általános tájékoztató

    Tisztelt Ügyfeleink!

    Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. január 1-jétől

    • a családtámogatási ügyekkel – ideértve a fogyatékossági támogatás ellátást is,
    • a nyugdíjbiztosítási ügyekkel, valamint
    • a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos

     

    követelések kezelése az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság feladatkörébe tartozik.

    Kérjük, hogy tartozásuk rendezése érdekében 2017. január 1. napját követően, amennyiben befizetésüket átutalással kívánják rendezni, az alább megjelölt számlaszámra történő utalással, az adószámra / adóazonosító jelre, valamint a követelést megalapozó fizetésre kötelező határozat számára hivatkozással szíveskedjenek teljesíteni.

    családtámogatási követelés esetében 10032000-01457443-00000000
    nyugdíjbiztosítási követelés esetében 10032000-00337012-00000024
    megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos követelés esetében 10032000-00337012-00000031

    Amennyiben tartozásukat készpénz-átutalási megbízás útján kívánják rendezni, úgy kérjük, hogy kizárólag a fenti számlaszámok valamelyikével jelölt átutalási megbízásokat szíveskedjenek igénybe venni, amely a megyei kormányhivatalok feladatellátásra kijelölt járási hivatalinál szerezhetők be.

    Amennyiben családtámogatási ügyben tartozásukat postai befizetés útján kívánják rendezni, készpénzátutalási-megbízást a csekkigenyles@onyf.hu email címre, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1919 Budapest postacímre küldött levelükkel igényelhetnek. A borítékra szíveskedjenek ráírni, hogy „CSEKKIGÉNYLÉS”.

    Kérjük, hogy igénylés során feltétlenül tüntessék fel nevüket, TAJ számukat és pontos postacímüket!

                                                               Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    A közelmúltban történt informatikai fejlesztésnek köszönhetően a járási hivatalok, valamint a kormányablak ügyfélszolgálatok munkatársai részére hozzáférhetővé vált a Társadalombiztosítási Front Office Rendszer (a továbbiakban: FOR rendszer).

    A FOR rendszer egy olyan webes alkalmazás, amely a nyugdíjbiztosítási szakrendszerekhez hozzáféréssel nem rendelkező ügyintézők számára a hét minden napján, napi 24 órában lehetőséget biztosít a nyugdíj-megállapítási, valamint az adategyeztetési és hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelemmel összefüggésben indult, és még folyamatban lévő, illetve a közelmúltban lezárt ügyekkel kapcsolatos valós idejű státuszinformáció szolgáltatására.

    A FOR rendszer az alábbi, nyugdíjbiztosítási tárgyú ügyek állásával kapcsolatban nyújt tájékoztatást:

    • nyugdíj megállapítása,
    • nyugdíjbiztosítási adategyeztetés,
    • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában kezdeményezett eljárások.

    Felhívjuk ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a rendszer a felsorolt ügytípusokban státuszinformáció - azaz az ügy pillanatnyi állásával kapcsolatos információ - nyújtására szolgál, konkrét ügyeikkel összefüggésben tehát továbbra is a lakóhelyük szerint illetékes nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatokon kaphatnak részletes tájékoztatást.

    Tisztelt Ügyfeleink!

     

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Online nyugdíjkalkulátorban telepítésre kerültek a tárgyévi nyugdíj-megállapítások során alkalmazandó valorizációs szorzószámok, ezért lehetőség nyílt a társadalombiztosítási öregségi nyugellátás 2017. évben várható összegének kiszámítására.

    Az online nyugdíj-kalkulátor használatával, a kapott eredménnyel kapcsolatos esetleges kérdéseiket a kalkulator@onyf.hu címre szíveskedjenek megküldeni.

     

     

    2017. január elsejétől nyugdíjbiztosítási ügyekben első fokon az alábbiakban felsorolt, kijelölt járási hivatalok járnak el.

    A járási hivatalok döntései elleni fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el az egész országra kiterjedő illetékességgel.

    I.

    A nyugdíj-megállapító szervek és illetékességi területük:

    Budapest Főváros és Pest megye területén:

    1. Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala.

    Baranya megye területén:

    1. A Mohácsi Járási Hivatal intézi a Mohácsi járás, a Bólyi járás és a Siklósi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.;
    2. A Pécsi Járási Hivatal intézi a Pécsi járás, a Hegyháti járás, a Komlói járás és a Pécsváradi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit;,
    3. A Szigetvári Járási Hivatal intézi a, Szigetvári járás, a Sellyei járás és a Szentlőrinci járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Bács-Kiskun megye területén:

    1. A Bajai Járási Hivatal intézi a Bajai járás, a Bácsalmási járás, a Kalocsai járás, a Kiskunhalasi járás, és a Jánoshalmai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Kecskeméti Járási Hivatal intézi Kecskeméti járás, a Kiskőrösi járási, a Kiskunfélegyházi járás, a Kiskunmajsai járás, a Kunszentmiklósi járás és a Tiszakécskei járási területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Békés megye területén:

    1. A Békéscsabai Járási Hivatal intézi a Békéscsabai járás, a Békési járás, a Gyomaendrődi járás, az Orosházi járás, a Szarvasi járás és a Szeghalmi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Gyulai Járási Hivatal intézi a Gyulai járás, a Mezőkovácsházai járás és a Sarkadi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

    1. A Miskolci Járási Hivatal intézi az Edelényi járás, az Encsi járás, a Gönci járás, a Mezőcsáti járás, a Mezőkövesdi járás, a Miskolci járás, a Szerencsi járás, a Szikszói járás, a Tiszaújvárosi járás, és a Tokaji járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. Az Ózdi Járási Hivatal intézi a Kazincbarcikai járás, az Ózdi járás, és a Putnoki járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    3. A Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal intézi a Cigándi járás, a Sárospataki járás, és a Sátoraljaújhelyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Csongrád megye területén:

    1. A Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal intézi a Csongrádi járás, a Hódmezővásárhelyi járás, a Makói járás és a Szentesi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Szegedi Járási Hivatal intézi a Kisteleki járás, a Mórahalmi járás és a Szegedi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Fejér megye területén:

    1. A Dunaújvárosi Járási Hivatal intézi a Dunaújvárosi járás, és a Sárbogárdi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Székesfehérvári Járási Hivatal intézi a Bicskei járás, az Enyingi járás, a Gárdonyi járás, a Martonvásári járás, a Móri járás és a Székesfehérvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Győr-Moson-Sopron megye területén:

    1. A Győri Járási Hivatal intézi a Csornai járás, a Győri járás, a Mosonmagyaróvári járás, a Pannonhalmi járás és a Téti járás nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Soproni Járási Hivatal intézi a Kapuvári járás és a Soproni járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Hajdú-Bihar megye területén:

    1. A Berettyóújfalui Járási Hivatal intézi a Berettyóújfalui járás, a Hajdúszoboszlói járás és a Püspökladányi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Debreceni Járási Hivatal intézi a Debreceni járás, a Derecskei járás, a Hajdúhadházi járás és a Nyíradonyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    3. A Hajdúböszörményi Járási Hivatal intézi a Balmazújvárosi járás, a Hajdúböszörményi járás és a Hajdúnánási járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Heves megye területén:

    1. Az Egri Járási Hivatal intézi a Bélapátfalvai járás, az Egri járás, a Füzesabonyi járás, a Hevesi járás és a Pétervásárai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Gyöngyösi Járási Hivatal intézi a Gyöngyösi járás és a Hatvani járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

    1. A Jászberényi Járási Hivatal intézi a Jászapáti járás és a Jászberényi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Karcagi Járási Hivatal intézi a Karcagi járás, a Kunhegyesi járás és a Tiszafüredi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    3. A Szolnoki Járási Hivatal intézi a Kunszentmártoni járás, a Mezőtúri járás, a Szolnoki járás és a Törökszentmiklósi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Komárom-Esztergom megye területén:

    1. Az Esztergomi Járási Hivatal intézi az Esztergomi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Tatabányai Járási Hivatal intézi a Kisbéri Járás, a Komáromi járás, az Oroszlányi járás, a Tatabányai járás és a Tatai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Nógrád megye területén:

    1. A Balassagyarmati Járási Hivatal intézi a Balassagyarmati járás, a Rétsági járás és a Szécsényi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
    2. A Salgótarjáni Járási Hivatal intézi a Bátonyterenyei járás, a Pásztói járás és a Salgótarjáni járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Somogy megye területén:

    1. A Kaposvári Járási Hivatal intézi a kaposvári járás és a Marcali járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Nagyatádi Járási Hivatal intézi a Barcsi járás, a Csurgói járás és a Nagyatádi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    3. A Siófoki Járási Hivatal intézi a Fonyódi járás, a Siófoki járás és a Tabi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:

    1. A Kisvárdai Járási Hivatal intézi a Kisvárdai járás, a Vásárosnaményi járás és a Záhonyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Mátészalkai Járási Hivatal intézi a Csengeri járás, a Fehérgyarmati járás és a Mátészalkai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    3. A Nyíregyházi Járási Hivatal intézi a Baktalórántházai járás, az Ibrányi járás, a Kemecsei járás, a Nagykállói járás, a Nyírbátori járás, a Nyíregyházi járás és a Tiszavasvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Tolna megye területén:

    1. A Dombóvári Járási Hivatal intézi a Dombóvári járás, és a Tamási járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Szekszárdi Járási Hivatal intézi a Bonyhádi járás, a Paksi járás, a Szekszárdi járás és a Tolnai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Vas megye területén:

    1. A Körmendi Járási Hivatal intézi a Körmendi járás, a Szentgotthárdi járás és a Vasvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Sárvári Járási Hivatal intézi a Celldömölki járás, és a Sárvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    3. A Szombathelyi Járási Hivatal intézi a Kőszegi járás és a Szombathelyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Veszprém megye területén:

    1. A Pápai Járási Hivatal intézi a Devecseri járás, és a Pápai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Tapolcai Járási Hivatal intézi a Sümegi járás, és a Tapolcai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    3. A Veszprémi Járási Hivatal intézi az Ajkai járás, a Balatonalmádi járás, a Balatonfüredi járás, a Várpalotai járás, és a Zirci járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    Zala megye területén:

    1. A Nagykanizsai Járási Hivatal intézi a Keszthelyi járás, a Letenyei járás és a Nagykanizsai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    2. A Zalaegerszegi Járási Hivatal intézi a Lenti járás, a Zalaegerszegi járás és a Zalaszentgróti járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

    II.

    Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala jár el első fokon:

    1. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők nyugdíjbiztosítási ügyeiben.
    2. A nemzetközi nyugdíjbiztosítási és adategyeztetési ügyekben, valamint a fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt személyek ügyeiben az egész országra kiterjedő illetékességgel, ha
    • a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik,
    • a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
    • a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
    • az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt,
    • fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának, volt tagjának rögzített nyugdíjat kell megállapítani (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés),
    • az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült és a jogosult a hozzátartozói nyugellátás összegét a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján kéri megállapítani, tekintettel arra, hogy az elhunyt a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett,
    • az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

    A nemzetközi nyugdíj- és adategyeztetési ügyekben, valamint a fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban állt személyek ügyeiben a fellebbezések elbírálását Budapest Főváros Kormányhivatala (cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19/a. Postacím: 1916 Budapest) végzi.

    III.

    Változatlanul a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság dönt az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj megállapításáról, feléledéséről, ha

    • az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, és a hozzátartozói nyugdíjat az elhunyt számára folyósított ellátásból kell kiszámítani,
    • az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására - ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó ügyeket is - már sor került,
    • a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hozza meg továbbra is az ellátások folyósításával, szüneteltetésével, visszakövetelésével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó döntéseket.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság döntései ellen közvetlenül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni.

    IV.

    A megyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozik

    • a társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés (nyilvántartás adataiba való betekintés, kivonat készítés)
    • méltányossági emelés, egyszeri segély engedélyezése nyugdíjasok számára,
    • a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése iránti kérelem elbírálása, ha a tartozást az illetékes kormányhivatal, vagy járási hivatala írta elő,
    • nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt hatósági ellenőrzés lefolytatása.

    V.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) bírálja el a

    • kivételes nyugellátás megállapítása, ideértve a továbbtanuló árva ellátásának meghosszabbítása,
    • méltányossági nyugdíjemelés engedélyezése,
    • egyszeri segély engedélyezése
    • amennyiben a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja írta elő, akkor a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése

    iránti kérelmeket.

    Az ONYF a nyugdíjasok számára évente, hivatalból állapítja meg a saját jogú nyugdíj melletti keresőtevékenység alapján járó 0,5 %-os növelést.

    A döntés felülvizsgálatát közvetlenül lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.

    VI.

    Jogorvoslati lehetőségek:

    Az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervként kijelölt járási/kerületi hivatalok által hozott első fokú döntés elleni fellebbezést országos illetékességgel  Budapest Főváros Kormányhivatal bírálja el. A fellebbezést  Budapest Főváros Kormányhivatalának kell címezni, de a járási/kerületi hivatalnál kell benyújtani.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a közléssel jogerőssé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata érdekében, jogszabálysértésre hivatkozva közvetlenül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni.

    Hol kell benyújtani a nyugdíjigényt?

    A nyugdíjigényt az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervként kijelölt járási vagy kerületi hivatalnál kell benyújtani.

    A hozzátartozók nyugellátás iránti igényét mely szervek bírálják el?

    Ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában

    • nem részesült nyugellátásban, egyéb ellátásban, a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek bírálják el,
    • már részesült öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban, vagy az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, akkor az ellátás megállapítására vagy feléledésére irányuló igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el.

    Nemzetközi ügyekben az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj megállapítása minden esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hatáskörébe tartozik. A feléledések elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre.

    Jogszabályok: 1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X.6.) Korm. rendelet

    73/2015. (III.30.) Korm. rendelet

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak minősül.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §, illetve 18. § (2a) bekezdésének, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésének, 9. § (1) bekezdésének, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B § (1) bekezdés c) pontjának, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint öregségi nyugdíjra, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, átmeneti bányászjáradékra, vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult az a személy, aki az ellátás folyósításának kezdő időpontjában biztosítási jogviszonyban áll.

    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2015. január 1. napjától hatályos 66/D. § (15) bekezdésében foglaltak szerint a nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő a fentiekben felsorolt ellátást kíván igényelni. A nevelőszülőnek a szünetelés iránti kérelmét a működtetőnél kell benyújtania. A szüneteltetés iránti kérelméhez csatolni szükséges a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát.

    A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997 (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének 1.7. pontjának rendelkezései szerint az ellátások iránti igény előterjesztésekor a nevelőszülőknek csatolniuk kell a működtető igazolását a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteléséről. Az ehhez szükséges nyomtatvány elérhető honlapunk „Nyomtatványok” → „További nyomtatványok” → „Nyugdíjigénylés” menüpontja alatt.

    Hogyan kell nyugellátást igényelni?

    A nyugellátás megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell előterjeszteni. Az igénybejelentő lap bármely megyei (fővárosi) kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél beszerezhető, illetőleg letölthető és kitölthető formátumban megtalálható a  https://www.onyf.hu/hu/-> „Nyomtatványok -> Nyomtatványtár” menüpontban.

     
    Az igényt postai úton, személyesen, vagy elektronikus úton lehet benyújtani. (Lásd: Tájékoztató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköréről, illetékességéről.)
     

    Az igénybejelentő lap kitöltésével az igénylő közöli az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat. Az elektronikus úton történő előterjesztésről részletes tájékoztatást talál a Tájékoztató az elektronikus közszolgáltatás általános szabályairól. című dokumentumban.

    A társadalombiztosítási nyugellátási igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

     

    Milyen hátrányos következményei vannak a késői igénybejelentésnek?

    A nyugellátás legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy az igénylő esetleg már ezt az időpontot megelőzően is jogosult lett volna nyugellátásra.

    Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas olyan jogviszonyban állt, amelynek létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy amelyre nézve törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja.

    Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap benyújtásának, postára adásának a napja.

     

    Pótolhatóak-e utólag az igény elbírálásához szükséges adatok, illetve igazolások?

    Ha a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolta, vagy az adatokat nem közölte, az igényelbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határidő kitűzése mellett ezek pótlására a kérelmezőt felhívja.

    Amennyiben a nyugdíjigénylő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, továbbá az erre megállapított határidő meghosszabbítását nem kérte és a nyugdíjigényt a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. Erről az intézkedésről végzéssel értesítik a kérelmezőt.

     

    Az eljárás megszüntetését követően pótolhatóak-e a hiányzó adatok, igazolások?

    Az eljárás megszüntetését követően is pótolhatóak az adatok, igazolások.

    A kérelmező a határidő, határnap mulasztása esetén igazolási kérelemmel élhet az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlásával. Ha az igazolási kérelemnek helyt ad a hatóság, az ügyfelet olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Az igazolási kérelem elutasítása esetén az adatpótlás napját (a hiányzó adatok, igazolások nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének napját) kell az igénybejelentés új időpontjának tekinteni.

     

    Mi történik, ha a nyugdíjigény elbírálása elhúzódik és ellátatlan a kérelmező?

    Az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, ha a nyugellátásra való jogosultság kétséget kizáróan fennáll, azonban a nyugellátás összege az igénybejelentés napjától számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg.

    A már megállapított nyugellátás összegébe a korábban kiutalt előleget be kell számítani.

     

    Visszavonható-e a nyugellátás iránti igény?

    Az ügyfél a nyugellátás iránti kérelmét a határozat, illetőleg az eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja, de a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.

     

    Fel nem vett nyugellátást utóbb meddig lehet felvenni?

    Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.

     

    Le lehet-e mondani a nyugellátásról?

    A társadalombiztosítási nyugellátásról lemondani, azt, mint a jogosult személyéhez kötött ellátást átruházni (engedményezni) nem lehet.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    Mit nevezünk elektronikus ügyintézésnek?

    Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézése. A hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi, ha erről törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik.

    Az elektronikus úton benyújtott dokumentum megérkezéséről a hatóság értesítést küld a feladónak. A dokumentumhoz kapcsolódó jogkövetkezmények az automatikus visszaigazolás elküldésével állnak be, kivéve akkor, ha a hatóság vizsgálata a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ott megjelölt határidőn belül az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

    Ha a törvény másképp nem rendelkezik, az ügyfél nem kötelezhető az elektronikus eljárásra. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában választhat a hagyományos és az elektronikus ügyintézési forma között. Az ügyfél akkor is kérheti a hagyományos értesítést, ha kérelmét elektronikus úton nyújtotta be.

    A hatóság csak azzal az ügyféllel tarthat kapcsolatot elektronikus levelezés útján, aki e-mail címét e célból a hatóságnak átadta. A postafiók érvényességéért, működőképességéért az ügyfél a felelős!

    Hogyan kezdeményezhető az e-ügyintézés?

    Az elektronikus ügyintézés előzetes regisztráció után kezdeményezhető, amely ügyfélkapu létesítését jelenti. A TAJ számmal rendelkező külföldön tartózkodó személyek a Magyar Köztársaság konzuli képviseletein kezdeményezhetik ügyfélkapu létesítését.

    Az Ügyfélkapu regisztráció folyamatának részletes leírása a Kormányzati Portálon  https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/regisztracio internetes oldalon található.

    A nyugdíjbiztosítási eljárásban van lehetőség e-ügyintézésre?

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) elektronikus ügyintézési (továbbiakban: e-ügyintézési) rendszert működtet, amely ügyfélkapus regisztrációval rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget elektronikus űrlapok kitöltésére és beküldésére. A szolgáltatások az ONYF honlapján (http://www.onyf.hu/hu/) az „Elektronikus ügyintézés” ikonra kattintva érhetőek el. Az e-ügyintézés a rendszerben található elektronikus űrlapok kitöltésével, továbbításával kezdeményezhető. A felhasználható űrlapok között többfajta kérelem, nyilatkozat és bejelentés található.

    E-mailban kezdeményezhető-e az eljárás megindítása?

    Nem kezdeményezhető eljárás e-mail formájában, mivel ez az elektronikus forma – az ügyfélkapus azonosítás nélkül elküldött elektronikus levél – nem minősül írásbeli elektronikus ügyintézésnek.

    Mikor kezdődik az ügyintézési határidő az elektronikus ügyintézés során?

    Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.

    Hogyan történik a határidő számítása üzemzavar esetén?

    Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen bármilyen okból négy órát meghaladó időtartamon keresztül üzemzavar áll fenn.

    Mi a teendő, ha az ügyfél továbbiakban nem elektronikus úton szeretné intézni az ügyeit?

    Az ügyfél egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással megváltoztathatja a kapcsolattartás addig alkalmazott módját.

    Jogszabályok:

    2004. évi CXL. törvény

    A baleseti hozzátartozói nyugellátások kivételével valamennyi társadalombiztosítási nyugellátás és egyéb ellátás esetében jogosultsági feltétel, hogy az igénylő vagy a jogszerző törvényben meghatározott mennyiségű szolgálati idővel rendelkezzen. A baleseti hozzátartozói nyugellátásokra való jogosultságot az elszenvedett üzemi baleset, illetőleg az elismert foglalkozási betegség alapozza meg, a megszerzett szolgálati idő azonban itt is kedvezően befolyásolja a nyugellátás mértékét, ezáltal az ellátás összegét is. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb szolgálati időt szerez a nyugdíjigénylő annál magasabb mértékű, összegű nyugellátásra jogosult.

     

    Kivételt képez az az eset, ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset olyan alacsony, hogy a megállapításra kerülő teljes nyugdíjat a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott minimum összegben kell meghatározni, feltéve, hogy a havi átlagkereset ezt az összeget eléri. Ilyenkor a szolgálati idő már említett pozitív hatása nem érvényesül.

     

    Ha pedig a teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat – függetlenül a megszerzett szolgálati időtől – a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

     

    Amennyiben az igénylő csak résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a teljes nyugdíj igénybevételéhez meghatározott évek számát) résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét, a résznyugdíjnak ugyanis nincs jogszabályban meghatározott minimum összege.

     

    A szolgálati idő elismerésének és számításának szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza. A Tny. 37. §-ában található főbb rendelkezések a következők.

     

    A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.

     

    Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a jogszabályban meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

     

    1998. január 1-jétől fokozottabban érvényesül a biztosítási elv, kiemelt hangsúlyt kap a nyugdíjjárulék-fizetés és a jogosultságszerzés kapcsolata. Ugyanakkor jelenleg is nevesít a törvény olyan szolgálati időként figyelembe vehető időszakokat, amelyek alatt nyugdíjjárulékot nem kell(ett) fizetni. Ezen túlmenően megvalósul a „szerzett jog” védelme, amikor a Tny kimondja, hogy:

     

    A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

     

    Például:

    1.) A táppénzfolyósítás időtartama 1998. január 1-jét megelőzően és 1997. december 31-ét követően is szolgálati időnek minősül, holott a táppénz összege után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem áll fenn,

    2.) A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytatott (a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges) tanulmányok idejét – nyugdíjjárulék-fizetés nélkül – szolgálati időként kell figyelembe venni

    - az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából akkor, ha a tanulmányi idő 1998. január 1-je előtti

    - hozzátartozói nyugellátás esetén időpont nélkül.

     

    Lehetőség van azonban öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerni az 1997. december 31-e utáni felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét is, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a 34 %-os mértékű nyugdíjjárulékot megfizeti.

    Szolgálati idő alatt tehát azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

     

    Ilyen időszakok, pl.: a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a bírósági jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.

     

    Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

    - azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt (ez alatt az időtartam alatt ugyanis nyugdíjjárulék-fizetés nem történik),

    - az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

    - társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

    - a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van.

     

    (Ez utóbbi három személyi kör esetén a tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.)

     

    Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni, pl. az alább felsorolt nem tényleges keresőfoglalkozással töltött időszakokat is:

    - a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a a gyermekgondozást segítő ellátás, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

    - a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

    - a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, továbbá 2014. december 31-ét követően a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

    - az álláskeresési támogatás, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

     

    További néhány olyan jogviszony, illetve egyéb időszak, amelyek 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időnek minősülnek, pl.:

     

    - az ösztöndíjas aspiránsként és doktorjelöltként biztosításban töltött idő,

    - a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama feltéve, hogy

    - a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;

    - a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;    

    - az az idő, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett,

    - a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek az a tartama, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette,

    - a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján

    - az első belépés teljes naptári éve,

    - minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített, illetőleg annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített,

    - termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített, illetőleg annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített,

    -  az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek az a tartama, amelyre a járulékot megfizették,

    - a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak az a tartama, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett,

    - az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság, illetőleg a nyugdíj mértéke meghatározásánál a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

     

    Aki tehát egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, „egy naptári napon két vagy több munkáltatónál is dolgozik”, többlet szolgálati időt ezzel nem szerezhet.

     

    Például: az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot 20 év szolgálati idő alapozza meg. Az, akinek a biztosításban töltött – vagy egyébként szolgálati időként elismerhető – ideje naptári naponként számításba véve 19 év 364 nap, öregségi tejes nyugdíjra nem jogosult. A nyugdíj mértéke szempontjából hasonló a helyzet. Ha valaki 40 év 364 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, nyugdíjának összege az alapul szolgáló havi átlagkereset 80 százaléka lesz, míg ha 1 nappal tovább dolgozik és megszerzi a 41. szolgálati évét, a nyugdíj mértéke 82 százalék.

     

    Eltérő szabály vonatkozik az ún. arányos szolgálati idő számítására. Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.

     

    Előfordulhat például, hogy egy nyugdíjat igénylő személy részére kerek 20 év nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő alapján öregségi teljes nyugdíjat kell megállapítani, a nyugdíj összegét azonban – ha az érintettnek az ún. arányos szolgálati idő-számítás következtében a nyugdíj mértékének megállapítása szempontjából csak 18 év 364 napja van – nem a havi átlagkereset 20 évnek megfelelő 53 százalékos mértékben kell megállapítani, hanem a 18 évnek megfelelő 49 százalékos mértéknek megfelelő összegben.

     

    A szolgálati időt fő szabályként a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni. Ennek hiányában a szolgálati idő fennállása igazolható, bizonyítható a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Egyéb okmányok és igazolások alapján szolgálati időt akkor lehet elismerni, ha azokból egyértelműen megállapítható a biztosítás ténye, a biztosítási jogviszony időtartama. „Végső esetben” lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra is.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

     

     

    Milyen bejelentési kötelezettségeket írnak elő a nyugdíjjogszabályok?

    A nyugdíjas – ideértve az egyéb ellátásban részesülő személyeket is – 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra vagy egyéb ellátásra való jogosultságát, illetőleg a nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását érinti.

    Be kell jelenteni többek közt a lakóhely-változást, a tartózkodási hely megváltozását, a levelezési cím változását, a külföldön történt letelepedést, a belföldi és külföldi munkavégzést, stb.

    A bejelentést a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.

    A nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosult más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

    A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

     

    A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya:

    - az egyéni vállalkozó,

    - az egyéni cég,

    - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

    - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

    A kisadózó vállalkozás

    - a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint

    - a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

    A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet.

    Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

    - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

    - katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

    - fogvatartott,

    - egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

    kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

    A Katv. 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja 2016. december 31-ig havi 81 300 forint – 2017. január 1-jétől havi 90 000 forint, 2018. január 1-jétől pedig havi 93 500 forint -, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén havi 136 250 forint – 2017. január 1-jétől havi 150 000 forint, 2018. január 1-től pedig havi 157 000 forint -.

    Főállásúnak – a Katv. 2. § 8. pontja értelmében – az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján az alábbi feltételek valamelyikének nem felel meg:

    - legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

    - a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

    - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

    - a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

    - olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

    - rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

    A nem fõállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minõsül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény 
    2012. évi CXLVII. törvény

     

    Az arányos szolgálati idő számítást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 39. § (2) bekezdése értelmében, a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell, ha az ellátási alap nem éri el a minimálbér összegét.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.

    A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak arányos része vehető figyelembe.

    A főállású kisadózó esetében tehát a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkor érvényes minimálbér arányával:

     

     

    minimálbér

    figyelembe vehető kereset havi 50 000 forint összegű tételes adó megfizetése esetén

    figyelembe vehető kereset magasabb, havi 75 000 forint, összegű tételes adó megfizetése esetén

    2016. január 1-től

    111.000.-

    81.300.-

    136.250.-

    2017. január 1-től

    127.500.-

    90.000.-

    150.000.-

    2018. január 1-től

    138.000.-

    93.500.-

    157.000.-

    Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugdíj mértéke szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz.

    A számításnál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    2012. évi CXLVII. törvény


     

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/B. § (1) bekezdése szerint: ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy a tárgyévben a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

    A Tny. 83/B. § (1) bekezdése a Tbj. szerinti jogviszonyból származó keresetet említ, azonban – figyelemmel arra, hogy a tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is – a meghatározott kereseti korlát vizsgálata során a főállású kisadózók esetében nyugdíjjárulék alapot képező keresetként 2016. december 31-éig havi 81 300 – 2017. január 1-jétől havi 90 000, 2018. január 1-jétől pedig havi 93 500 -, magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó megfizetése esetén 2016. december 31-éig havi 136 250 – 2017. január 1-jétől havi 150 000, 2018. január 1-jétől pedig havi 157 000 - forintot kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a főállású kisadózó a fizetési kötelezettségének tételes adófizetéssel tesz eleget.

    Mivel a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor. (A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, így jogviszonyával további szolgálati időt nem szerez, és a Tny. 22/A. §-ában meghatározott nyugdíjnövelésre sem szerez jogosultságot.)

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény
    2012. évi CXLVII. törvény

    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 2014. október 12. napján hatályba lépő 158. § a) pontja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának időpontjától, azaz 2014. október 12. napjától hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt (a továbbiakban: Pttv.).

    A fenti rendelkezésre tekintettel 2014. október 11. napját követően keletkező jogviszony esetén közszolgálati járadék megállapítására már nem lesz lehetőség, a közszolgálati járadékra való jogosultságot kizárólag a 2014. október 12. napját megelőző választások útján keletkezett jogviszony alapozhatja meg.

    A Pttv. rendelkezései szerint közszolgálati járadékra az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester jogosult,

    • akinek a megbízatása az új polgármester megválasztásával vagy a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával szűnik meg,
    • feltéve, hogy legalább három választási ciklus - de legalább tizenegy év - során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és
    • a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny.) meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, s megfelel a Tny-ben foglalt egyéb jogosultsági feltételeinek, továbbá
    • öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban és rehabilitációs ellátásban nem részesül.

    A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult közszolgálati járadékra.

    A közszolgálati járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester

    • bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít (legalább három hónapot elérő, illetve azt meghaladó, díjazással / jövedelemmel) járó tevékenység, vagy
    • öregségi nyugdíjban részesül.

    A közszolgálati járadék iránti igény a tisztség megszűnése napjától számított három hónapon belül terjeszthető elő a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a K02 vagy K03 számú igénybejelentő laphoz mellékelt „Igénybejelentő pótlap a polgármester öregségi nyugdíja és közszolgálati járadékának megállapításához”, valamint a főjegyző, körjegyző, jegyző által kiállított „Igazolás a polgármester öregségi nyugdíja, vagy közszolgálati járadéka megállapításához” megnevezésű nyomtatvány egyidejű benyújtásával.