dokumentum - Archívum

jogszabály

nyomtatvány

kiadvány

statisztika

Ügyintézési tájékoztatók

általános tájékoztató

öregségi nyugdíj

hozzátartozói nyugellátás

korhatár előtti ellátás

szolgálati járandóság

átmeneti bányász járadék

bányászok egészségkárosodási járadéka

táncművészeti életjáradék

baleseti ellátások

rokkantsági járadék

nyugdíjfolyósítás

nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységek

méltányosság

megállapodások

nyugdíjbiztosítási ellenőrzés

adatszolgáltatás

társadalombiztosítási egyéni számla

adategyeztetés

nemzetközi ügyintézési tájékoztatók

általános tájékoztató

Európai Unió

kétoldalú egyezmények

nemzetközi nyomtatványok

nyugdíjtranszfer

    A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.

     A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.

    A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2012. május 1-je.

    Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához rendelkezik a jogszabályban előírt keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].

    A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].

    A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].

    1. számú példa

    A 39 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2012. május 1-jétől szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2012. május 1-jén rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt - a minimum 20 évet - megszerezte, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX: törvény 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

    A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2011. április 30-áig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.

    Béridőszak

    Jövedelem, kereset
    (Ft)

    Jutalom (Ft)

    Év végi részesedés
    (Ft)

    Kieső idő (táppénz)

    1988.01.01-12.31.

    93 000

    -

    7 000

    -

    1989.01.01-12.31.

    120 000

    12 000

    6 000

    -

    1990.01.01-12.31.

    136 000

    11 000

    -

    -

    1991.01.01-12.31.

    90 000

    -

    -

    03.02-09.10.

    1992.01.01-12.31.

    550 000

    30 000

    -

    -

    1993.01.01-12.31.

    915 000

    -

    -

    -

    1994.01.01-12.31.

    912 000

    -

    -

    -

    1995.01.01-12.31.

    980 000

    -

    -

    03.05-04.05.

    1996.01.01-12.31.

    895 000

    -

    -

    -

    1997.01.01-12.31.

    700 000

    -

    -

    04.11-07.03.

    1998.01.01-12.31.

    1 274 000

    -

    -

    09.08-09.30.

    1999.01.01-12.31.

    900 000

    -

    -

    06.01-12.31.

    2000.01.01-12 31.

    1 035 000

    -

    -

    -

    2001.01.01-12 31.

    1 995 494

    180 000

    -

    -

    2002.01.01-12 31.

    2 175 497

    -

    -

    -

    2003.01.01-12 31.

    2 555 000

    -

    -

    -

    2004.01.01-12 31.

    3 307 000

    -

    -

    -

    2005.01.01-12 31.

    3 650 000

    -

    -

    12.14-12.14.

    2006.01.01-12 31.

    3 395 000

    -

    -

    03.06-04.12.

    2007.01.01-12 31.

    3 850 000

    -

    -

    -

    2008.01.01-12 31.

    3 970 000

    -

    -

    -

    2009.01.01-12 31.

    3 700 000

    -

    -

    09.01-09.30.

    2010.01.01-12.31.

    3 865 000

    -

    -

    -

    2011.01.01-12.31.

    3 950 000

    -

    -

    -

    2012.01.01-04.30.

    1 350 000

    -

    -

    -

    Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni".

    1995. évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-

    fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500x333) 832.500 forint.  A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.

    1999. évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető figyelembe.

    Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől az 1. számú melléklet tartalmazza.

    A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.

    Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulék összegével [Tny. 13. § (1) bekezdés a) pont].

    A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.

    A járulékok levonását követően az igénylő keresetei a következők szerint alakulnak.

    Béridőszak

    Jövedelem, kereset
    (Ft)

    Jutalom (Ft)

    Év végi részesedés
    (Ft)

    Kieső idő (táppénz)

    1988.01.01-12.31.

    83 700

    -

    6 300

    -

    1989.01.01-12.31.

    108 000

    10 800

    5 400

    -

    1990.01.01-12.31.

    122 400

    9 900

    -

    -

    1991.01.01-12.31.

    80 820

    -

    -

    03.02-09.10.

    1992.01.01-12.31.

    489 500

    26 700

    -

    -

    1993.01.01-12.31.

    805 200

    -

    -

    -

    1994.01.01-12.31.

    807 120

    -

    -

    -

    1995.01.01-12.31.

    736 763

    -

    -

    03.05-04.05.

    1996.01.01-12.31.

    792 075

    -

    -

    -

    1997.01.01-12.31.

    619 500

    -

    -

    04.11-07.03.

    1998.01.01-12.31.

    1 127 490

    -

    -

    09.08-09.30.

    1999.01.01-12.31.

    671 195

    -

    -

    06.01-12.31.

    2000.01.01-12 31.

    905 625

    -

    -

    -

    2001.01.01-12 31.

    1 746 058

    157 500

    -

    -

    2002.01.01-12 31.

    1 903 560

    -

    -

    -

    2003.01.01-12 31.

    2 235 625

    -

    -

    -

    2004.01.01-12 31.

    2 860 555

    -

    -

    -

    2005.01.01-12 31.

    3 157 250

    -

    -

    12.14-12.14.

    2006.01.01-12 31.

    2 912 910

    -

    -

    03.06-04.12.

    2007.01.01-12 31.

    3 195 500

    -

    -

    -

    2008.01.01-12 31.

    3 295 100

    -

    -

    -

    2009.01.01-12 31.

    3 071 000

    -

    -

    09.01-09.30.

    2010.01.01-12 31.

    3 207 950

    -

    -

    -

    2011.01.01-12 31.

    3 258 750

    -

    -

    -

    2012.01.01-04.30.

    1 100 250

    -

    -

    -

    A „járuléktalanítást" követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 13. § (1) bekezdés b) pont].

    2010. január 1-jétől új szabályként jelent meg az ún. szuperbruttósítás. Ez azt jelenti, hogy a 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni.

    A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].

    Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.

    A képzett adó kiszámításánál naptári évenként

    • az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti keresetből 12.000 forintot;
    • az 1991. évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 3.000 forintot;
    • az 1993. évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 2.400 forintot;
    • az 1994. évben elért keresetből tíz százalékot;
    • az 1995. évben elért kereset alapján megállapított adó összegéből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát;
    • az 1997. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 43.200 forintot;
    • az 1998. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 50.400 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;
    • az 1999., 2000., és a 2001. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 10 százalékát, de legfeljebb 36.000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;
    • a 2002. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 60.000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;
    • a 2003. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 108.000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;
    • a 2004-2007. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 108.000 forintot;
    • a 2008-2009. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 136.080 forintot
    • a 2010. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 17 százalékát, de legfeljebb 181.200 forintot
    • a 2011. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 16 százalékát, de legfeljebb 145.200 forintot kell levonni.

    Nem vehetők figyelembe azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény (szja) szerinti, összjövedelmet csökkentő tételek és adókedvezmények.

    Az adókiszámítással egyidejűleg a „valorizáció"-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet - az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve - a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 13. § (3) bekezdése].

    Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2010. évek kereseteit a 2011. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 4. számú mellékletben találhatóak.

    Az adókiszámítás és a valorizáció menete

    Az 1988. évben kifizetett kereset

    83.700 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    71.700 Ft

       

    az 1988. évi adótábla szerinti adósáv alsó határa

    - 70.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    1.700 Ft

       

    az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700x0,25)

    425 Ft

    az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója

    +4.400 Ft

    éves képzett adó összege (425+4.400)

    4.825 Ft

       

    az 1988. évben kifizetett munkabér - éves adó (83.700-4.825)

    78.875 Ft

    az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt

    + 6.300 Ft

    az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem

    85.175 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 20,051

     

    ennek alapján,

     

    1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175x20,051)

    1.707.844 Ft

     

    Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés

    124.200 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    112.200 Ft

       

    az 1989. évi adótábla szerinti adósáv alsó határa

    - 100.000 Ft

     

    az adott sávban adózó összeg

    12.200 Ft

     

     

    az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200x0,29)

    3.538 Ft

    az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója

    + 9.450 Ft

    éves képzett adó összege (3.538+9.450)

    12.988 Ft

     

     

    az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988)

    111.212 Ft

     

     

    valorizációs szorzószám 17,152

     

    ennek alapján,

     

    1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    1.907.508 Ft

     

    Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom

    132.300 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    120.300 Ft

       

    az 1990. évi adótábla adósávjának alsó határa

    - 90.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    30.300 Ft

    az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300x0,3)

    9.090 Ft

    az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója

    + 5.250 Ft

    éves képzett adó összege (9.900+5.250)

    14.340 Ft

       

    az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340)

    117.960 Ft

       

    valorizációs szorzószám 14,105

     

    ennek alapján,

     

    1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    1.663.826 Ft

    1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett" adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.

    Az 1991. évben 172 napra (!) kifizetett munkabér

    80.820 Ft

    évesítés [(80.820/172)x365]

    171.508 Ft

       

    az 1991. évi adósáv alsó határa

    - 150.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    21.508 Ft

       

    az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508x0,32)

    6.883 Ft

    az adósáv alsó határának (150.000 Ft) adója

    +18.600 Ft

    éves adó összesen (6.883+18.600)

    25.483 Ft

    levonva az éves adókedvezmény

    - 3.000 Ft

    éves képzett adó

    22.483 Ft

       

    a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [(22.483 : 365)x172]

    10.595 Ft

       

    az 1991. évi adóval csökkentett jövedelem  (80.820-10.595)

    70.225 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 11,239

     

    ennek alapján

     

    1991. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    789.259 Ft

    Az 1992. évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem.

    Az 1992. évi munkabér és jutalom

    516.200 Ft

       

    az éves képzett adó összege
    [500.000 Ft-nak 130.000 Ft +( 16.200 Ft-nak a 40 %-a = 6.480 Ft)]


    - 136.480 Ft

    az 1992. évi képzett adóval csökkentett jövedelem (516.200-136.480)

    379.720 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 9,266

     

    ennek alapján,

     

    1992. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.518.486 Ft

     

    1993. évben 365 napra kifizetett munkabér

    805.200 Ft

       

    az éves adó összege
    [500.000 forintnak 130.000 forint+(305.200 Ft-nak a 40 %-a = 122.080 Ft)]


    252.080 Ft

    éves adókedvezmény

    - 2.400 Ft

    1993. évi adó összege (252.080-2.400)

    249.680 Ft

    az 1993. évi adóval csökkentett jövedelem (805.200-249.680)

    555.520 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 7,872

     

    ennek alapján,

     

    1993. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    4.373.053 Ft

     

    Az 1994. évben kifizetett munkabér

    807.120 Ft

    az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a

    - 80.712 Ft

    ezáltal az adóalap

    726.408 Ft

       

    az éves képzett adó összege
    [550.000 Ft-nak 149.500 Ft + ( 176.408 Ft-nak a 44 %-a = 77.620 Ft)]


    - 227.120 Ft

    az 1994. évi adóval csökkentett jövedelem ( 807.120 - 227.120 )

    580.000 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 6,184

     

    ennek alapján,

     

    1994. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.586.720 Ft

     

    1995. évben, 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető (!)

    736.763 Ft

    évesítés [( 736.763/333)x365]

    807.563 Ft

    ennek az éves adója
    [550.000 Ft-nak 149.500 Ft+(257.563 Ft-nak a 44 %-a = 113.328 Ft)]


    262.828 Ft

    az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének (80.756 Ft) 25%-a


    - 20.189 Ft

    a képzett adó összege a teljes évre

    242.639 Ft

    ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [(242.639 : 365)x333]

    221.367 Ft

       

    az 1995. évi adóval csökkentett jövedelem ( 736.763 - 221.367)

    515.396 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 5,492

     

    ennek megfelelően,

     

    1995. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.830.555 Ft

     

    Az 1996. évben beszámítható összes jövedelem

    792.075 Ft

       

    éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény)
    [550.000 Ft-nak 171.500 Ft +(242.075 Ft-nak a 44 %-a = 106.513 Ft)]


    - 278.013 Ft

    az 1996. évi adóval csökkentett jövedelem:

    514.062 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 4,678

     

    ennek megfelelően,

     

    1996. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    2.404.782 Ft

     

    Az 1997. évben 281 napra szóló kereset

    619.500 Ft

    évesítés [( 619.500/281) x 365]

    804.689 Ft

       

    ennek éves adója
    [700.000 Ft-nak 193.000 Ft + (104.689 Ft-nak a 39 %-a = 40.829 Ft)]


    233.829 Ft

    éves adójóváírás

    - 43.200 Ft

    a teljes évre képzett adó

    190.629 Ft

    ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [(190.629 : 365)x281]

    146.758 Ft

       

    az 1997. évi adóval csökkentett jövedelem ( 619-500 - 146.758)

    472.742 Ft

       

    valorizációs szorzószám 3,770

     

    ennek megfelelően,

     

    1997. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    1.782.237 Ft

     

    1998. évben 342 napra kifizetett jövedelem

    1.127.490 Ft

    évesítés [(1.127.490/342) x 365]

    1.203.315 Ft

       

    ennek adója
    [1.100.000 Ft-nak 349.000 Ft+(103.315 Ft-nak a 42 %-a = 43.392 Ft)]


    392.392 Ft

    éves adójóváírás

    - 50.400 Ft

    az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a]

    - 21.058 Ft

    a teljes évre képzett adó [392.392 - (50.400+21.058)]

    320.934 Ft

    ebből a 342 napra eső adó összege [( 320.934/365) x 342]

    300.711 Ft

       

    az 1998. évi adóval csökkentett jövedelem ( 1.127.490 - 300.711)

    826.779 Ft

    valorizációs szorzószám: 3,184

     

    ennek megfelelően,

     

    az 1998. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    2.632.464 Ft

     

    1999. évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető

    671.195 Ft

    évesítés [( 671.195 / 151) x 365]

    1.622.425 Ft

       

    ennek adója
    [1.000.000 Ft-nak 260.000 Ft+(622.425 Ft-nak a 40 %-a=248.970 Ft)]


    508.970 Ft

    éves adójóváírás

    - 36.000 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 32.449 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 508.970 - ( 36.000 + 32.449)]

    440.521 Ft

    ebből a 151 napra eső adó összege [( 440.521 / 365) x 151]

    182.243 Ft

       

    az 1999. évi adóval csökkentett jövedelem ( 671.195 - 182.243)

    488.952 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 2,825

     

    ennek megfelelően,

     

    az 1999. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    1.381.289 Ft

     

    2000. évben kapott munkabér

    905.625 Ft

       

    ennek adója
    [400.000 Ft-nak 80.000 Ft + ( 505.625 Ft-nak a 30 %-a = 151.688 Ft)]


    231.688 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    -18.113 Ft

    éves adójóváírás

    -36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 231.688 - ( 18.113 + 36.000)]

    177.575 Ft

       

    a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem ( 905.625 - 177.575)

    728.050 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 2,536

     

    ennek megfelelően,

     

    2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    1.846.335 Ft

     

    2001. évben kifizetett munkabér és jutalom

    1.903.558 Ft

       

    ennek adója
    [1.050.000 Ft-nak 267.000 Ft+(853.558 Ft-nak a 40 %-a=341.423 Ft)]


    608.423 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 38.071 Ft

    éves adójóváírás

    - 36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 608.423 - ( 38.071 + 36.000)]

    534.352 Ft

       

    a 2001. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.558 - 534.352)

    1.369.206 Ft

       

    valorizációs szorzószám 2,182

     

    ennek megfelelően,

     

    2001. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.987.607 Ft

     

    2002. évi jövedelem

    1.903.560 Ft

       

    ennek adója
    [1.200.000 Ft-nak 300.000 Ft+(703.560 Ft-nak a 40 %-a=281.424 Ft)]


    581.424 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 38.071 Ft

    éves adójóváírás

    -60.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 581.424 - ( 38.071 + 60.000)]

    483.353 Ft

       

    a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem ( 1.903.560 - 483.353)

    1.420.207 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,825

     

    ennek megfelelően,

     

    2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.591.878 Ft

     

    2003. évi jövedelem

    2.235.625 Ft

       

    ennek adója
    [1.350.000 Ft-nak 340.000 Ft +(885.625 Ft-nak 40 %-a = 354.250 Ft)]


    694.250 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a]

    - 47.507 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [694.250 - ( 47.507 + 108.000)]

    538.743 Ft

       

    a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (2.235.625-538.743)

    1.696.882 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,596

     

    ennek megfelelően,

     

    2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.708.224 Ft

     

    2004. évi jövedelem

    2.860.555 Ft

       

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 326.000 Ft+(1.360.555 Ft-nak a 38 %-a= 517.011 Ft)]


    843.011 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó ( 843.011 - 108.000)

    735.011 Ft

       

    a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (2.860.555 - 735.011)

    2.125.544 Ft 

       

    valorizációs szorzószám: 1,510

     

    ennek megfelelően,

     

    2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.209.571 Ft

     

    2005. évi 364 napra kapott jövedelem

    3.157.250 Ft

    évesítés [( 3.157.250 / 364) x 365]

    3.165.924 Ft

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.665.924 Ft-nak a 38 %-a= 633.051)]


    903.051 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (903.051 - 108.000)

    795.051 Ft

    ebből a 364 napra eső adó összege [( 795.051 / 365) x 364]

    792.873 Ft

       

    a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.157.250 - 792.873)

    2.364.377 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,372

     

    ennek megfelelően

     

    2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.243.925 Ft

     

     

    2006. évben 327 napra kapott jövedelem

    2.912.910 Ft

    évesítés  [(2.912.910 / 327) x 365]

    3.251.413 Ft

       

    ennek adója
    [1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.701.413 Ft-nak a 36 %-a= 612.509)]


    891.509 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (891.509 - 108.000)

    783.509 Ft

    ebből a 327 napra eső adó összege [( 783.509 / 365) x 327]

    701.938 Ft

       

    a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.912.910-701.938)

    2.210.972 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1.275

     

    enek megfelelően

     

    2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.818.989 Ft

     

    2007. évi jövedelem

    3.195.500 Ft

       

    ennek adója
    [ 1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + ( 1.495.500 Ft-nak a 36 %-a = 538.380 Ft)]


    844.380 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó ( 844.380 - 108.000)

    736.380 Ft

       

    a 2007. évi adóval csökkentett jövedelem (3.195.500-736.380)

    2.459.120 Ft 

       

    valorizációs szorzószám: 1,238

     

    enek megfelelően

     

    2007. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.044.391 Ft

     

    2008. évi jövedelem

    3.295.100 Ft

       

    ennek adója
    [ 1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1595.100 Ft-nak a 36 %-a = 574.236 Ft)]


    880.236 Ft

    éves adójóváírás

    - 136.080 Ft

    a teljes évre képzett adó (880.236- 136.080)

    744.156 Ft

       

    a 2008. évi adóval csökkentett jövedelem (3.295.100-744.156)

    2.550.944 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,157

     

    enek megfelelően

     

    2008. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.951.442 Ft

     

    2009. évben 335 napra kapott jövedelem

    3.071.000 Ft

    évesítés [(3.071.000 / 335) x 365]

    3.346.015 Ft

       

    ennek adója
    [1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + ( 1.446.015 Ft-nak a 36 %-a = 520.565 Ft)]


    862.565 Ft

    éves adójóváírás

    - 136.080 Ft

    a teljes évre képzett adó (862.565 - 136.080)

    726.485 Ft

    ebből az 335 napra eső adó összege [( 726.485 / 365) x 335]

    666.774 Ft

       

    a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.071.000-666.774)

    2.404.226 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,136

     

    ennek megfelelően

     

    2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.731.201 Ft

    A 2010. január 1-jét követően szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét.

    2010. évi jövedelem

    3.207.950 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.207.950 x 0,27)

    866.147 Ft

     

    4.074.097 Ft

    ennek adója
    (4.074.097 Ft-nak a 17 %-a)


    692.596 Ft

    éves adójóváírás

    - 181.200 Ft

    a teljes évre képzett adó (692.596 - 181.200)

    511.396 Ft

       

    a 2010. évi adóval csökkentett jövedelem (3.207.950 - 511.396)

    2.696.554 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,064

     

    ennek megfelelően

     

    2010. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.869.133 Ft

    A 2011. december 31-ét követő folyósítási időponttól induló nyugellátásoknál a 2011. és az azt követő évek keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.

    2011. évi jövedelem

    3.258.750 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.258.750 x 0,27)

    879.863 Ft

     

    4.138.613 Ft

    ennek adója
    (4.138.613 Ft-nak a 16 %-a)


    662.178 Ft

    éves adójóváírás

    - 145.200 Ft

    a teljes évre képzett adó (662.178 - 145.200)

    516.978 Ft

       

    a 2011. évi adóval csökkentett jövedelem (3.258.750 - 516.978)

    2.741.772 Ft

       

    2011. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.741.772 Ft

     

    2012. évben április 30-ig, 121 napra kapott jövedelem

    1.100.250 Ft

    évesítés [(1.100.250 / 121) x 366]

    3.328.029 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.328.029 -2.424.000) x 0,27

    244.088 Ft

     

    3.572.117 Ft

    ennek adója
    (3.572.117 Ft-nak a 16 %-a)


    571.539 Ft

    ebből az 121 napra eső adó összege [( 571.539 / 366) x 121]

    188.951 Ft

       

    a 2012. évi adóval csökkentett jövedelem (1.100.250-188.951)

    911.299 Ft

       

    2012. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    911.299 Ft

    Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    1988

    1 707 844

    366

    1989

    1 907 508

    365

    1990

    1 663 826

    365

    1991

    789 259

    172

    1992

    3 518 486

    366

    1993

    4 373 053

    365

    1994

    3 586 720

    365

    1995

    2 830 555

    333

    1996

    2 404 782

    366

    1997

    1 782 237

    281

    1998

    2 632 464

    342

    1999

    1 381 289

    151

    2000

    1 846 335

    366

    2001

    2 987 607

    365

    2002

    2 591 878

    365

    2003

    2 708 224

    365

    2004

    3 209 571

    366

    2005

    3 243 925

    364

    2006

    2 818 989

    327

    2007

    3 044 391

    365

    2008

    2 951 442

    366

    2009

    2 731 201

    335

    2010

    2 869 133

    365

    2011

    2 741 772

    365

    2012

    911 299

    121

    összesen:

    63 233 790

    8 272

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd ebből havit (elosztani 12-vel) kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: 63.233.790 / 8.272 = 7.644,316 x 365 = 2.790.176 / 12 = 232.515 Ft.

    2012. május 1-től tehát az öregségi teljes nyugdíj összege - a 39 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 78,5 százaléka, vagyis havi 182.524 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 182.525 forint.

    Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb lenne, a nyugdíj kiszámításánál a TnyR. 11/B. § (2) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, degresszálni kell. A degressziós sávokat az 5. számú melléklet tartalmazza. Ennek alapján például egy 450.000 forintos átlagkereset esetén a 372.001 és 421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át (49.000 x 90 % = 44.100) és a 421.000 forint feletti átlagkereset-rész 80 %-át (29.000 x 80 % = 23.200), vagyis összesen 439.300 forintot (372.000 + 44.100 + 23.200) lehet figyelembe venni.

     

    2. számú példa

    A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is 2012. május 1-jétől kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak 31 év.

    A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban az igénylő 1988. január 1-jétől 2000. június 30-áig nem dolgozott, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik. Ezért a 1988. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időtartam naptári napjainak (8.887) felére, 4.444 napra nincs jövedelme.

    1988. január 1-jétől csak 4,253 napi keresettel rendelkezik. 1987. évben november 30-áig viszont dolgozott, így az ebből az időszakból származó keresetből 191 napi keresettel (1987. május 24-étől november 30-ig terjedő időre) 4.444 napig, ki kell egészíteni az 2000. július 1-jétől 2012. április 30-áig szerzett jövedelmét.

    1987. május 24-étől november 30-ig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint 31.200 forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően (31.200 Ft - 10% = 28.080 Ft) csak a 28.080 forint valorizálását kell elvégezni. Az 1987. évi valorizációs szorzószám 22,016 ezért a ténylegesen elért 31.200 forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál 28.080 x 22,016 azaz 618,209 forint vehető figyelembe.

    2000. július 1-jétől december 31-éig az igénylő jövedelme 517.500 forint volt, a járulékok levonását követően 452.813 forint vehető figyelembe.

    2000. évben 184 napra kapott munkabér

    452.813Ft

     évesítés [(452.813 / 184) x 366]

    900.704 Ft 

     

     

    ennek adója
    [400.000 Ft-nak 80.000 Ft + ( 500.704 Ft-nak a 30 %-a = 150.211 Ft)]


    230.211 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    -18.014 Ft

    éves adójóváírás

    -36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 230.211 - (18.014 + 36.000)]

    176.197 Ft

    ebből a 184 napra eső adó összege [(176.197 / 366) x 184]

    88.580 Ft

       

    a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (452.813 - 88.580)

    364.233 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 2,536

     

    ennek megfelelően,

     

    2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    923.695 Ft

    A további - 2001. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időben elért - keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.

    Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    1987

    618 209

    191

    2000

    923 695

    184

    2001

    2 987 607

    365

    2002

    2 591 878

    365

    2003

    2 708 224

    365

    2004

    3 209 571

    366

    2005

    3 243 925

    364

    2006

    2 818 989

    327

    2007

    3 044 391

    365

    2008

    2 951 442

    366

    2009

    2 731 201

    335

    2010

    2 869 133

    365

    2011

    2 741 772

    365

    2012

    911 299

    121

    összesen:

    34 351 336

    4 444

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, ezt évesíteni, majd az éves keresetből egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.

    Eszerint:34.351.336 / 4.444= 7.729,823 x 365=2.821.386/ 12=235.115 Ft.

    Tehát a 2012. május 1-jétől induló öregségi teljes nyugdíj összege - a 31 év szolgálati idő figyelembevételével - a 235.115 forint összegű havi átlagkereset 69 %-a, vagyis havi 162.229 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 162.230 forint.

     

    3. számú példa

    A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2012. május 1-jétől kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 31 év.

    A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli nyugdíjat igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2000. július 30-áig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik. Ennek következtében az 1988. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időtartam naptári napjainak (8.887) felére, 4.444 napra nincs jövedelme.

    1988. január 1-jétől csak 4.253 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (191 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

    A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni arra a tartamra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme.

    A példában ez a 2009., 2006., a 2005. és a 2000. évekre esik.

    2009. évben 335 napra volt keresete, ezért a minimálbérből 30 napra kell bért pótolni. 2009. évben a minimálbér havi 71.500 forint volt. Ezt az összeget a „járuléktalanítást" követően (71.500 Ft - 17 % = 59.345 Ft) kell hozzáadni a 2009. évben elért és figyelembe vehető 3.071.000 forint tényleges keresetéhez (3.071.000+59.345), ami 3.130.345 forint jövedelmet jelent és 365 napra vonatkozik.

    2009. évben 365 napra kapott jövedelem

    3.130.345 Ft

       

    ennek adója
    [1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + ( 1.230.345 Ft-nak a 36 %-a = 442.924 Ft)]


    784.924 Ft

    éves adójóváírás

    - 136.080 Ft

    a teljes évre képzett adó (784.924 - 136.080)

    648.844 Ft

       

    a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.130.345-648.844)

    2.481.501 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,136

     

    ennek megfelelően

     
       

    2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.818.985 Ft

    2006. évben 327 napra volt keresete, ezért a minimálbérből 38 napra kell bért pótolni. 2006. évben a minimálbér 62.500 forint volt, ennek napi összege 62.500 : 30 = 2.083,33 a 38 napi összeg pedig 79.167 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást" követően (79.167 Ft - 14,2 % = 67.926 Ft) kell hozzáadni a 2006. évben elért és figyelembe vehető 2.912.910 forint tényleges keresetéhez (2.912.910+67.926), ami 2.980.836 forint jövedelmet jelent és 365 napra vonatkozik.

    A 2006. évi adó kiszámításának és a valorizációjának menete a következő.

     

    2006. évben 365 napra kapott jövedelem

    2.980.836 Ft

       

    ennek adója
    [1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.430.836 Ft-nak a 36 %-a= 515.101 Ft]


    794.101 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (794.101 - 108.000)

    686.101 Ft

       

    a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem 2.980.836-686.101)

    2.294.735 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,275

     

    enek megfelelően

     

    2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.925.787 Ft

    2005. évben 364 napra volt keresete, itt a minimálbérrel történő pótlást 1 napra kell végrehajtani. 2005. évben a minimálbér havi összege 57.000 forint volt. Ennek egy napi összege 57.000 : 30 = 1.900 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást" követően (1.900 Ft - 13,5% = 1.644 Ft) kell hozzáadni a 2005. évben elért és figyelembe vehető 3.157.250 forint keresetéhez (3.157.250+1.644), ami 3.158.894 forint. Ez a jövedelem azonban már 365 (364+1) napra szól.

    A 2005. évi adó kiszámításának és a valorizációjának menete a következő.

    2005. évi 365 napra kapott jövedelem

    3.158.894 Ft

       

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.658.894 Ft-nak a 38 %-a=630.380)]


    900.380 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (900.380 - 108.000)

    792.380 Ft

       

    a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.158.894 - 792.380)

    2.366.514 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 1,372

     

    ennek megfelelően

     

    2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.246.857 Ft

    2000. évben az igénylőnek 184 napra volt keresete, itt a minimálbérrel történő pótlást 122 napra kell végrehajtani. 2000. évben a minimálbér havi összege 25.500 forint volt. Ennek egy napi összege 25.500 : 30 = 850 forint, 122 napi összege pedig 103.700 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást" követően (103.700 Ft - 12,5% = 90.738 Ft) kell hozzáadni a 2000. évben elért és figyelembe vehető 452.813 forint tényleges keresethez (452.813 + 90.738), ami 543.551 forint jövedelmet jelent és (184 + 122) 306 napra vonatkozik.

    Az 2000. évi adó kiszámításának és a valorizációjának menete a következő.

    2000. évben 306 napra kapott munkabér

    543.551 Ft

     évesítés [(543.551 / 306) x 366]

    650.130 Ft 

     

     

    ennek adója
    [400.000 Ft-nak 80.000 Ft + (250.130 Ft-nak a 30 %-a = 75.039 Ft)]


    155.039 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    -13.003 Ft

    éves adójóváírás

    -36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [155.039 - (13.003 + 36.000)]

    106.036 Ft

    ebből a 306 napra eső adó összege [(106.036 / 366) x 306]

    88.653 Ft

       

    a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (543.551 - 88.653)

    454.898 Ft

       

    valorizációs szorzószám: 2,536

     

    ennek megfelelően,

     

    2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    1.153.621 Ft

    A 2001. január 1-jétől 2004. december 31-ig, 2007. január 1-től 2008. december 31-ig és 2010. január 1-jétől 2012. április 30-ig terjedő időben elért keresetek adóval való csökkentése illetve valorizálása megegyezik az előző példában leírtakkal.

    Ezt követően lehet összegezni az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    2000

    1 153 621

    306

    2001

    2 987 607

    365

    2002

    2 591 878

    365

    2003

    2 708 224

    365

    2004

    3 209 571

    366

    2005

    3 246 857

    365

    2006

    2 925 787

    365

    2007

    3 044 391

    365

    2008

    2 951 442

    366

    2009

    2 818 985

    365

    2010

    2 869 133

    365

    2011

    2 741 772

    365

    2012

    911 299

    121

    összesen:

    34 160 567

    4 444

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd abból egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.

    Eszerint: 34.160.567 / 4.444 = 7.686,896 x 365=2.805.717 / 12=233.810 Ft.

    Tehát a 2012. május 1-jétől induló öregségi teljes nyugdíj összege - a 31 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 69 %-a, vagyis havi 161.329 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 161.330 forint.

    Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ alakulását 1992. március 1-jétől (1. számú melléklet), a levonandó járulékok százalékos kulcsait (2. számú melléklet), az egyes évekre vonatkozó adótáblákat (3. számú melléklet), a valorizációs szorzószámokat (4. számú melléklet) és a 2012. január 1-től alkalmazandó ún. degressziós táblát (5. számú melléklet).

    1. számú melléklet

    2. számú melléklet

    3.számú melléklet

    4. számú melléklet

    5. számú melléklet

    6. számú melléklet

    számítási példa 2012.

    Budapest, 2012

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság


    2012-09-27 14:44

     

    Az ellátásban részesülő minden olyan tényt, illetve adatot köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé 15 napon belül írásban bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságát, vagy annak folyósítását érinti, így különösen a külföldi tartózkodást, szabadságvesztést (előzetes letartóztatást), névváltozást, keresőtevékenység folytatását.

    A gondnokság vagy gyámság alatt álló személy adataiban bekövetkezett változásait a gondnok, vagy gyám köteles bejelenteni.

    A jogosult elhalálozása esetén a bejelentési kötelezettség a nyugdíjassal közös háztartásban élt házastársat, gyermeket, unokát, szülőt, nagyszülőt, testvért (egymást követő sorrendben), ezek hiányában az örököst terheli. A bejelentés mellé csatolni kell az elhalálozás tényét igazoló okiratot.

    Külföldi tartózkodás bejelentése

     Amennyiben a külföldi utazás várható időtartama meghaladja a 90 napot, az ellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

     A folyósításnak az alábbiakban felsorolt ellátások kivételével nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

    • A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára, valamint rehabilitációs járadékra való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik.
    • A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra nem jogosult az a személy, akinek állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van.

    A külföldön tartózkodás időtartama alatt a nyugellátás folyósítását az alábbiak szerint lehet teljesíteni:

    • pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés esetén meghatalmazott részére kézbesítés útján,
    • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • EGT-tagállam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással.

    A nyugellátás folyósítása minden esetben forintban történik.

    A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli.

    Pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalás esetén meg kell jelölni az alábbi adatokat:

    • belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla esetén a 2x8, vagy 3x8 jegyű számlaszámot,
    • valamely EGT tagállamba vagy Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államba történő utalás esetén a SWIFT vagy BIC kódot és IBAN számot, továbbá a pénzintézet nevét, valamint címét.

    A meghatalmazott részére történő utalás esetén a meghatalmazott nevét és címét írásban közölni kell.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyek esetében adategyeztetést végez. Az ebből a célból a nyugdíjas részére kiküldött nyomtatványt pontosan kitöltve, aláírva, s a jogosult saját kezű aláírását közjegyző vagy külföldi hatóság vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesítve, egy hónapon belül kell visszaküldeni.

    Amennyiben a nyugdíjas egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodik, illetve azoktól ellátásban részesül, az intézmény vagy azok orvosa, továbbá külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató, nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár), hitelesítése is elfogadható.

    Amennyiben a kiküldött adategyeztető lap az előírt határidőn belül nem érkezik vissza, illetve annak pontatlan kitöltése miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása beszüntetésre kerül. A jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátást legfeljebb öt évre visszamenőleg lehet kiutalni.

    Szabadságvesztés (előzetes letartóztatás) bejelentése

     Amennyiben a nyugdíjas - beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, bejelentése alapján, ellátása folyósítását

    • kérése szerint azt - az általa visszavonásig érvényes - szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy
    • az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy
    • a büntetés-végrehajtási intézethez kell részére utalni.

    Amennyiben a jogosult a folyósítás szüneteltetését kérte, a szabadságvesztés letöltése alatt vagy után előterjesztett kérelemre az ellátást a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni.

    Névváltozás bejelentése

     Amennyiben az ellátásra jogosult neve - például házasságkötés, válás miatt - megváltozott, azt írásban, 15 napon belül kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé. A bejelentéshez csatolni kell a névváltozást bizonyító, eredeti okiratot.

     Kereső tevékenység folytatására vonatkozó bejelentési kötelezettség

    Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, ún. „művész" nyugdíjat „felváltó" korhatár előtti ellátást és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2013-ban 98.000 forint x 18 = 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

    Az említett rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

    Az éves keretösszeg elérését - annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül - a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

    Felhívjuk a figyelmet arra, ha a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor az ellátást, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összeget vissza, kell fizetni.

    Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérni lehet az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, ha az érintett a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

     A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát keresőtevékenység miatt szüneteltetni kell, ha közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

    A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, az ellátást 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.

     A rehabilitációs járadékban részesülők munkavégzését érintő szabályok

     A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.



    2013-03-12 09:33

    A Magyarország és Japán között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2013. évi CLII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 48/2013. (XII. 31.) KüM közleménye alapján 2014. január hónap 1. napján lép hatályba.

     

    Az Egyezmény 5 részből, ezen belül 33 cikkből áll, magyar és angol nyelven került kihirdetésre.

    Az I. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására valamint az ellátások külföldön történő kifizetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

    A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályokat, valamint különleges rendelkezéseket tartalmazza.

    A III. rész az ellátások megállapítására vonatkozó speciális rendelkezéseket (biztosítási idők összesítésére és a nyugdíjszámításra vonatkozó szabályok, az egyes ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezések, az 1 évnél rövidebb biztosítási időre vonatkozó rendelkezés) tartalmazza.

    A IV. részben az igazgatási együttműködésre, az illetékekre és hitelesítési díjakra, az eljáráshoz szükséges kapcsolattartásra, az adatvédelemre, a kérelmek és nyilatkozatok benyújtására, az ellátások folyósítására, valamint az Egyezmény értelmezésére vonatkozó vitás kérdések rendezésére vonatkozó vegyes rendelkezések találhatóak.

    Az V. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az igényjogosultság megnyílására, az Egyezmény megerősítésére és hatálybalépésére, valamint időbeli hatályára vonatkozó előírásokat ismerteti.

     

    Tárgyi hatály

    Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

    Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak,

    Japán tekintetében főszabály szerint az egészségbiztosítási rendszerre, valamint az alábbi nyugdíjrendszerekre:

    • Nemzeti Nyugdíj (kivéve a Nemzeti Nyugdíjalapot),
    • Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás (kivéve a Munkavállalói Nyugdíjalapot),
    • Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segélynyugdíja,
    • Helyi Köztisztviselők és Hasonló Jogállású Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja (kivéve a helyi képviselőtestület tagjainak nyugdíjrendszerét).

    A tárgyi hatályra vonatkozó további részletező rendelkezések az Egyezmény 2. cikkében találhatóak.

    Az Egyezmény alkalmazása során öregségi, és hozzátartozói nyugellátás megállapítására van lehetőség.

     

    Személyi hatály

    Az Egyezmény személyi hatálya arra a személyre terjed ki, aki Magyarország vagy Japán jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy tartozott, úgyszintén a családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.

     

    A biztosítási kötelezettség szabályai

    A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, légiközlekedésben foglalkoztatott személyek, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

     

    Az Egyezmény hatálya alatt megállapított magyar nyugellátás iránti igényt elbíráló, és az ellátást folyósító szervek:

    Az Egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Megállapítási és Fegyveres Nyugdíjügyek I. Főosztálya (1081 Budapest, Fiumei út 19/a., postacím: 1554 Budapest Pf. 350.) rendelkezik, a megállapított ellátásokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Folyósítási Főosztálya (1137 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

     

    A kérelem benyújtása

    Az egyik ország által nyújtható valamely ellátásra beérkezett igény a másik ország által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek is tekintendő, amennyiben a kérelmező erről kifejezetten nyilatkozott.

    Az igény, fellebbezés vagy egyéb dokumentáció egyik ország illetékes intézményéhez történő benyújtásának napja egyben a másik ország illetékes intézményéhez történő benyújtás napjának is tekintendő. Az az illetékes intézmény, ahova az igényt, fellebbezést vagy egyéb dokumentációt benyújtották, köteles azt haladéktalanul a másik ország illetékes intézményének továbbítani.

     

    Magyarországon élő igénylő esetén:

    A magyar öregségi nyugdíj iránti igényt az ONYF 3515-504b nyomtatványon, a japán öregségi nyugdíj iránti igényt pedig a HU-JP1 nyomtatványon lehet előterjeszteni. (A HU-JP nyomtatványon lehet előterjeszteni az Egyezmény hatálya alá nem tartozó japán rokkantsági nyugdíj iránti igényt is, azonban az ehhez kapcsolódó eljárás a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal hatáskörébe tartozik.)

    A magyar hozzátartozói ellátás iránti igényt a K08 (özvegyi nyugdíj) K11 (árvaellátás), K12 (szülői nyugdíj) nyomtatványon, a japán hozzátartozói ellátás iránti igényt pedig a HU-JP2 nyomtatványon lehet előterjeszteni.

    A japán ellátások iránti igény esetén az igénybejelentő lapok mellett ki kell tölteni a HU-JP4 (a biztosítási idők igazolása iránti kérelem) nyomtatványt is

    A magyar és a japán ellátás iránti igény egyidejűleg is előterjeszthető.

     

    Japánban élő igénylő esetén:

    A japánban élő személyek a magyar öregségi nyugdíj iránti igényüket a JP/HU 202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig a JP/HU 203 számú nyomtatvány kitöltésével terjeszthetik elő az illetékes japán nyugdíjbiztosítási szervnél (Japan Pension Service, International Services, cím: 3-5-24 Takaido-nishi, Suginami-ku, Tokyo, 168-8505, Japan), mely az igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére továbbítja, az Egyezmény alapján Japánban figyelembe vehető, biztosítási idők egyidejű igazolásával.

    A kitöltött és aláírt nyomtatványhoz célszerű csatolni a magyar szolgálati időket igazoló – még fellelhető – dokumentumokat (például magyar munkakönyv, igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról, munkáltatói igazolás, szakmunkás-bizonyítvány, nappali tagozaton folytatott, felsőfokú tanulmányokat bizonyító oklevél/leckekönyv, katonakönyv, stb.)

     

    Nyugdíjigények elbírálása

    Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „biztosítási idő”-n Magyarország tekintetében a szolgálati időt (a magyar jogszabályok szerint meghatározott, járulékfizetéssel fedezett időszakokat és a járulékfizetéssel nem fedezett, de szolgálati időnek tekintendő egyéb időket), Japán vonatkozásában a járulékfizetés időtartama a japán jogszabályok szerint meghatározott japán nyugdíjrendszerek esetében, valamint az említett jogszabályok értelmében az ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vett más időszakot (kivéve az ellátásra való jogosultságot a fenti jogszabályok szerint megalapozó olyan időszak, amelyet a jelen Egyezménnyel hasonló más szociális biztonsági egyezmény alapján vesznek figyelembe) kell érteni.

    Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket. Ha az ellátásra való igényjogosultság fennáll, az ellátás kizárólag az adott államban érvényes jogszabályok alapján kerül megállapításra.

    Amennyiben valamelyik ország nyugdíjbiztosítási szervénél az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság szolgálati idő hiánya miatt nem áll fenn, úgy ez a nyugdíjbiztosítási szerv a két ország területén szerzett biztosítási idők figyelembevételével bírálja el a kérelmet.

    Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

    A fentiekből következően, ha az igénylő kizárólag Magyarországon szerzett szolgálati ideje alapján is jogosult teljes ellátásra, a magyar nyugdíjbiztosítási szerv a Japánban szerzett biztosítási idők figyelembe vétele nélkül állapítja meg a nyugellátást.

    A Magyarországi teljes ellátásra való jogosultság akkor áll fent, ha

    • öregségi nyugdíj esetén az igénylő 20 év,
    • hozzátartozói nyugdíj esetén az elhunyt 22 éves kora előtt 2 év vagy a felsőfokú tanulmányainak befejezését követően 180 nap, 22 éves koráig 4 év, 25 éves koráig 6 év, 30 éves koráig 8 év, 35 éves koráig 10 év, 45 éves koráig 15 év

    magyar szolgálati időt szerzett.

    Ha az igénylő/jogszerző az magyar és a japán szolgálati idő összeszámítását követően rendelkezik csak a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel, úgy az összeszámított biztosítási idők figyelembevételével kell az úgynevezett elméleti nyugdíj összegét kiszámítani. Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes biztosítási idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ezen összeg kerül folyósításra magyar nyugellátásként.

    A magyar nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon elért keresetek/jövedelmek vehetők figyelembe.

    Ha a Magyarországon megszerzett összes szolgálati idő nem éri el az 1 évet (365 napot), akkor az összeszámítási szabály nem alkalmazható és magyar nyugellátás megállapítására nincs lehetőség.

     

    Nyugellátások folyósítása

    A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére. Az Egyezmény alapján történő kifizetéseket azon szabályok alapján kell végezni, amelyek a szerződő felek felségterületein az átutalás időpontjában érvényesek.

    A magyar ellátások folyósítására az alábbiak szerint van lehetőség:

     

    Magyarországon élő jogosult esetén:

    • Postai kézbesítés útján történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság magyarországi címére postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra.
    • Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára (bankszámlájára) folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege továbbutalásra kerül egy másik magyarországi vagy külföldi fizetési számlára (bankszámlára), mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.

     

    Japánban élő jogosult esetén:

    • Magyarországi meghatalmazott részére postai kézbesítés útján történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt meghatalmazott magyarországi címére postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra.
    • Magyarországi meghatalmazott részére magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt magyarországi meghatalmazott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára (bankszámlájára) folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege továbbutalásra kerül egy másik magyarországi vagy külföldi fizetési számlára (bankszámlára), mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.
    • Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára (bankszámlájára) folyósítsa. Az ellátásból utalási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege továbbutalásra kerül egy másik magyarországi vagy külföldi fizetési számlára (bankszámlára), mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit.
    • Egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: a jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Japánban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára (bankszámlájára) folyósítsa az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az utalás költsége a magyar ellátásból levonásra kerül és számolni kell a fogadó bank esetleges költségeivel is.
    • Erste Bank Hungary Zrt-nél vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósítás: megegyezik a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára (bankszámlára) utalással azzal az eltéréssel, hogy a magyarországi fizetési számla (bankszámla) megnyitásához nem kell személyes megjelenés. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz címzett nyilatkozatot követően az ügyféllel az Erste Bank Hungary Zrt. veszi fel közvetlenül a kapcsolatot.

    A japánban élő jogosult bármely folyósítási mód esetén kérheti, hogy a Magyarországon mindenkor érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét meg nem haladó ellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság negyedévente, félévente vagy évente utólag folyósítsa.

     

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság