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia Szlovénia az Európai Uniós koordinációs rendelet alapján.
  3. Egyes EU/EGT tagállamokban a nyugellátás alapja nem csak egy biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet. Ilyen országok: Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország.
  4. Ausztrália a magyar-ausztrál egyezmény alapján;
  5. Oroszország és Ukrajna a magyar-szovjet egyezmény alapján;
  6. Bosznia-Hercegovina a magyar-bosnyák egyezmény alapján;
  7. Dél-Korea a magyar-koreai egyezmény alapján;
  8. India a magyar-indiai egyezmény alapján;
  9. Japán a magyar-japán egyezmény alapján;
  10. Kanada, beleértve Québec tartományt a magyar-kanadai egyezmény, illetve a magyar-québeci megállapodás alapján;
  11. Koszovó, a magyar-jugoszláv egyezmény alapján;
  12. Montenegró a magyar-montenegrói egyezmény alapján;
  13. Szerbia a magyar-szerb egyezmény alapján;
  14. Moldova a magyar-moldovai egyezmény alapján;
  15. Mongólia a magyar-mongol egyezmény alapján;
  16. Macedónia a magyar-macedón egyezmény alalpján;
  17. Albánia a magyar-albán egyezmény alalpján;
  18. Amerikai Egyesült Államok a magyar-amerikai egyezmény alalpján.

Az egyezmények közül – a magyar-szovjet egyezmény kivételével – mind kizárja a kettős biztosítást, és részletesen szabályozza azt, hogy a biztosítási kötelezettség az adott keresőtevékenység (munkavállalás, kiküldetés, állami alkalmazás, önálló vállalkozás) alapján melyik országban áll fenn. A kettős biztosítást a Szovjetunióval kötött egyezmény nem szabályozta, azonban az egyezmény alapján a szolgálati időt egyszeresen lehet figyelembe venni.

Egyes egyezményes országokban a nyugellátás alapja nem csak egy biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet.  (pl.: Ausztrália, Kanada, Québec).

A tévesen befizetett járulékok visszafizetése – az elévülési időn belül - akkor lehetséges, ha a külföldi munkáltató vagy az adott országban működő nyugdíjbiztosítási szerv a biztosítás tényét igazolja. Ennek értelmében nem elegendő a járulékok visszafizetését kizárólag egy munkaszerződés becsatolásával kérni, az ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavégzés biztosítást (szolgálati idő szerzését) eredményezett. A külföldi munkáltatótól, vagy az érintett nyugdíjbiztosítási szervtől az igazolás beszerzése az érintett személy (a járulékot megfizető) feladata. A külföldi munkáltató vagy külföldi nyugdíjbiztosítási szerv igazolásának fordíttatása a kérelmező feladata. Az adott nyelv megfelelő ismerete esetén a fordítást az érintett személy saját maga is elvégezheti, de a fordításból eredő felelősséget ebben az esetben ő maga vállalja.

Szeretnénk kiemelni, hogy továbbra is lehetőség van megállapodást kötni azon személyeknek, akik egy olyan országban dolgoznak, amellyel Magyarországnak nincs semmilyen szociális biztonsági tárgyú egyezménye. Tájékoztatjuk, hogy az egyezménnyel érintett országok köre folyamatosan bővül, ezért szíveskedjen a www.onyf.hu honlapon az érintett országok köréről rendszeresen tájékozódni.

Ha kérdése merül fel a külföldi biztosítási jogviszony jellegével vagy a megállapodás megkötésének szükségességével kapcsolatban, akkor javasoljuk, hogy forduljon az ONYF Szakigazgatási Főosztályának munkatársaihoz (tel.: +36-1-412-9646 vagy +36-1-270-8036) vagy Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalának Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálatához, amelynek elérhetőségei a www.onyf.hu oldalon találhatóak.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi személyekre (Tbj. 11. §):

  • A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
  • A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. E rendelkezéstől eltérően 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és az említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
  • Az európai parlamenti képviselőre.
  • A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
  • A külföldi illetőségű előadóművészre, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-ának hatálya alá tartozik.

A Tbj. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás

  • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha annak idejére csecsemőgondozási díj – 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segély -, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe),
  • igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt (kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér /illetmény/, átlagkereset /távolléti díj/, táppénzfizetés történt),
  •  az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette),
  • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
  • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
  • a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából - a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék-fizetéssel - megállapodást köthet az az öregségi nyugdíjra életkora szerint jogosult személy, akinek részére az öregségi nyugdíjat kizárólag amiatt nem lehet megállapítani, mert a szolgálati ideje nem éri el a törvényben meghatározott húsz évet, öregségi résznyugdíjra való jogosultság esetén a 15 évet.

Vonatkozó jogszabályok

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (5) bekezdés b) pontja.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdés.

A hiányzó szolgálati idő elismerésére akkor köthető megállapodás, ha az igénylő öregségi nyugdíj megállapítására irányuló igényét azért utasították el, mert

  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, vagy
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-ét követően tölti (töltötte) be, de nem rendelkezik az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel.

Megállapodás megkötésére abban az esetben kerülhet sor, ha az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legfeljebb öt naptári év hiányzik, azaz az igénylő legalább 10 év szolgálati idővel rendelkezik.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő hiányzó részének megszerzésére megállapodás nem köthető.

A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat tartalmazza. Ettől eltérő szolgálati időre megállapodást kötni nem lehet.

A megállapodás megkötése kizárólag a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő (a határozat kézhezvételétől számított 15 nap) lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot egy összegben - a megállapodás megkötését követő 15 napon belül - kell megfizetni. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, illetve a nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodás napján érvényes minimálbér (2016. évben 111.000 forint) harmincad részének szorzata, a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 34%.

Példa a fizetendő összeg megállapítására:

A megvásárolható napok száma 79, minimálbér összege 127.500 forint.

A minimálbér harmincad része:127.500/30  = 4.250 forint.

A megvásárolható napok száma 79, tehát a fizetendő járulék alapja: 4.250*79 = 335.750 forint.

A fizetendő összeg: 335.750* 34% = 114.155 forint.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a www.onyf.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /megállapodások menüpontban található.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a törvényben meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

Vonatkozó jogszabály:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (8) bekezdés a) pontja.

Nem járt a gyermekgondozási segély (GYES) 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket. Ebben az esetben van lehetőség a fenti típusú megállapodás megkötésére.

A megállapodás megkötésénél az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetében a járulékfizetés alapja a megállapodás megkötésének napján érvényes GYES összege, 2017. évben 28.500 forint, mértéke pedig 2017. évben a GYES összegének a 10 %-a, 2.850 forint/hó.

A GYES idejével megegyező otthoni gondozás idejére szóló megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a www.onyf.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /megállapodások menüpontban található.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

Az 1997. december 31-ét követő időszakban felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatásában résztvevő hallgatójaként eltöltött időt szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából, ha a felsőfokú nappali tanulmányok idejére megállapodás keretében járulékot fizet.

Vonatkozó jogszabályok:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 38. § és 41. §.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §

A Tbj.) 34. § (5) bekezdés a) pontja alapján szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időre (a hosszabb) köthető megállapodás.

A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően.

Megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Megállapodás köthető - a Tny. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével - a ciklusokra bontott, osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mesterképzés képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejére.

Külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, illetve a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ide értve a doktorandusz képzést is.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján köthető meg, a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig.

A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - a járulékfizetést teljesíteni, míg a „visszamenőleges" időre kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben - a megállapodás megkötését követő 30 napon belül - kell a járulékot megfizetni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás megkötésénél a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 34 %-a. (A fizetendő járulék összege 2017. évben a 127.500 forint összegű minimálbér figyelembevételével 43.350 forint/hó.)

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a www.onyf.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /megállapodások menüpontban található.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

A nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés jogszabályi felhatalmazása, célja és feladata

A fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatási szervei a szakellenőrzési feladatokat a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint látják el. A szakellenőrzés feladatait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 100. §-a, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 88-94. §-a, illetőleg a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 6/A-6/B. §-a szabályozza. Az ellenőrzés kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugellátások elbírálásával kapcsolatos adatszolgáltatásra.

 

Az ellenőrzés célja, hogy a biztosítottak, az ellátást igénylők érdekében a hatályos jogszabályi előírások alapján segítsék a nyugdíjbiztosítási adatok nyilvántartásba vételét, egyeztetési eljárás lefolytatását, vagy a nyugdíjak és minden olyan ellátás elbírálását, amelynek megállapítását és/vagy folyósítását jogszabály a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A nyugdíjbiztosítási feladatok maradéktalan ellátása érdekében - a kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó adatszolgáltatásra (nyilvántartásra) kötelezettek körében - járuljon hozzá a jogszabályi előírások betartásához (betartatásához), a jogkövetés, az egységes jogalkalmazás biztosításához.

A szakellenőrzés kiemelt feladatai az alábbiak:

  • A nyugellátások elbírálásához, adategyeztetési eljárások lefolytatásához szükséges szolgálati idő, jogosultsági idő, kereseti adatok helytállóságának vizsgálata, a jogosultság elbírálásához hiányzó adatok beszerzése.
  • A társadalombiztosítási egyéni számla 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok vizsgálata.
  • A felszámolás/végelszámolás alatt álló vagy jogutód nélkül megszűnt foglalkoztatók esetében a nyilvántartási dokumentáció rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele.
  • A nyugdíjbiztosítás nyilvántartásában szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő, kereseti és egyéb adatok utólagos ellenőrzése.
  • Bizonyítási eljárás, így különösen tanúmeghallgatás, helyszíni szemle lefolytatása.
  • A foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, valamint társas vállalkozások társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése.
  • A korkedvezményre jogosultság körülményeinek tisztázása.
  • Megtérítési - baleseti - ügyek helyszíni vizsgálata.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

 

Az ellenőrzött és a szakellenőr joga és kötelezettsége

Az ellenőrzött jogosult meggyőződni az ellenőrzést végző személyazonosságáról, megbízásáról. Az ellenőrzés során keletkezett iratokba – kivéve a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 69. §-ában szabályozott eseteket – betekinthet. Jogosult a jegyzőkönyvet, illetve a hivatalos feljegyzést megismerni, és azt átvenni. Amennyiben a hatóság az iratbetekintési jog kizárásáról, korlátozásáról dönt, úgy ezen tényről végzést hoz, amely ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.

Az ellenőrzött köteles az ellenőrzés végrehajtását segíteni, az ellenőrzéshez kért nyilvántartásokat, könyvelési okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre bocsátani. Köteles az ellenőr részére a szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást megadni.

Az ellenőr jogosult hatósági ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzést végezni, és hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni. Jogosult az ellenőrzöttől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérni, az ellenőrzöttet nyilatkozattételre felhívni. Eljárása során az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, kép- és/vagy hangfelvételt készíthet, illetve egyéb bizonyítási eljárást lefolytathat.

Az ellenőr köteles az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről – öt nappal korábban - előzetesen értesíteni – kivéve, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné –, illetve az ügyfelet személyes meghallgatása céljából idézni. Köteles az ellenőrzési jogosultságát igazolni, munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, továbbá az ellenőrzött foglalkoztatónál a biztonsági előírásokat betartani. Köteles a tárgyszerű vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, az általa felülvizsgált bizonylatokat, nyilvántartásokat kézjegyével ellátni. Köteles az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati és magántitkot megőrizni, jogszabályban rögzített adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni. Köteles az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzöttel (megbízottjával, képviselőjével) megállapításait közölni és azt jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben tényszerűen írásba foglalni, valamint az átvett (lefoglalt) dokumentumokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

A nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés folyamata

 

A szakellenőrzés hivatalból, valamint más hatóság kezdeményezésére indulhat, továbbá az ellenőrzési szakterület a hatósági eljárás résztvevőjeként folytathat eljárást.

Az ellenőrzés tárgyáról, annak tervezett időpontjáról az ellenőrzött személyt/foglalkoztatót előzetesen értesítik. Az értesítést az ellenőrzött személy székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. §-ában valamint a 49. §-ában előírtak alapján közli.

Az értesítést az ügyféllel úgy kell közölni, hogy az ellenőrzés megkezdése előtt arról legalább 5 nappal korábban értesüljön, kivéve a Ket. 29. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eseteket, amikor az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás eredményességét. Az ellenőrzésről szóló értesítés történhet elektronikus úton (telefon, fax, e-mail), illetve írásban (postai küldemény).

Az eljáró szerv az általa hivatalból indított ellenőrzésről az ügyfelet a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján 8 napon belül értesíti. A határnap számítása az ellenőrzésről szóló értesítés postára adásának napjával, illetve az elektronikus úton történő értesítés esetén – amennyiben olvasási nyugta visszaérkezik, úgy – az olvasási nyugta szerinti dátummal kezdődik.

Ha az ellenőrzött az értesítés ellenére nem teszi lehetővé az ellenőrzés lefolytatását, akkor az eljárásra, illetve a személyes megjelenésre felhívás, idézéssel történik. Az idézett az idézésnek köteles eleget tenni. Ha az ellenőrzött az idézésben megjelölt időpontban nem jelenik meg, vagy az eljárás helyéről engedély nélkül távozik és távolmaradását, vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, bírsággal sújtható.

Az ellenőrzés történhet a foglalkoztató, illetve a magánszemély székhelyén, lakcímén, de az eljáró szerv hivatalos helyiségében is.

Az ellenőrzés a vizsgálat megállapításait tartalmazó összegző jegyzőkönyv – vagy hivatalos feljegyzés – készítésével fejeződik be, amelynek egy példányát az ellenőrzött részére át kell adni.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

 

Tájékoztatás a jogszabály által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről

 

A vonatkozó jogszabályok értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje – néhány kivételtől eltekintve – 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosított adatszolgáltatásokat, továbbá a nyugdíjazáshoz a nyugdíjazás évére vonatkozó, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-a szerinti 0,5 %-os nyugdíjemelés igényléséhez szükséges adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületéhez kell teljesíteni.

A nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, és a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott 2010. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában köteles a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete részére megküldeni.

Az eljáró szerv felhívására a fenti adatokat 15 napon belül kell közölni.

A Tbj. 5. § (3) bekezdése szerint a természetes személyt a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetékességű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetékességű más személytől szerez. A hivatkozott jogszabályi előírás értelmében biztosított természetes személy, továbbá a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval összefüggésben nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét utoljára 2009. évre vonatkozóan 2010. augusztus 31-éig  volt köteles teljesíteni.

A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugdíjazás évére, nyugdíj melletti foglalkoztatásnál a nyugdíjnövelésre benyújtott kérelem elbírálása esetén az adott évre vonatkozóan, valamint a fentiekben leírt személyek esetében 2010. augusztus 31-e előtti nyugdíjigény benyújtása esetén, soron kívül kell teljesíteni.

Ha az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató jogutód nélkül szűnt meg, az adatszolgáltatást a megszűnés időpontjáig kellett teljesíteni. Amennyiben a foglalkoztató 2010. január 1-jét követően szűnik meg, nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást csak 2009. december 31-ig terjedő időszakra köteles teljesíteni.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége évközben szűnt meg, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól köteles volt a tevékenysége megszűnéséig terjedő adatszolgáltatást a megszűnést követő 30 napon belül teljesíteni. (Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozóra és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatainak beszerzése iránt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzési szakegysége intézkedett, kivéve, ha a vállalkozást özvegyi jogon más személy - a vállalkozó halálát követő naptól - tovább folytatta.)

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség – így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása a nyilvántartásra kötelezettet terheli, akkor is, ha a visszamenőleges adatszolgáltatást a megbízása alapján – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek alkalmazásával – meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

A nyilvántartó lapot, továbbá a jegyzéket, valamint a mágneses adathordozón teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás esetén a konszignációs listát és a kiállított igazoló lapot a nyilvántartásra kötelezettnek (a meghatalmazottnak, illetve a képviselőnek) (cégszerű) aláírásával kell ellátnia.

Ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett időszakban, vagy azt követően jogutódlással megszűnik, a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítési kötelezettsége a jogutódot terheli. 

A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási  kötelezettségét a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló teljesíti. A felszámoló és a végelszámoló a rendelkezésre álló adatok alapján a biztosítottak 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatait köteles a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének átadni. A felszámoló és a végelszámoló – a rendelkezésre álló adatok alapján - az elmaradt adatszolgáltatásokat is köteles teljesíteni.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Tájékoztatás a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség megbízott, illetve képviselő útját történő teljesítéséről

 

A hatályos jogszabályi rendelkezések  értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell ún. NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje - néhány kivételtől eltekintve - 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosított adatszolgáltatásokat, továbbá a nyugdíjazáshoz a nyugdíjazás évére vonatkozó, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-a szerinti 0,5 %-os nyugdíjemelés igényléséhez szükséges adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületéhez kell teljesíteni.

A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti.

A személyes eljárás keretében, illetve postai úton visszamenőleg teljesített nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás menete megegyezik az általános eljárással (lásd, a Tájékoztatás a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről című tájékoztatót), azzal a különbséggel, hogy a nyilvántartásra kötelezett helyett meghatalmazottja, képviselője jogosult hitelesíteni az előírt bizonylatokat.

A nyilvántartásra kötelezett a Kormányzati Portál Ügyfélkapuján keresztül elektronikus ügyintézés keretében elektronikus úton, valamint az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének. A megfelelő „Bejelentő lap"-ot és a meghatalmazás eredeti példányát a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését legalább 15 nappal megelőzően kell megküldeni a fenti szerv részére.

A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás hagyományos, tehát nyomtatványon vagy elektronikus adathordozón történő teljesítése esetén a meghatalmazott

  • az állandó jellegű meghatalmazás fent leírt előzetes bejelentését követően (ennek előnye, hogy ezt követően nem kell minden alkalommal bemutatni az eljárás jogosságát igazoló bizonylatot),
  • vagy az érvényes eseti meghatalmazás bemutatását követően

jogosult eljárni.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozóan a visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

A nyilvántartásra kötelezett a meghatalmazás - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő - visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tájékoztatni az illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületét.

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást megbízása alapján - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

TÁJÉKOZTATÓ a Csődtv. 53.§ (2) és a Ctv. 112. § (2) bekezdése, illetve a Ctv. 1. sz. melléklete szerinti igazolásokkal kapcsolatos tudnivalókról

 

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 53. § (2) bekezdése, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 112. § (2) bekezdése, illetve 1. Számú mellékletében foglaltak  értelmében a felszámoló/végelszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatairól.

A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat a foglalkoztató székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni.

A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

A fentiekre figyelemmel a foglalkoztató székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete kizárólag abban az esetben jogosult a fenti igazolás kiállítására, amennyiben a gazdálkodó szervezet 2010. január 1-jét megelőzően kezdte meg működését. A 2009. december 31-ét követően alakult gazdálkodó szervezetek esetében a szükséges igazolást kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) állítja ki.

Azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek működésüket 2010. január 1-jét megelőzően kezdték meg, az igazolás kiadása érdekében mind a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületét, mind a NAV-ot meg kell keresni, mivel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a két szervezet által kiállított igazolás együttesen bizonyítja.

A NAV által kiállított igazolás kiadásával kapcsolatos tudnivalókról a www.nav.gov.hu honlapon tájékozódhat.

2. A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete által a hivatkozott jogszabályok alapján kiadott igazolás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) V. fejezete szerinti hatósági bizonyítványnak minősül.

3. A 2. pont szerinti hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadásáért az eljárási illetéket illetékbélyeggel kell leróni. Ennek összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bekezdése alapján 3.000.- forint.

4. A kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolást a végelszámolással kapcsolatos változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően, illetve a felszámolás, végelszámolás befejezésekor készített dokumentációval (zárómérleg, záró adóbevallás, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat stb.) összhangban (a felszámolási zárómérleg bírósági leadását, illetve a végelszámolási zárómérlegnek a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testületnek vagy szervezetnek jóváhagyásra történő bemutatást közvetlenül megelőzően) célszerű megkérni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, és benyújtani a fővárosi/megyei törvényszékhez, cégbírósághoz.

5. Amennyiben a felszámoló/végelszámoló a megállapított adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget, az eljáró szerv a hiányzó adatszolgáltatások beszerzéséről hatósági eljárás keretében intézkedik. A felszámolónak/végelszámolónak a jogelőd foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell. Az elmaradt adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos teendőket a Tájékoztatás a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítéséről című tájékoztató tartalmazza.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. számú mellékletének V. pont 1. pontjának e) alpontjában foglaltak szerint a változásbejegyzési kérelem benyújtásához szükséges okiratok körébe tartozik a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) által kiállított, a cég biztosítottai adatainak átadásáról, a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséről elnevezésű igazolás. A Ctv. 1. számú mellékletében előírtak az eljárás megindításához (a változásbejegyzési kérelem benyújtásához), a Ctv. 112. §-ának (2) bekezdésében előírtak pedig az eljárás lezárásához kötik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolását.

A 2010. január 1-je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a végelszámoló kérésére az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolást állít ki. A 2009. december 31-e után létrejött gazdálkodó szervezetek részére, illetve a tevékenységüket korábban megkezdett gazdálkodó szervezetek 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jogosult igazolást kiadni.

Amennyiben a végelszámolásra került gazdálkodó szervezet a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatását a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan nem teljesítette, a végelszámoló a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatait - a Ctv. előírásainak figyelembevételével - átadja az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

A végelszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége az eljárás alá vont gazdálkodó szervezet jogelődjének elmaradt kötelezettségeire is vonatkozik.

A végelszámoló a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: Központ) Központ által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani, visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségét ezen számítógépes program felhasználásával vagy - a Központ által rendszeresített és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott - nyomtatvány felhasználásával teljesíteni. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.  Az ügyfelek elektronikus ügyintézésének biztosítása keretében az előírt adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, elektronikus úton is teljesíthető. A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásról részletes információ a "Tájékoztatás a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről” című  tájékoztatóban megtalálható.

Az elektronikus ügyintézés keretében történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséhez korábban kitöltött és leadott „Bejelentő lap" elnevezésű nyomtatvány érvényességének lezárásáról, valamint az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező végelszámoló, illetve meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait tartalmazó újabb „Bejelentő Lap" kitöltéséről és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beküldéséről az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését megelőzően gondoskodni kell.

A végelszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége a rendelkezésére álló adatok körére terjed ki. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás rendezése, utólagos teljesítése az iratanyag hiánya miatt nem lehetséges, a végelszámoló erről köteles írásban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére nyilatkozatot tenni, amely szerv a részleges, illetve teljes adatvesztés tényét a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartási rendszerében rögzíti.

A 2010. január 1-je előtt keletkezett elmaradt adatszolgáltatási kötelezettséget az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a bevallást pedig a NAV felé kell teljesíteni. Amennyiben foglalkoztatás nem történt, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben 2009., vagy az azt megelőző évekre vonatkozóan járulékalapot képező jövedelem kifizetésére nem került sor, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet erről - a „nemlegesség" okának megjelölése mellett - kell tájékoztatni. (Ez az értesítés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, e-ügyintézés keretében, illetve alaki és formai kötöttség nélkül is megtehető.)

A végelszámolási eljárás Cégközlönyben való közzétételét követően - amennyiben a „va" gazdálkodó szervezetnek lejárt határidejű (elmaradt) nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége van -a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a végelszámolótól hatósági eljárás keretében - 15 napos határidő előírásával - a hiányosságok pótlását kéri.  A 2010. január 1-je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadásához szükséges nyomtatvány az ONYF honlapjáról letölthető. Az igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadása iránti kérelem alaki és formai kötöttség nélkül is benyújtható, de előírás, hogy az igazoláshoz szükséges valamennyi adatot tartalmazza. 

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének igazolása ügyében kezdeményezett eljárás illetékköteles. A végelszámolónak az igazolás kiadásáért 3.000 forint összegű eljárási illetéket kell fizetnie. Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel, az eljárást kezdeményező iraton kell leróni.

A megszűnt gazdálkodó szervezetek iratanyagainak elhelyezésére vonatkozó adatok pontos ismerete a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek számára kiemelten fontos, ezért ezúton is kérjük, hogy az iratanyag végelszámolási eljárás lezárását követő elhelyezésére vonatkozó információkat, annak tudomásra jutásától számított 15 napon belül közöljék. Ezen információk központi hatósági nyilvántartásba vételével a későbbiekben esetleg szükségessé váló nyugdíjbiztosítási ellenőrzések lefolytatása is biztosítottá válik.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

A felszámoló a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény előírásai alapján a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben – jogszabályban meghatározott módon – adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatairól. A biztosítottak 2009. december 31-ig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat a gazdálkodó szerv székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) részére kell megküldeni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

A 2010. január 1-je előtt keletkezett nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a felszámoló kérésére az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolást állít ki. A 2009. december 31-e után létrejött gazdálkodó szervezetek részére, illetve a tevékenységüket korábban megkezdett gazdálkodó szervezetek 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jogosult igazolást kiadni.

A felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége az eljárás alá vont gazdálkodó szervezet jogelődjének elmaradt adatszolgáltatási kötelezettségeire is kiterjed.

A felszámoló a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: Központ) Központ által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani, visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségét a program felhasználásával vagy - a Központ által rendszeresített és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott - nyomtatvány felhasználásával teljesíteni. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség. Az ügyfelek elektronikus ügyintézésének biztosítása keretében az előírt adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, elektronikus úton is teljesíthető. A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásról részletes információ a "Tájékoztatás a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről” című tájékoztatóban megtalálható.

Az elektronikus ügyintézés keretében történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséhez korábban kitöltött és leadott „Bejelentő lap" elnevezésű nyomtatvány érvényességének lezárásáról, valamint az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező felszámoló, illetve meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait tartalmazó újabb „Bejelentő Lap" kitöltéséről és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beküldéséről az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését megelőzően gondoskodni kell.

A felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége a rendelkezésére álló adatok körére terjed ki.
Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás rendezése, utólagos teljesítése az iratanyag hiánya miatt nem lehetséges, a felszámoló erről köteles írásban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére nyilatkozatot tenni, amely szerv a részleges, illetve teljes adatvesztés tényét a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartási rendszerében rögzíti.

A 2010. január 1-je előtt keletkezett elmaradt adatszolgáltatási kötelezettséget az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a bevallást pedig a NAV felé kell teljesíteni. Amennyiben foglalkoztatás nem történt, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben a 2009., vagy az azt megelőző évekre vonatkozóan járulékalapot képező jövedelem kifizetésére nem került sor, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet erről tájékoztatni kell, a „nemlegesség" okának megjelölésével. (Ez a tájékoztatás megtehető az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, e-ügyintézés keretében, illetve alaki és formai kötöttség nélkül is.)

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásuk során segítik a felszámolókat a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésében. A felszámolási eljárás Cégközlönyben való közzétételét követően - amennyiben a „felszámolás alatt álló" gazdálkodó szervezetnek lejárt határidejű (elmaradt) nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége van - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felszámolótól hatósági eljárás keretében - 15 napos határidő előírásával - a hiányosságok pótlását kéri. (Amennyiben az adatszolgáltatás utólagos rendezése pl. az iratanyag rendezetlensége miatt a megadott határidőn belül nem tehető meg, a további intézkedések „elhalasztásának" érdekében szükséges az értesítést kiadó igazgatási szerv tájékoztatása.)

A 2010. január 1-je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadásához szükséges „Kérelem" formanyomtatvány az ONYF honlapjáról letölthető. Az igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadása iránti kérelem alaki és formai megkötöttség nélkül is benyújtható, de a kérelemnek az igazoláshoz szükséges valamennyi adatot tartalmaznia kell.

A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolást a felszámolás befejezésekor készített dokumentációval (zárómérleg, záró adóbevallás, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat stb.) összhangban, a felszámolási zárómérleg bírósági leadását közvetlenül megelőzően célszerű megkérni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének igazolása ügyében kezdeményezett eljárás illetékköteles. A felszámolónak az igazolás kiadásáért 3.000 forint összegű eljárási illetéket kell fizetnie. Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel, az eljárást kezdeményező iraton kell leróni.

A felszámolt (megszűnt) gazdálkodó szervezetek iratanyagainak elhelyezésére vonatkozó adatok pontos ismerete kiemelten fontos a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek számára, ezért kérjük, hogy az iratanyag felszámolási eljárás lezárását követő elhelyezésére vonatkozó információkat, annak tudomásra jutásától számított 15 napon belül közöljék. Ezen információk központi hatósági nyilvántartásba vételével a későbbiekben esetleg szükségessé váló nyugdíjbiztosítási ellenőrzések lefolytatása is biztosítottá válik.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (1) bekezdése értelmében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat a megkeresett szerv vagy személy 15 napon belül köteles közölni.
Amennyiben a foglalkoztató a 2009. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, ezen kötelezettségét – az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének felhívására – az előírt határidőben köteles teljesíteni.

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

A nyugellátásban, vagy egyéb, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: NYUFIG) által folyósított ellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles a NYUFIG-nak bejelenteni minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti. Az ellátásban részesülő személy halála esetén a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér, vagy az örökös az elhalálozás tényét és annak időpontját 15 napon belül köteles bejelenteni.

Az a kötelezett, aki a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200.000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100.000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200.000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,
  • hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
  • nyilatkozattétel elmulasztásával, illetve tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával vagy

más módon az ellenőrzést akadályozzák.

A mulasztási bírságot az  elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (az érintett szerv székhelye, természetes személy esetén annak lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete, vagy a nyugdíjbiztosítási szervként eljáró járási hivatal, vagy a NYUFIG, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja) szabja ki.

A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató; egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

A mulasztási bírságot kiszabó határozat ellen az általános szabályok szerint nyújtható be fellebbezés, melyre vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköréről, illetékességéről szóló cikk tartalmaz bővebb információt.

A mulasztási bírságot az azt kiszabó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.

Aki  a mulasztási bírságot a jogerős határozatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg - késedelmi pótlék helyett – a kiszabott mulasztási bírság kétszeresét köteles megfizetni.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély kérelme alapján a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, ha

  • a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, vagy
  • azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

A tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése iránti kérelmet, amennyiben a tartozást

  • az illetékes kormányhivatal, vagy járási hivatala írta elő, akkor az illetékes kormányhivatalhoz,
  • a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja írta elő, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához (a továbbiakban: Központ) kell benyújtani.

A méltányossági kérelem benyújtása illetékköteles, a kérelmező a kérelem benyújtásakor általános tételű eljárási illetéket (2017. évben 3.000 forint) köteles fizetni.

Az illetéket

  • a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Központ által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben illetékbélyeg formájában kell leróni.
  • a Kormányhivatal vagy járási hivatal által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben
    • az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
    • amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, bankkártyával vagy házipénztárban készpénzzel, vagy
    • az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével

kell megfizetni a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számla javára.

A részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye.

 

Tájékoztató a név- és lakcímváltozás bejelentése iránti kötelezettség teljesítéséről

 

A név- és lakcímváltozást az érintett az új lakóhely szerint illetékes járási hivatal ügyfélszolgálatán működtetett okmányirodába köteles bejelenteni. Nyugellátásban, illetve egyéb, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: NYUFIG) által folyósított ellátásban részesülő személy jogszabályban foglalt kötelezettsége a név- és lakcímváltozás NYUFIG-hoz 15 napon belül történő jelentése.

A Belügyminisztérium egységes személyi adat- és lakcímnyilvántartást működtet, amelynek adatait az arra jogosult hatóságok felhasználhatják, így nevének és lakcímének változásáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek is értesülnek, az a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában automatikusan átvezetésre kerül.

Ha a név- és lakcímváltozásban érintett részére a NYUFIG ellátást folyósít – annak érdekében, hogy az utalás és az esetleges postai küldemények időben a címzetthez érkezzenek – az adatok változását haladéktalanul, írásban (a jogosult saját kezű aláírásával ellátott beadványban), törzsszámra hivatkozással be kell jelenteni a NYUFIG-nak. A név- és lakcímváltozás bejelentése a www.onyf.hu holnapon megtalálható, e célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával teljesíthető, ezen nyomtatvány használata azonban nem kötelező. A lakcímváltozás elektronikus ügyintézés keretében az Ügyfélkapun keresztül is bejelenthető.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

Mikor és hogyan kell kérni a NYENYI program adatbázis-példányának helyreállítását?

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 47. § (1) bekezdése értelmében a nyilvántartásra kötelezett a biztosítottakról vezetett nyilvántartását köteles archiválni. A NYENYI program adatbázis-példányának helyreállítása akkor válik szükségessé, ha a nyilvántartásra kötelezettnél az adatszolgáltatáshoz használt eredeti adatbázis-példány nem lelhető fel, és az eredeti adatszolgáltatás módosítása (törlése) szükségessé válik.

Az adatbázis-példány helyreállítását a nyilvántartásra kötelezett írásban (személyesen vagy postai úton) köteles kérelmezni a székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületénél. A kérelemben a nyilvántartásra kötelezett adatain (név, adószám), valamint az adatszolgáltatási időszakon (amelyhez az adatbázis-példányt tartozik) túl fel kell tüntetni a helyreállítandó adatbázis-példány telephely-kódját, valamint az adatbázis-helyreállítás indokát is. A telephely-kód a konszignációs listán található 6 jegyű azonosítószám. Amennyiben a konszignációs lista másodpéldánya sem áll a nyilvántartásra kötelezettnek rendelkezésre, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre betekintést biztosít a kötelezett számára a nála tárolt konszignációs listákba.

A kérelem a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján – eseti meghatalmazott vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései alkalmazásával – meghatalmazott, illetve képviselő útján is benyújtható. Az Art. szerinti meghatalmazott esetén a kérelem benyújtásának feltétele, hogy az adatbázis-példány helyreállítása időpontjában az illetékes igazgatási szervnél a meghatalmazottra vonatkozóan érvényes „3. számú Bejelentő lap” legyen.

A kérelem a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján – eseti meghatalmazott vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései alkalmazásával – meghatalmazott, illetve képviselő útján is benyújtható. Az Art. szerinti meghatalmazott esetén a kérelem benyújtásának feltétele, hogy az adatbázis-példány helyreállítása időpontjában az illetékes igazgatási szervnél a meghatalmazottra vonatkozóan érvényes „3. számú Bejelentő lap” legyen.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben az eljáró szerv ellenőrzése alapján a helyreállítás nem indokolt vagy a kérelemben feltüntetett telephely-kód nem létezik, illetve meghatalmazott esetén érvényes meghatalmazás nem került megküldésre (rögzítésre), a kérelem (írásban) elutasításra kerül.

Az ügyintézés megkönnyítése érdekében a honlapról letölthető az adatbázis-helyreállítási kérelem formanyomtatvány. A nyomtatvány használata nem kötelező, az ügyintézés során a nyomtatványmintával azonos tartalmú kérelem is elfogadásra kerül.

Elektronikus ügyintézés keretében 2009. évre teljesített adatszolgáltatás esetén az ügyfeleknek az e-NYENYI rendszerben lehetőségük van a sikeresen feltöltött adatszolgáltatások „eredőjeként” előállt adatokat tartalmazó állomány, valamint a hozzá tartozó összesített névjegyzék (konszignációs lista) letöltésére.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje - néhány kivételtől eltekintve - 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

Az elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó, illetve a módosított adatszolgáltatásokat, továbbá a nyugdíjazáshoz a nyugdíjazás évére vonatkozó, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A §-a szerinti 0,5 %-os nyugdíjemelés igényléséhez szükséges adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) felé kell teljesíteni.

A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ (a továbbiakban: Központ) által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani. Az adatszolgáltatási kötelezettséget ezen számítógépes program felhasználásával vagy - a Központ által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott - nyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni.

Tekintettel arra, hogy a nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kellett zárnia, több évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás esetén a nyilvántartó lapot évenként kell előállítani.

Jelenleg minden adatszolgáltatási időszak vonatkozásában biztosított a lehetőség, hogy az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében – Ügyfélkapun keresztül – történjen.

Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (3) bekezdésében meghatározott biztosított, a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti vendéglátó üzlet felszolgálója, továbbá az öt főnél kevesebb biztosítottról adatot szolgáltató foglalkoztató a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettséget az előírt nyomtatványon (NYENYI lapon), papíralapon teljesítheti.

Az adatszolgáltatás postai úton történő teljesítése kizárólag a Központ által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatvány, illetve számítógépes program felhasználásával történhet.

Az 1988-2005. évekre vonatkozó adatszolgáltatások elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez 2009. decembere óta elérhető a honlapon (az Ügyintézés/Letölthető programok menüpontban) az ún. NYENYI Keretrendszer, amely magában foglalja a 8892, a TBJAR96, valamint a NYENYI97 - NYENYI05 DOS-os foglalkoztatói programokat.

A NYENYI Keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy olyan adatszolgáltatást is az elektronikus ügyintézés keretében teljesítsen, amelyre korábban - a hagyományos - regisztrációs floppy lemezt igényelt.

A Keretrendszer a csoportos floppys regisztrációból származó adatbázis-példányokat automatikusan szét tudja bontani úgy, hogy az adatszolgáltatáshoz foglalkoztatóként külön-külön munkaterületeket hoz létre. (Olyan, mintha eredetileg is külön-külön regisztrációs lemezeken kerültek volna kiadásra.) Így megvalósítható, hogy a csoportból csak egy adott foglalkoztatóra vonatkozóan készüljön el és kerüljön feltöltésre a módosító adatszolgáltatás.

A NYENYI Keretrendszer DOS-os programjával létrehozott és "borítékolt" állományt (.kr)  az Ügyfélkapun keresztül kell feltölteni.

A floppyról történő áttérésre akkor is lehetőség van, ha az adott időszakra már adott le floppy lemezen adatszolgáltatást és azt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyilvántartási rendszerébe befogadta.

A 2006. 2007. és 2008. évi adatszolgáltatáshoz elkészített NYENYI programok is alkalmasak - a Keretrendszerhez hasonlóan - arra, hogy a hagyományos floppy lemezen történő adatszolgáltatásról biztosítsák az áttérést az elektronikus ügyintézés keretében történő adatszolgáltatásra. (A részletes ismertetőt a programok felhasználói kézikönyve tartalmazza.) Ezen időszakokra floppy lemez kiadására már nem került sor, azonban a korábban kiadott floppy lemezek még befogadhatóak.

A floppy-s úton történő visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítésére tehát jelenleg is van lehetőség az 1988-2008. évekre vonatkozóan, azonban javasoljuk a jelentősen egyszerűbb, elektronikus ügyintézés használatát.

Felhívjuk a szíves figyelmet arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

Nem elektronikus úton teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás

A visszamenőleges adatszolgáltatás papíralapon, vagy korábban kiadott floppy lemezen történő teljesítése érdekében az adatszolgáltatásra kötelezettnek ki kell töltenie, cégszerű aláírásával el kell látnia és a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részre el kell juttatnia az „Adatlap ….. évre a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez” elnevezésű nyomtatványt. Ezt követően az eljáró szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet nyilvántartásba veszi és az erről szóló Igazoló lapot megküldi a részére.

Ezt követően az adatszolgáltatásra kötelezett köteles a rendelkezésére bocsátott programmal a jogszabály által előírt adattartalmat előállítani és floppy lemezre rögzíteni, illetve nyomtatványon történő adatszolgáltatás esetén a nyilvántartó lapot kitölteni, majd a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére megküldeni.

Azadatszolgáltatásrakötelezettnek
- a mágneses adathordozón elkészített, 2009. évet megelőző időszakra vonatkozó adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatást tartalmazó adathordozót, a programból két példányban kinyomtatott konszignációs listát és az Igazolólapot (amely az Adatlap benyújtásátkövetőregisztrációtigazolja);
- a nyomtatványon történő adatközlés esetén a lezárt nyilvántartó lapot, a nyilvántartó lapokról két példányban, a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben kiállított jegyzéket (a jegyzéknek az előírt rendezettségben a sorszám, a biztosított neve, az anyja neve, a születési dátum és a TAJ-szám adatokat kell tartalmaznia), továbbá az Igazolólapot
meg kell küldenie a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.

Elektronikus ügyintézés keretében teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás

A Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyek esetében lehetőség van a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő visszamenőleges teljesítésére.

Az Ügyfélkapu használatához létre kell hozni a személyes ügyfélkaput, ennek érdekében személyesen meg kell jelenni bármely okmányirodában, vagy kormányablaknál, ahol a személyazonosság igazolását követően alá kell írni egy Adatszolgáltatási nyilatkozatot, majd ezt követően a személyes ügyfélkaput aktiválni kell az egyszer használatos kóddal (első belépés).

A nyilvántartásra kötelezettnek (a foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak stb.) – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez – az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező meghatalmazott, illetve képviselő természetes személyazonosító adatait a Központ által erre a célra rendszeresített nyomtatványon [Bejelentő lap a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez, valamint az adatszolgáltatás Art. rendelkezéseinek alkalmazásával papír alapon, illetve elektronikus úton (floppyn) történő teljesítéséhez] kell bejelentenie a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

A kitöltött Bejelentő lapot és a meghatalmazás eredeti példányát az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését 15 nappal megelőzően meg kell küldeni! A kitöltött nyomtatvány és a meghatalmazás eredeti példányának hiányában, illetve késedelmes megküldése esetén a visszamenőleges adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében nem fogadható.

A meghatalmazotti formanyomtatvány az ügyintézés megkönnyítése érdekében az ONYF internetes honlapjáról letölthető, használata azonban nem kötelező. Az igazgatási szervek az ügyintézés során a honlapon található nyomtatványmintával azonos tartalmú meghatalmazást is elfogadnak.

A teljesítéssel meghatalmazott személy az adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (NYENYI programot) az ONYF internetes honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt az ONYF elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le. A 2009. évről történő adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése. A NYENYI program által előállított export állomány feltöltése a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül történik.

Az adatszolgáltatás beérkezéséről, annak az ONYF nyilvántartási rendszerébe történő befogadásáról, valamint – hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában – az adatszolgáltatás befogadásának visszautasításáról a nyilvántartásra kötelezett és az adatszolgáltatást teljesítő személy is elektronikus úton – a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványon közölt elektronikus levelezési címre – értesítést kap.

Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett e-mail címmel nem rendelkezik, vagy a Bejelentő lapon a nyilvántartásra kötelezett e-mail címe nem, vagy olvashatatlanul kerül feltüntetésre, a nyilvántartásra kötelezett részére az értesítést megküldeni nem áll módunkban!

A nyilvántartásra kötelezettnek a meghatalmazás – az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő – visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet soron kívül kell tájékoztatnia.

Felhívjuk a felszámolók és a végelszámolók szíves figyelmét arra, hogy a korábban kitöltött és beküldött nyomtatványon a meghatalmazás érvényességének lezárásáról a felszámolás kezdő időpontjától feltétlenül, a végelszámolás kezdő időpontjától pedig – amennyiben szükséges – gondoskodni szíveskedjenek.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat 15 napon belül kell közölni. A fővárosi/megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási szakterülete a 2009. évet követő időszakra vonatkozó, a nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó adatokat Nemzeti Adó- és Vámhivatali adatok hiánya esetén közvetlenül a nyilvántartásra kötelezettől szerzik be.

A 2010., a 2011. és a 2012. évi adatok közléséhez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az informatikai támogatást biztosítja, és honlapján elérhetővé teszi (Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelemközlő Program), vagyis a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátáshoz kért adatok a már megszokott módon, elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással történő megküldésére is lehetőség van.

A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás papíralapon történő teljesítésére a Biztosítási Idő és Kereseti/Jövedelem Igazolást letöltheti a www.onyf.hu címen a Nyomtatványok/További nyomtatványok/adatszolgáltatás menüpontban. A kitöltött és hitelesített nyomtatványokat az eljáró fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete részére az ügyszámra hivatkozással kell visszaküldeni.

További kérdésre az adatszolgáltatást kérő nyugdíjelbíráló szerv munkatársai a megkeresésen szereplő elérhetőségen tájékoztatást nyújtanak (elérhetőségek, ügyfélfogadási idő).

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

 

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban Ügyvédi tv.) 20. § (4a) bekezdése értelmében, ha az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama anélkül járt le, hogy az ügyvéd a tevékenysége folytatására irányuló szándékát a kamarának bejelentette volna [Ügyvédi tv. 20. § (2) bekezdés f) pont], a kamarai tagság megszüntetésének feltétele az ügyvéd székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) nyilatkozata arról, hogy az ügyvéd a jogszabályban előírt nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.

Az Ügyvédi tv. 76. § (7a) bekezdése értelmében az ügyvédi iroda törlésére - ha a taggyűlés a jogutód nélküli megszüntetésről dönt [Ügyvédi tv. 76. § (2) bekezdés b) pont], illetve ha az iroda valamennyi tagjának megszűnt a kamarai tagsága [Ügyvédi tv. 76. § (2) bekezdés e) pont] – az ügyvédi iroda székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozata megléte esetén kerülhet sor.

A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat a foglalkoztató székelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni.

A fentiekre figyelemmel az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kizárólag abban az esetben jogosult a fenti igazolás kiállítására, amennyiben a tevékenység megkezdésére 2010. január 1-jét megelőzően került sor. A 2009. december 31-ét követően megkezdett tevékenység esetében a szükséges igazolást kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) állítja ki.

Azon ügyvédek, ügyvédi irodák esetében, amelyek működésüket 2010. január 1-jét megelőzően kezdték meg, az igazolás kiadása érdekében mind a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, mind a NAV-ot meg kell keresni, mivel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a két szervezet által kiállított igazolás együttesen bizonyítja.

A hivatkozott jogszabályok alapján kiadott igazolás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) V. fejezete szerinti hatósági bizonyítványnak minősül.

2. A hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadásáért az eljárási illetéket illetékbélyeggel kell leróni. Ennek összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bekezdése alapján 3.000 forint.

Amennyiben az ügyvéd, ügyvédi iroda a megállapított adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget, az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a hiányzó adatszolgáltatások beszerzéséről hatósági eljárás keretében intézkedik. Az elmaradt adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos teendőket a Tájékoztatás a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítéséről című tájékoztató tartalmazza.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Tájékoztató a társadalombiztosítási egyéni számláról

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/A. §-a alapján bevezetésre került a társadalombiztosítási egyéni számla, amelynek a tartalmát a hivatkozott rendelkezés határozza meg.

A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza

  • a biztosított természetes személyazonosító adatait és
  • társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ számát), valamint
  • a biztosított után 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat.

A 2012. december 31-e utáni időszakra bevallott nyugdíjjárulékra vonatkozó adatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdésében előírt adatszolgáltatásból származnak.

2015. január 1-jével a társadalombiztosítási egyéni számla kiegészül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék összegével és a megállapodással érintett időtartammal, illetőleg a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyektől levont nyugdíjjárulék összegével, valamint az ellátás folyósításának időtartamával.

Tájékoztatjuk, hogy elektronikus ügyintézés keretében a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyek részére lehetőséget biztosítunk a társadalombiztosítási egyéni számlájuk megtekintésére. Ügyfélkapus regisztráció kezdeményezése bármelyik kormányablaknál, illetve bármelyik okmányirodánál lehetséges.

A társadalombiztosítási egyéni számla megtekintésének technikai feltételei:

A rendszer használatához Microsoft Internet Explorer (7.0 vagy újabb verziójú), Mozilla Firefox vagy Google Chrome böngésző javasolt.  A társadalombiztosítási egyéni számla adatait tartalmazó kivonat megtekintéséhez a mindenki számára ingyenesen letölthető és használható Adobe Reader alkalmazást kell használni.

A társadalombiztosítási egyéni számla megtekintésének menete az interneten:

A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a http://www.magyarorszag.hu/ honlapon a "Társadalombiztosítási egyéni számla" címszó alatt, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról http://www.onyf.hu/ a "Társadalombiztosítási egyéni számla" menüpontban tudják megtekinteni.

A http://www.magyarorszag.hu/ oldalon történő viszontazonosítást követően, a TAJ szám megadásával lehet lekérdezni a társadalombiztosítási egyéni számlán nyilvántartott adatokat. A nyilvántartott adatokról lehetőség van kivonatot PDF formátumban elmenteni és/vagy letölteni.

A társadalombiztosítási egyéni számla megtekintésének menete hagyományos ügyintézés keretében

Amennyiben ügyfélkapus regisztrációval nem rendelkezik, úgy a társadalombiztosítási egyéni számlája tartalmának megismerését kérheti levélben a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületétől, vagy személyesen a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán.

A kivonat kiállítása iránti eljárás illeték- és költségmentes.

A kivonat tartalma

A kivonat tartalmazza az ügyfél egyéni számláján szereplő egyes jogviszonyokat 2013. január 1-től kezdődően havonkénti bontásban, valamint a biztosítási idő kezdetére, biztosítási idő végére, valamint a bevallott nyugdíjjárulékra vonatkozó adatokat.

A biztosítási jogviszonyban töltött időszakra vonatkozó adatok foglalkoztatónként kerülnek megjelenítésre, így a több sor a különböző foglalkoztatók által ugyanazon időszakra befizetett nyugdíjjárulékra vonatkozó adatokat tartalmazza.

Az érintett időszakban egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott, illetőleg kisadózó egyéni vállalkozóként biztosításban álló személyek esetében - tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogi szabályozás értelmében rájuk vonatkozóan tényleges nyugdíjjárulék-fizetés nem történik – a tb-egyéni számlán megjelenítendő nyugdíjjárulék "elméleti összeg" kerül feltüntetésre. Az elméleti összeg:

  • egyszerűsített foglalkoztatásnál a napi nyugdíjjárulék összeg a társadalombiztosítási ellátási alap és a nyugdíjjárulék mérték szorzata, vagyis 1370 Ft * 0,1 = 137 Ft, illetve 2740 Ft * 0,1 = 274 Ft,
  • biztosított kisadózó esetén a havi nyugdíjjárulék összege a társadalombiztosítási ellátási alap és a Tbj. szerinti nyugdíjjárulék mérték szorzata, vagyis 81300 * 0,1 = 8130 Ft.

Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatónak az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, az adóhatóság a bevallásokból az adatokat két hónap eltéréssel adja át. Az egyéni számla az adatok folyamatosan – havonta - történő átadásával minden hónapban bővül. A kivonaton további tájékoztatás található az egyéni számlára vonatkozóan.

A Tbj. 34. §-a alapján megkötött megállapodás alapján megszerzett időtartam, valamint a fizetett nyugdíjjárulék összege, illetve a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama, valamint az ellátásból levont nyugdíjjárulék összege a tárgyévet követően egyben (tehát nem havi bontásban) kerül feltüntetésre.

A kivonat tartalmával kapcsolatos észrevételek jelzése

Amennyiben az Ügyfélapun keresztül megtekintett, vagy hagyományos úton megküldött kivonaton feltüntetett adatokkal nem ért egyet, kérjük, szíveskedjen a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületét megkeresni, továbbá javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot az érintett foglalkoztatóval is.

Az eljáró szervek név- és címjegyzéke elérhető a www.onyf.hu honlapon az Ügyfélszolgálatok menüpont alatt.

Amennyiben a rendszer működésével kapcsolatosan technikai jellegű hibát észlel, úgy szíveskedjen azt jelezni a tbeszamlahd@onyf.hu e-mail címre.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Amennyiben az Ügyfélapun keresztül megtekintett, vagy hagyományos úton megküldött kivonaton feltüntetett adatok eltérőek a munkáltató által kiadott igazolás tartalmától, úgy vegye fel a kapcsolatot az érintett foglalkoztatóval, jelezze, hogy nem egyeznek az adatok, és kérje, hogy módosítsák azokat a NAV felé. Ha ez megtörténik, a NAVmegküldi az ONYF részére a módosított adatokat, és azok a társadalombiztosítási egyéni számlán is módosításra kerülnek.

Ha a foglalkoztató erre nem hajlandó, vagy a foglalkoztató által megküldött adatszolgáltatás azonos az általa kiadott igazolás tartalmával, úgy  a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületét kell megkeresnie és jelezni a problémát, akik tájékoztatást nyújtanak, illetve szükség esetén intézkednek.

A vonatkozó jogszabályok 2014. december 31-ig nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely alapján ezek az adatok megjeleníthetőek lettek volna. A vonatkozó jogszabály-módosítás 2015. január 1-től írta elő ezeknek az adatoknak a feltüntetését, de – figyelemmel arra, hogy a NAV-tól átvett adatokat is 2013. január 1-jétől tartalmazza az egyéni számla - ezek az adatok is 2013. január 1-től visszamenőlegesen, évenkénti bontásban kerülnek feltüntetésre.

A hivatalból indított adategyeztetési eljárás célja és eredménye

Az egyeztetési eljárás legfontosabb célja, hogy a leendő nyugdíjasok a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyaikról, a megszerzett és a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteikről, aktív korban – a nyugdíjigény bejelentése előtt – tájékoztatást kapjanak.

Az eljárás célja továbbá, hogy az ügyfél jelzése alapján a nyugdíjnyilvántartásban nem, vagy hibásan szereplő, illetve hiányzó adatok minél hamarabb beszerzésre, kiegészítésre, a téves adatok javításra, törlésre kerülhessenek, és a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása kizárólag az ügyfél által ismert és vele egyeztetett adatokat tartalmazza.

Az adategyeztetés eredményeként - a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő teljes körű és egyeztetett adatok birtokában - a nyugdíj elbírálásának folyamata gyorsabbá válik, a nyugdíjak megállapítására és folyósítására hamarabb kerülhet majd sor.

A hivatalból indított adategyeztetési eljárás jogszabályi  háttere

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – 2013. január 1-jétől hatályos – 96/B. – 96/E.§-ai alapján a megyei és fővárosi kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási szakterületének a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásában rögzített, a biztosítási jogviszonyokra, keresetekre vonatkozó adatokat egyeztetniük kell a biztosítottakkal, leendő nyugdíjigénylőkkel. A biztosítási jogviszonyokra, keresetekre vonatkozó adatokat a munkáltatók, foglalkoztatók küldték be a mindenkor előírt jogszabályok alapján.

A hivatalból indított adategyeztetési eljárás ütemezése

Az egyeztetési eljárás ütemezetten történik. Az első ütemben az egyeztetésre a jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1955. és 1959. között született biztosítottak, volt biztosítottak esetében került sor. Az egyeztetési eljárást ezen korosztályok tekintetében 2016. december 31-ig kellett megindítani. Az ebbe a korcsoportba tartozó biztosítottak, volt biztosítottak esetében a korábbi kiértesítési időszak lezárását követő két év elteltével hivatalból újabb adategyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetési eljárást akkor is le kell folytatni, ha a korábbi egyeztetési eljárásra azóta megszűnt kizáró ok miatt került sor.

A második ütemben az 1960. és 1964. között született biztosítottak, volt biztosítottak kiértesítése történik meg, az egyeztetési eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek 2017. január 1-jétől indítják meg. A korosztályon belül TAJ szám sorrendben történik a Tájékoztató levelek, illetve a kimutatások kiküldése az ügyfél részére.

Nem kell az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani

  • az 1955 előtt születettek esetében, vagy,
  • ha egyeztetési eljárás van folyamatban, vagy
  • ha öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása iránti eljárás van folyamatban.

Az adategyeztetési eljárás folyamata

Az eljárást a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal kerületi/járási hivatala folytatja le.  Az egyeztetési eljárás hagyományos eljárás keretében indul. Minden érintett postán kap egy Tájékoztató levelet, amely tájékoztatást ad

  • az egyeztetés céljáról,
  • az eljárás menetéről,
  • a nyilvántartásból alapesetben hiányzó, szolgálati időnek minősülő időszakokról (szakmunkástanulói idő, katonaidő stb.) és azok igazolásának módjáról,
  • az elektronikus ügyintézés lehetőségéről és annak igénybe vételi módjáról, továbbá
  • a Call Center szolgáltatásról és
  • az online időpontfoglaló alkalmazásról.

A hivatalból induló adategyeztetési eljárásban lehetőség van elektronikus ügyintézésre is. Ezt a www.onyf.hu honlapon ügyfélkapus azonosítás után  lehet megtenni a „Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés” szolgáltatás igénybevételével az „Elektronikus ügyintézésre váltok” gomb megnyomásával. Elektronikus ügyintézés esetén  az ügyfél valamennyi adategyeztetéssel kapcsolatos dokumentumot elektronikus formában fog megkapni az elektronikus tárhelyére.
További részletes tájékoztató  a www.onyf.hu honlapon a „Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés” menüpont alatt ügyfélkapun történő belépést követően „Felhasználói útmutató” címmel található.

Az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követően az eljáró szerv az ügyfél részére az eljárás megindításáról szóló végzés mellékleteként egy részletes kimutatást  küld az általa nyilvántartott biztosításban töltött időszakokról, illetve nők esetében a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozó jogosultsági időkről, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és balettművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időkről. A kimutatáson szerepelnek továbbá a munkáltató, vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereseti és jövedelemi adatok, továbbá az erre az időszakra vonatkozóan levont nyugdíjjárulék adatok és egyéb, a jelenlegi nyugdíj szabályok szempontjából fontos adatok. Tekintettel arra, hogy az adategyeztetés a korabeli papíralapú adatok feldolgozása alapján történik, amelyeken sok esetben olvashatatlan a foglalkoztató, illetve a foglalkoztató és az adatszolgáltató személye nem azonos, és a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba az adatszolgáltatást ténylegesen teljesítő szervezet neve kerül bejegyzésre, ezek az adatok sok esetben eltérőek lehetnek az ügyfél rendelkezésére álló dokumentumok adataitól. A munkáltató feltüntetését a kimutatáson jogszabály írja elő, ez az információ azonban a nyugdíj megállapítása során relevanciával nem rendelkezik, a nyugdíj megállapításának folyamatát, illetve az ellátás összegét nem befolyásolja.

Amennyiben a megküldött kimutatással kapcsolatban az ügyfélnek érdemi észrevétele van, (pl.: a kimutatás nem tartalmaz minden időszakot, amelyet biztosításban töltött, stb.), akkor azt az e célra rendszeresített ún. "Elfogadó/észrevételező nyilatkozat"-on jelezheti.

A kitölthető nyilatkozat papír alapú ügyintézés esetén a kimutatással egyidejűleg megküldésre kerül. A nyilatkozathoz mellékelni kell azokat az eredeti dokumentumokat (pl. munkakönyv, leckekönyv, katonakönyv stb.), amelyek alátámasztják észrevételeit.

Elektronikus kapcsolattartás esetén a honlapon található, azonos elnevezésű űrlap beküldésével teheti meg észrevételeit. Ennek az űrlapnak a beküldésével egyidejűleg lehetőség van mellékletek beküldésére is.

Az észrevételek megtételére 60 nap áll rendelkezésre.

Az eltérések okait az eljáró szerv az ügyfél által megküldött dokumentumok és saját nyilvántartásai alapján megvizsgálja. A felülvizsgálat során az eljáró szerv a tényállás tisztázása érdekében foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet, majd a megszerzett információkat értékeli és a hitelesnek tekinthető adatokról határozatban értesíti az ügyfelet.

Ha az ügyfél egyetért a kimutatásban foglaltakkal, akkor az Elfogadó/észrevételező nyilatkozat beküldésével erről tájékoztathatja az eljáró szervet, amivel meggyorsíthatja a folyamatot, hiszen az ügyben – amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján további vizsgálat lefolytatása nem szükséges - határozat hozható.

Az eljáró szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban fel kell tüntetni a kimutatásban szereplő adatokat, az azokban végrehajtott adatmódosításokat, illetve az elbírált adatmódosítások okát, továbbá az egyeztetési eljárást követően az ügyfélről nyilvántartott valamennyi, nyugdíjjogszerzésre vonatkozó adatot.

Az adategyezetési eljárásnak nem része az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett személyek (volt magánnyugdíjpénztári tagok) által befizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjakról, a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összegekről (az ún. hozamgarantált tőke), illetve a visszalépő tagi kifizetésekről történő tájékoztatás. A magánnyugdíjpénztár részére teljesített befizetések ugyanis a vonatkozó jogszabályok értelmében nem minősültek nyugdíjjáruléknak, azok befizetésére vonatkozóan a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartása nem tartalmaz adatokat, mivel a magánnyugdíjpénztárak részére jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget nem írt elő.

Az adategyeztetési eljárás során kiadott határozat tehát a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetésre vonatkozó adatokat nem tartalmazza.

Annak a ténynek, hogy az igénylő visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, kizárólag a nyugellátás megállapítása során van jelentősége. A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis amennyiben az igénylő a nyugdíj megállapításakor magánnyugdíjpénztár tagja, a nyugellátásának csak meghatározott százalékát kapja. Ha az igénylő a nyugdíja megállapításakor nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, úgy - korábbi pénztári tagságától függetlenül - a nyugellátása teljes összegére jogosult. Így azok a személyek, akik visszaléptek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, későbbi nyugdíjazásukkor a nyugellátásuk teljes összegére lesznek jogosultak.

Amennyiben a határozatban foglaltakkal esetleg nem ért egyet, akkor fellebbezést nyújthat be a döntés ellen az elsőfokú döntést meghozó szervhez, amely beadványát elbírálja és vagy saját hatáskörben módosítja, vagy fellebbezésként továbbítja. Ha az újabb határozatban foglaltakkal sem ért egyet, akkor lehetősége van a határozat bíróságon történő megtámadására. Az eljárás minden szakasza illeték- és költségmentes.

Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje - az eljáró szerv részéről – 60 nap. Az ügyintézési időbe nem számít bele a kivonatnak az ügyfél részére történő megküldésétől az ügyfél nyilatkozatáig eltelt idő, illetve amennyiben az ügyfél nyilatkozatot nem tesz, a kivonat kézhezvételétől számított 60 napos határidő, a tényállás tisztázásának időtartama, amely az adatok közlésére irányuló felhívástól az adatszolgáltatás teljesítéséig tart, illetve az esetlegesen lefolytatásra kerülő hatósági ellenőrzés időtartama.

Amennyiben az egyeztetési eljárással kapcsolatosan további kérdése merül fel, a 80/20-54-44 zöldszámon (Call Center) hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig, pénteken 8.30-13.30-ig tájékozódhat, vagy - személyes megjelenéssel - igénybe veheti a lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatal kerületi/járási hivatala munkatársainak segítségét a hivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán. A személyes egyeztetéshez előzetesen időpont foglalására van lehetőség, az erre a célra használható online időpontfoglaló elérhető az ONYF honlapján (https://idopontfoglalo.onyf.hu/), vagy telefonon a Call Center számán.

Közreműködése nagy segítséget jelenthet ahhoz, hogy az egyéni nyugdíjnyilvántartás a jelenleginél is hatékonyabban szolgálhassa az Ön  tájékoztatását, és a jövőbeni ellátásának elbírálását, ami az Ön és a hivatal közös érdeke.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Az adategyezetési eljárás első lépéseként az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatóság az alábbi kimutatást küldi meg az igazgatóság részére. A kimutatás foglalkoztatónként tartalmazza a biztosításban eltöltött időszakokat, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjánál figyelembe vehető jogosultsági időket, a korkedvezményre jogosító időket, az 1988. január 1-jétől elért keresetekre/jövedelmekre vonatkozó adatokat, az egyéb jogviszonyokra vonatkozó adatokat, valamint a járulékfizetés nélkül szolgálati időként elismerhető időszakokat.

Link

 

A hivatalból történő adategyezetés megindítását megelőzően az alábbi, általános információkat tartalmazó tájékoztató levelet küldi meg az ügyfél lakóhelye szerinti illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal kerületi/járási hivatala. A levél megérkezését követően az ügyfeleknek az eljárás megindításával kapcsolatos további teendője nincs. Amennyiben az eljárás során keletkező dokumentumokat elektronikus úton szeretné megkapni, a levélben foglaltak alapján lehetősége van az Ügyfélkapun keresztül regisztrálni, és a kapcsolattartás módját megváltoztatni.

Link

Jelen Útmutató az adategyezetési eljárás során az ügyfelek részére megküldött kimutatás könnyebb megértését segíti, a kimutatás egyes sorainak adattartalmára vonatkozó magyarázatok megadásával.

Link

2013. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/B-D. §-okban bevezetett adategyeztetési eljárás keretében történik a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek elismerése.

Az egyeztetési eljárás legfontosabb célja, hogy a leendő nyugdíjasok a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyaikról, a megszerzett és a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteikről aktív korban – a nyugdíjigény bejelentése előtt – tájékoztatást kapjanak.

Az eljárás célja továbbá, hogy az ügyfél jelzése alapján a nyugdíjnyilvántartásban nem, vagy hibásan szereplő, illetve hiányzó adatok minél hamarabb beszerzésre, kiegészítésre, a téves adatok javításra, törlésre kerülhessenek, és a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása kizárólag az ügyfél által ismert és vele egyeztetett adatokat tartalmazza.

Az adategyeztetés eredményeként - a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő teljes körű és egyeztetett adatok birtokában - a nyugdíj elbírálásának folyamata gyorsabbá válik, a nyugdíjak megállapítására és folyósítására hamarabb kerülhet majd sor.

Az egyeztetési eljárást a fővárosi/megyei kormányhivatalok kerületi/járási hivatalai hivatalból, illetve elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelemre folytatják le. Az eljárás illeték- és költségmentes.

 

A hivatalból induló adategyeztetésről a „Tájékoztató a hivatalból induló adategyeztetésről” című tájékoztatóban olvashat részletesen.

Egyeztetési eljárás megindítása iránt kérelem évente egy alkalommal nyújtható be.

Kérelemre az eljárás kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, a Központi Rendszer elektronikus felületén, a „Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés” szolgáltatás választása esetén, az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) program alkalmazásával tett igénybejelentéssel indítható meg.

Elektronikus ügyintézésre kizárólag saját Ügyfélkapun keresztül (felhasználónév és jelszó megadását követően) van lehetőség, amely a www.magyarorszag.hu portálon keresztül érhető el, használata előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztráció bármely okmányirodában, illetőleg a Kormányablakoknál, valamint a külképviseleteken kezdeményezhető. A regisztrációt követően nyílik lehetőség elektronikus ügyintézés keretében eljárás kezdeményezésére, illetőleg kérelem benyújtására. Az ügyfélkapus regisztráció önmagában nem indítja meg az eljárást.

A postai úton levélben, illetőleg elektronikus levélben (e-mailben) benyújtott kérelem nem minősül elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelemnek, ezért az így benyújtott kérelem alapján intézkedés kezdeményezésére nincs lehetőség.

A saját Ügyfélkapun keresztül történő ügyintézésnek azért van jelentősége, mert a nyugdíjbiztosítási adategyezetési ügyek esetében az Ügyfélkapun történő bejelentkezés során elvégzett automatikus azonosításon túlmenően ún. viszontazonosításra is sor kerül. Ennek során a rendszer megvizsgálja az Ügyfélkapus regisztrációnál megadott adatok és az elektronikus űrlapon feltüntetett TAJ szám alapján a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában beazonosított személy adatainak egyezőségét. A sikeres viszontazonosítást követően van csak lehetőség a kérelem letöltésére, illetve annak elektronikus úton történő benyújtására. Amennyiben az adatok nem azonosak, a rendszer nem tud viszontazonosítani és a kérelem benyújtását nem teszi lehetővé.

Az egyeztetési eljárás megindítása a „Kérelem adategyeztetési eljárás iránt” elnevezésű űrlap becsatolásával lehetséges. A www.onyf.hu honlapon az Ügyfélkapun történő belépést és viszontazonosítást követően a jobb oldalon részletes felhasználói útmutató található, amely segítséget nyújt a felhasználók részére az egyeztetési eljárás elektronikus ügyintézés keretében történő kezdeményezéséhez, a nyomtatványok letöltéséhez használható Általános Nyomtatvány Kitöltő segédprogram letöltéséhez, az űrlapok (nyomtatványok) kitöltéséhez és feltöltéséhez.

A kérelem benyújtását követően Önnek az eljárás bármely szakaszában lehetősége van áttérni hagyományos (papír alapú) ügyintézésre, az e célra rendszeresített „Kérelem a kapcsolattartás módjának megváltoztatásához” elnevezésű űrlap megküldésével.

 

Az egyeztetési eljárást az Ön lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal kerületi/járási hivatala, illetőleg egyes személyi körök esetében Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) folytatja le.

Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala az alábbi ügyekben jogosult kizárólagos illetékességgel eljárni:

  • ha az ügyfél külföldön él, vagy
  • ha az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkezik,
  • ha az ügyfél az eljárás megindításakor szolgálati viszonyban áll fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy
  • ha az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

Abban az esetben, ha korábban az Európai Unió más tagállamában, vagy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban [Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia Szlovénia] vagy szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményben részes államban [Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, Dél-Korea, India, Japán, Kanada, beleértve Québec tartományt, Koszovó, Macedónia, Moldova, Montenegró, Mongólia, Oroszország, Szerbia, Ukrajna] is folytatott keresőtevékenységet és az ott szerzett szolgálati idejéről is szeretne tájékoztatást kapni, az Ügyfélkapun keresztül a „Kérelem nemzetközi” elnevezésű nyomtatványt kell beküldeni.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása alapján az Azerbajdzsáni Köztársaság, a Belorusz Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és a Kirgiz Köztársaság nem alkalmazzák az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött, 1963. július 1. napjától hatályos egyezményt. Erre figyelemmel az ezekben az országokban korábban szerzett szolgálati idő elismerésére az egyezmény alapján nincs lehetőség.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a külföldön szerzett szolgálati időről kizárólag tájékoztatás adható, az az adategyeztetési eljárást lezáró határozatnak nem része.

Az eljárás megindítását követő tíz napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítést küld az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott biztosításban töltött időszakokról, illetve nők esetében a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozó jogosultsági időkről, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és balettművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időkről. A kimutatáson szerepelnek továbbá a munkáltató, vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereseti és jövedelemi adatok, továbbá az erre az időszakra vonatkozóan levont nyugdíjjárulék adatok és egyéb, a jelenlegi nyugdíj szabályok szempontjából fontos adatok.

Tekintettel arra, hogy az adategyeztetés a korabeli papíralapú adatok feldolgozása alapján történik, amelyeken sok esetben olvashatatlan, a foglalkoztató, illetve a foglalkoztató és az adatszolgáltató személye nem azonos, és a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba az adatszolgáltatást ténylegesen teljesítő szervezet neve kerül bejegyzésre, ezek az adatok sok esetben eltérőek lehetnek az ügyfél rendelkezésére álló dokumentumok adataitól. A munkáltató feltüntetését a kimutatáson jogszabály írja elő, ez az információ azonban a nyugdíj megállapítása során relevanciával nem rendelkezik, a nyugdíj megállapításának folyamatát, illetve az ellátás összegét nem befolyásolja.

A kimutatást tartalmazó végzés kézhezvételét követően Önnek 60 nap áll rendelkezésére, hogy az abban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tegyen a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. Ekkor nyílik lehetőség egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakok – például a szakmunkástanulói idő, katonaidő, felsőfokú intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartama - elismerésérét kezdeményezni, illetőleg a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka időtartamát megállapítani. A csatolt adatok, dokumentumok alapján, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat le, amelynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat, megkeresheti a volt foglalkoztatót, adóhatóságot, egyéb szervet.

Amennyiben a megküldött kimutatással kapcsolatban Önnek érdemi észrevétele van, (pl.: a kimutatás nem tartalmaz minden időszakot, amelyet biztosításban töltött, stb.), akkor azt az e célra rendszeresített ún. „Elfogadó/észrevételező nyilatkozat”-on jelezheti.

A kitölthető nyilatkozat papír alapú ügyintézés esetén a kimutatással egyidejűleg megküldésre kerül. A nyilatkozathoz mellékelni kell azokat az eredeti dokumentumokat (pl. munkakönyv, leckekönyv, katonakönyv stb.), amelyek alátámasztják észrevételeit.

Elektronikus ügyintézés keretében az észrevétel megtételére, illetőleg azt igazoló dokumentumok beküldésére az Ügyfélkapun keresztül van lehetőség, az erre a célra rendszeresített Elfogadó/Észrevételező nyomtatvány kitöltésével. Az egyeztetési eljárás során a becsatolni kívánt dokumentumok engedélyezett maximális fájlmérete dokumentumonként 3 MB, az engedélyezett maximális összes csatolmány mérete pedig 15 MB lehet. A feltölthető fájlok száma legfeljebb 5 darab lehet, a megengedett fájltípusok a következők: .bmp, .doc, .docx,. jpg, .jpeg, .pdf, .png. Amennyiben az ügyfél által becsatolni kívánt dokumentumok mennyisége a fenti darabszámot meghaladja, lehetőség van azokat egy újabb észrevételező dokumentum mellékleteként megküldeni.

Amennyiben az adatok a valóságnak megfelelnek, abban módosításra nincs szükség, azaz Ön a kimutatásban foglaltakkal egyetért, lehetősége van a közölt adatok jóváhagyására is a fenti nyilatkozatnak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő megküldésével.

Elektronikus ügyintézés esetén az eljárás során keletkező dokumentumok megküldése elektronikusan történik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek küldeményei az Ügyfélkapun keresztül az ún. Értesítési tárhelyre kerülnek megküldésre, amely a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) szolgáltatása. Rendeltetése, hogy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő felhasználók jelszóval védett, biztonságos tárterületen tárolhassák az arra jogosult hivataloktól kapott dokumentumokat, nyugtákat. Az elektronikus ügyintézés keretében megküldött dokumentumok tehát az eljáró szerv részéről e-mailben nem kerülnek megküldésre, az ügyfél a KR-től is csak tájékoztatást kap e-mailben arról, hogy az értesítési tárhelyére küldemény érkezett.

Az Értesítési tárhely a Kormányzati Portálon a felhasználó személyes ügyfélkapu felületén érhető el. Az Ügyfélkapun belépve az Értesítési tárhely töltődik be automatikusan. Az értesítési tárhely három fiókból áll: beérkezett dokumentumok, elküldött dokumentumok, tartóstár.

Az alapértelmezett fiók a Beérkezett dokumentumok fiók, azaz az Ügyfélkapun belépve a tárhely szolgáltatáson belül a beérkezett dokumentumait látja.

Az értesítési tárhelyre küldött dokumentumokat Önnek 5 naptári napon belül át kell vennie. Amennyiben ez nem történik meg, a rendszer értesítést küld a hivatal számára.

A Beérkezett dokumentumok fiókban a dokumentumok 30 napig kerülnek megőrzésre, ezt követően azokat a rendszer automatikusan törli. Amennyiben szeretné beérkezett dokumentumait tovább tárolni, át kell azokat helyezni a tartóstárba.

Amennyiben az előírt határidőn belül az ügyfél az eljáró szerv felé észrevételt nem tesz, vagy az adatok módosítását, kiegészítését nem kezdeményezi, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezt az információt jóváhagyásnak tekinti, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hoz. Fontos azonban tudni, hogy amennyiben az ügyfél észrevételt nem tesz, azonban az egyetértő nyilatkozatot sem küldi meg, az eljáró igazgatási szerv csak a 60 napos határidő leteltét követően folytathatja az eljárást.

Az eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - ha a biztosított, volt biztosított által benyújtott okiratok nem elegendőek a tényállás tisztázására - megvizsgálja az eltérés okait. Ennek során a biztosítottat, volt biztosítottat nyilatkozattételre hívhatja fel, a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Az egyeztetési eljárás során az általános ügyintézési határidő 60 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele különösen a kimutatást tartalmazó végzés kézhezvételétől az észrevételező vagy elfogadó nyilatkozat megküldéséig, ennek hiányában az előírt határidő (60 nap) leteltéig terjedő idő, az észrevételező nyilatkozatban foglaltak kivizsgálásához, azaz a tényállás tisztázásához szükséges időtartam, illetve az észrevételek alapján esetlegesen lefolytatásra kerülő hatósági ellenőrzés időtartama.

A tényállás tisztázását követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást határozattal zárja le, mely tartalmazza az érintett személy elismerhető szolgálati idejét és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége az e célra rendszeresített, "Fellebbezés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési ügyben" elnevezésű nyomtatvány benyújtásával.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 96/B-D. §

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Kormányzati oldalak

Közérdekű adatok

Nemzetközi tevékenység

ONYF-portál