I. Előzmény :

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület (a továbbiakban NyET) az 1998.évi XXXIX. törvény alapján létrehozott testület, mely a Nyugdíjbiztosítási Alap forrásainak - a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett, illetve a költségvetés által átvállalt járulékoknak, hozzájárulásoknak és egyéb befizetéseknek - hatékony felhasználását a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében ellenőrzi.

A törvény a Testület ellenőrző jellegű feladatköreként határozza meg:

• Az alap zárszámadására vonatkozó törvény tervezetének véleményezését;
• A biztosítási ág helyzetének és működési feltételeinek értékelését;

• Az alapok kezelésével és felhasználásával összefüggő kérdésekben vizsgálatok, illetőleg ellenőrzés kezdeményezését.

A Testület tevékenységéről évente köteles beszámolni az Országgyűlés illetékes Bizottságának. Jelen Beszámoló ezen kötelezettségnek tesz eleget, számot adva a 2009.évben végzett munkánkról és az ellenőrzés főbb  megállapításairól, továbbá beszámolónkban utalunk azokra a problémákra is, amelyekre már az előző években is felhívtuk a figyelmet. 

II.     A Testület 2009. évi tevékenységének jellemzői:

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testül 2009. évi tevékenységét a rendszeresség, a szakmaiság, a partnerség, a nyugdíjrendszer egészének figyelemmel kísérése, a problémák feltárása és  megoldási javaslatok kidolgozása jellemezte.

A Testület tapasztalata szerint tevékenysége biztosítja a szociális partnerek közreműködését - döntési hatáskör nélkül- a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi helyzetének megértéséhez, lehetőség nyílik a pénzügyi egyensúly biztosításához és az Alap működtetéséhez tervezett intézkedések véleményezésére, javaslatok megtételére.

A Testület működésének négy éve során bebizonyította, hogy a létrehozásakor megfogalmazott célokat, elvárásokat maradéktalanul teljesíti, a szaktárcáktól érkező visszajelzések alapján szakmaisága elismert.     

III. 2009.évben végzett főbb tevékenységek és  testületi álláspontok

A Testület 2009-ben 8 alkalommal ülésezett, tevékenységét munkaterv alapján végezte. A 2008.évi zárszámadási törvény véleményezése mellett, azokat a kérdéseket tűzte napirendjére és alakította ki álláspontját, amelyeknek

• eldöntése nélkül a jövő nyugdíjrendszere és annak finanszírozhatósága nem képzelhető el;

• A járulék funkciójának elemzése kapcsán a Testület arra az álláspontra jutott, hogy a járulék célzott befizetés, egyénhez kötött, funkcióját tekintve finanszírozási és jogosultsági szerepet tölt be, időtartamát nézve pedig hosszú távú. Az állam szerepvállalása a kötelező állami nyugdíjbiztosítási rendszer esetében megkerülhetetlen, törekedni kell arra, hogy a járulékok az ellátások kifizetését fedezzék, de emellett az állam illetőleg a költségvetés normatív jellegű hozzájárulása lenne szükséges. A Testület célként fogalmazta meg, hogy a nyugdíjrendszernek az alapfunkció megtartásával fenntarthatónak és finanszírozhatónak kell lennie. A szociális biztonsági rendszerek reformjának keretében pedig választ kell adni arra, hogy hogyan kívánjuk elérni az időskori jövedelembiztonságot, milyen módon szükséges és lehetséges a különböző kockázatokkal szembeni szociális biztonságot megteremteni. A Testület kiemelte az arányos teherviselés fontosságát.

• a nyugdíjalap pénzügyi egyensúlyának biztosítását szolgálják;

A pénzügyi egyensúly tekintetében a Testület tagjainak álláspontja szerint a gazdasági növekedés és az azzal együtt járó foglalkoztatási szint emelkedése az, amely képes a nyugdíjbiztosítási alap pénzügyi egyensúlyát biztosítani. Ez válság idején átmenetileg megtörhet, ami azonban nem szolgálhat alapul a nyugdíjszolgáltatás aránytalanul nagy mérséklésére.  Rámutattak arra, hogy szükségesnek tartják a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkentését, azonban a járulékok vonatkozásában az óvatosságra és a körültekintésre hívták fel a figyelmet, mivel ezen befizetések konkrétak és célzottak, jogszerzést eredményeznek.

A Testület megítélése szerint egyidejűleg két probléma van jelen: az egyik pénzügyi egyensúlyi, a másik pedig a nyugdíjrendszer fenntarthatósága ( rendszerszerű). Ezzel összefüggésben a testületi tagok elfogadták, hogy a korhatár emelésétől nem lehet eltekinteni, ugyanakkor ezzel egyidejűleg hangsúlyozták a munkahelyek megtartásának fontosságát, illetőleg új munkahelyek teremtését, az ehhez szükséges állami eszközrendszer bővítését.  Álláspontjuk szerint adó- és járulékcsökkentésből önmagában nem lesz új munkahely. Kiemelték hogy a nyugdíjbiztosítási alap pénzügyi egyensúlya szempontjából kulcskérdés a gazdaság fenntartható növekedése, a foglalkoztatás stabilitása, illetőleg növelése. Ehhez azonban keresletet kell teremteni, ami a legnehezebb. Ezzel egyidejűleg a fogyasztás növekedése a cél, ami viszont feltételezi, hogy az emberek több jövedelemmel rendelkeznek.

• a jövő nyugdíjasainak nyugdíj-megállapításához szükséges adatok meglétét garantálják;

A Testület kiemelt fontosságot tulajdonit annak, hogy a jelenleg aktív, járulékot fizetők biztos garanciát kapjanak arra nézve, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíj megállapításához szükséges valamennyi adat hitelesen és intézményesen rendelkezésre álljon. Ezért több ízben foglalkozott a munkáltató éves adatszolgáltatás témakörével és az alábbi állásfoglalásokat fogadta el.

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület

Állásfoglalása

2009/V.13./2.

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása és az éves adatszolgáltatás (NYENYI) kérdéskörében kialakított álláspontja szerint a további egyeztetések keretében kiemelten kell figyelembe venni az adó (Art.) és a társadalombiztosítási jogszabályok tartalmi eltéréseit és a munkáltatói éves konszolidált adatszolgáltatás (NYENYI) funkcióját.

Az elhangzott szóbeli kiegészítések és írásos anyagok alapján a Testület megállapította, hogy a NYENYI jelenleg nem szűntethető meg, további egyeztetések és tárgyalások szükségesek.

A Testület megoldási javaslatként kezdeményezi az alábbiak átgondolását:

Javasolja a NYENYI adatszolgáltatásában szereplő adatok ellenőrzési céllal történő átvételét az APEH részéről, amelynek keretében az APEH ellenőrizné a munkáltatók által beadott járulék bevallásnak megfelelő fizetési kötelezettség teljesítését, ami ténylegesen az adott személy NYENYI adatszolgáltatásban megjelenő nyugdíj alapjául szolgáló kereset.

A napirendi ponthoz kapcsolódóan a Testület megerősítette a korábbiakban már többször kezdeményezett javaslatát, miszerint szükséges és időszerű a munkáltatói és az egyéni járulék külön számlára történő befizetése

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület

Állásfoglalása

2009.IX./16.

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása és az éves adatszolgáltatás (NYENYI) kérdéskörében kialakított álláspontja szerint a későbbiekben megállapításra kerülő nyugdíjak biztonsága érdekében létfontosságú a megszerzett jogosultságok precíz nyilvántartása és a foglalkoztatók által történő konszolidálása. Kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy az APEH és az ONYF között szakmai alapokon nyugvó együttműködés talaján az intenzív egyeztetések folytatódjanak.

A Testület kezdeményezi a jelenlegi (NYENYI) és a 2010-től induló új rendszer párhuzamos működtetését minimum 2 éven át, ami egyben jogszabály módosítást is jelent. A Testület szakmailag megnyugtatónak tartaná ha ezen kérdéssel az Állami Számvevőszék is foglalkozna. Döntött arról, hogy ennek érdekében megkereséssel fordul az ÁSZ elnöke felé, amelyben kéri a 2009. évi zárszámadás vizsgálati szempontjainak összeállításánál az egyéni nyilvántartás rendszerének áttekintését.

• a 2009. évi pénzügyi folyamatok elemzése kapcsán a markáns ellentmondásokra és eltérésekre hívják fel a figyelmet,

A Testület  munkája során negyedéves időszakonként figyelemmel kísérte az Alap tárgyévi pénzügyi folyamatait. Megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze:

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület

állásfoglalása

2009./VII.2./2.

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2009. július 2-án tartott ülésén a 2009. I-V. havi adatok alapján áttekintette a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi helyzetét.

A Testület megállapította, hogy az Alap bevételi és kiadási főösszegeit alapvetően a gazdasági folyamatok határozzák meg. A NYET álláspontja szerint a nyugdíjkiadások előirányzata - a meg nem valósuló intézkedések fedezetének figyelmen kívül hagyása mellett is - tartható, sőt az így korrigált előirányzathoz viszonyítva megtakarítás várható. A Testület megállapítása szerint az Alap működése stabil és biztonságos.

Ugyanakkor fontosnak tartja a bevételek alakulásának folyamatos kontrollját. A Testület elengedhetetlennek tartja a járulékok és a kintlévőségek alakulásának együttes áttekintését és figyelemmel kisérését, a személyi jövedelemadó alakulására is kitekintve.

..............

A testület az Alap költségvetése I.-IX. havi teljesítésének elemzése során megállapította, hogy annak egyenlege - 97 Mrd forint, sem a bevételek, sem a kiadások nem érik el az időarányos értéket. Ennek ellenére az év egészére „o" szaldós egyenleg várható, aminek oka a bevételek elmaradása mellett a kiadások megtakarítása és az állami hozzájárulások utalásának ütemezési  rendje.  A bevételek elmaradása kapcsán kiemelésre került, hogy annak mértéke gazdasági makro-paraméterekkel nem indokolható, információk és adatok hiányában azonban a tényleges okok korrekt módon nem tárhatók fel.

A kiadási oldalon jelentkező megtakarítás a 13. havi nyugdíjra vonatkozó korlátozó szabály alkalmazására, a nyugdíjkorrekciós intézkedés elmaradására és a nyugdíj megállapításához (korai nyugdíjak) szükséges jogviszony megszüntetésének szabályozására vezethető vissza.

A Testület tagjai rámutattak arra, hogy a járulékalapok bevételének csökkenése mögött, a válság okozta munkahely-megszűnések állnak, ugyanakkor ezzel egyidejűleg a munkajövedelmek is csökkennek. A Testület ezen véleményét alátámasztotta az ONYF információja is, miszerint a 4,3 millió /jelentés alapján/ munkavállalóból minimálbéren, illetve annak közelében 30%-a dolgozik, az egyéni- és a társas vállalkozások esetében, ez a szám 60%.

• az alapkezelő biztonságos működéséhez szükségesek,

Az Alapkezelő ( Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) munkáját a testület évek óta példaértékűnek minősíti. Ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a működési költségek évről-évre csökkenek, miközben az Alapkezelő által ellátandó feladatok köre folyamatosan bővül. A 2010. évre javasolt ( kiadási főösszeg) 0,84%-os működési költség ismeretében  a NyET kérte a döntést előkészítőket, hogy annak megállapításánál a feladatarányosság és a takarékosság egyidejűleg kapjon szerepet. A 0,84%-os működési költség csak létszámcsökkentéssel és a jelenleg is folyó, a napi munka ellátásához szükséges informatikai fejlesztések felfüggesztésével teljesíthető, ami a Testület részéről komoly aggályokat vett fel.

IV.         A Nyugdijbiztosítási alap 2008. évi zárszámadásának véleményezése során hozott testületi állásfoglalások

A NyET törvényi kötelezettsége a nyugdíjbiztosítási Alap éves költségvetése végrehajtásáról készült zárszámadás véleményezése. A testület három ülés keretében foglalkozott az Alap 2008. évi pénzügyi helyzetének értékelésével.

A Testület a legfontosabbnak tartott kérdésekkel kapcsolatosan kialakított véleményét Állásfoglalásokban összegezte, és azokat eljutatta a Kormány ez irányú döntéseinek előkészítésében illetékes minisztereknek (pénzügyminiszter, szociális és munkaügyi miniszter, tájékoztatási jelleggel: Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter, és az Állami Számvevőszék elnökének).

A Testület álláspontjainak kialakítása során törekedett arra, hogy az éves gazdálkodáshoz kapcsolódó aktuális kérdések mellett, a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatósága, fenntarthatósága biztosítható legyen, a jogszabályok a tisztánlátást, az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget segítsék elő.

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület

állásfoglalása

2009/VII.2./1.

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület a 2005 évi. LXXII. törvénnyel módosított 1998.évi XXXIX. Tv.9./A§-a (2) bekezdése a) pontja szerinti véleményezési jogkörrel rendelkezik a Nyugdíjbiztosítási Alap zárszámadását tartalmazó törvény tervezete vonatkozásában. A Testület ezért előzetesen áttekintette a Nyugdíjbiztosítási Alap 2008. évi pénzügyi folyamatait, aminél figyelembe vette a 2008. évi költségvetési beszámolóról készített Független könyvvizsgálói jelentés megállapításait és az alábbi állásfoglalást alakította ki.

A Testület a 2008. évi pénzügyi folyamatok áttekintése során visszatérően találkozott a már korábbiakban is észrevételezett témákkal (pl.: a kintlévőségek értékvesztésének elszámolása), amelyeket nem kíván megismételni. Jelenlegi állásfoglalásában azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek meggyőződése alapján meghatározó jelentőséggel bírnak a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi egyensúlyára, alapvetően meghatározzák az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a követhetőség igényeinek teljesülhetőségét. 

1.   A Nyugdíjbiztosítási Alap a 2008. évet a tervezett nulla szaldóval szemben 67,6 milliárd forint hiánnyal zárta. A hiány okai: a bevétel 14,6 milliárd forintos, 0,5 %-os elmaradása és a kiadások 53,0 milliárd forintos 1,8 %-os túlteljesülése .

2.   A Testület részletesen elemezte a bevételeket meghatározó pénzügyi folyamatokat, aminek alapján az alábbiakat állapította meg:  

a.)  A bevételekben mutatkozó lemaradás egyik meghatározó része az APEH-től érkező munkáltatói és egyéni járulékbevételeknél tapasztalható. A tervezetthez képest magasabb bérkiáramlás ellenére (a tervezett 5,7 %-kal szemben a KSH adatszolgáltatás alapján 6,2 %-os volt a bruttó keresettömeg növekedése, ami 7,5% bruttó átlagkereset növekedés és a foglalkoztatottak számának 1,2%-os csökkenése mellett valósult meg) a bevételek 1,1 %-kal (25 milliárd forint) kevesebbek az előirányzatnál. Ezen túlmenően a munkáltatói járulék és az egyéni járulék előirányzat szerinti növekedése és a tényleges növekedés között 8,8 % pontos eltérés tapasztalható, amire objektív magyarázat nincs, az okok - adatok hiányában - nem állapíthatóak meg.

A Testület az elmúlt évek során valamennyi zárszámadás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáltatói és egyéni járulékok külön-külön számlára történő befizetésének hiánya akadályozza a bevallások és befizetések vonatkozásában a tisztánlátást, az áttekinthetőséget és az adatok biztonságát.

A NYET álláspontjának kialakításánál természetesen figyelembe vette a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentése iránti törekvéseket, amivel a legteljesebb mértékben egyetért. A Testület mindezek mellett úgy ítéli meg, hogy nem tartható állapot az, ami szerint jelenleg nem rendelkeznek a járulékbevételek jogcímek szerinti megoszlásáról pontos információkkal mindazok, akik a rendszer tervezésére, irányítására, ellenőrzésére hivatottak.

Ezért ismételten javasolja a munkáltatói és az egyéni járulékok külön-külön számlára történő befizetését. A Testület ezzel összefüggésben meg kívánja jegyezni, hogy ezen javaslatával  az elmúlt évek során  azonos álláspontot alakított ki az Állami Számvevőszék is , azzal az Országos Érdekegyeztető Tanács  is egyetértett és azt szakmailag az APEH is megvalósíthatónak tartotta.    

b.) A Nyugdíjbiztosítási Alap 2008. évi bevételeinél a központi költségvetési hozzájárulások közül a „Magánnyugdíj-pénztárakba átlépők miatti járulékkiesés pótlására előirányzott költségvetési támogatás „jogcímnél tapasztalható nagyarányú elmaradás. Az előirányzathoz képest 9,1 milliárd forint kevesebb került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, úgy hogy a ténylegesen kiesett járulék (PSZÁF adatközlése alapján) 14 milliárd forinttal még a tervezetett is meghaladta.

A NYET megállapította, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap 2008. évi hiánya ezáltal indokolatlanul 9,1 milliárd forint növekedett. A Testület nem tartja elfogadhatónak, hogy a Pénzügyminisztérium - megalapozatlan várható adataira hivatkozva - nem teljesíti a törvényi előirányzat átutalását és kéri a Kormányt, hogy a hasonló típusú intézkedéseket a jövőben akadályozza meg. 

c.) 2008-ban a korkedvezmény biztosítási járulék a munkáltatót terhelően 25 %-os arányban új, tényleges fizetési kötelezettségként jelenik meg, a fennmaradó 75 %-ot a központi költségvetés téríti meg. A járulék 25%-át kitevő befizetési kötelezettség az előirányzathoz képest alacsonyabb mértékben teljesült és ennek következtében a költségvetés pénzeszközátadása is alacsonyabb az előirányzatnál (90,2 %).  Az előirányzat alatti teljesülés okait a Testület részleteiben meg kívánja ismerni. Ennek érdekében megkeresést intéz az APEH és PM felé.

3.   A Testület a bevételi oldalhoz hasonlóan részletesen elemezte a kiadási oldal pénzügyi helyzetének alakulását. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 1,8 %-kal (53 milliárd forinttal) ezen belül a nyugellátások ugyancsak 1,8 %-kal, 49,8 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet.

A kiadási oldalon jelentkező többletnek meghatározó tényezője az előirányzatban nem szereplő májusi és novemberi kiegészítő emelés, amelynek kihatása 61 milliárd forint volt. A kiegészítő emelésre a meghatározó makrogazdasági mutatók tervezettől eltérő alakulása miatt került sor. Ez azt jelenti, hogy az előirányzathoz képest megtakarítás keletkezett volna a kiegészítő nyugdíjemelések hiányában. A nyugdíjak 2008. évi növekedésének mértéke 10,7 % volt, amelyen belül a nyugdíjemelések mértéke (január, május, november) 7,3 % volt, a nyugdíjkorrekciós emelések 1,5 %-ot, az automatizmusok pedig 1,9 %-os mértékű változást idéztek elő. A nyugdíjak vásárlóértéke 2008-ban 1,8 %-kal emelkedett és 1,1 %-kal javult a nettó keresetek változásához viszonyítva is. 

A NYET álláspontja alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap 2008. évi kiadásainak alakulását alapvetően a törvényi előírások és a gazdásági folyamatok determinálták. A Testület a meghozott intézkedéseket  szükségszerűnek ítélte meg.

(A Testület a bevételi és kiadási oldal pénzügyi helyzetének alakulásával összefüggésben megjegyezni kívánja, hogy a bevételi oldalon a törvényi kötelezettségeknek megfelelő teljesítése és a gazdasági folyamatok alakulásának megfelelő járulékbevétel esetén az Alap költségvetési egyenlege lényegesen kedvezőbben alakult volna.) 

4.) A Testület megállapította, hogy az Alapkezelő tevékenysége 2008-ban is példaértékű volt. Gazdálkodását a szabályosság és a szabályozottság jellemezte, működési költsége a kiadási főösszeg csupán 0,94 %-át tette ki.

5.) A Testület az Alap jövőbeni egyensúlyát is erősítendően - egyetértve az Állami Számvevőszék javaslatával - kezdeményezi a korhatár alatti öregségi nyugdíjasok keresőtevékenységével kapcsolatos nyugdíj korlátozó szabály megszüntetését, annál is inkább, mert a korlátozás fenntartása esetén bizonyos területeken foglalkoztatási gondok jelentkeznének és az állami költségvetésben legalább 50 milliárd forint adó- és járulékkiesés valósulna meg, ami tovább rontaná a költségvetés nehéz helyzetét.

A NyET idézett állásfoglalására a tárcák összevont véleményt fogalmaztak meg, amelyben részben elismerték, hogy az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2007-ben indult új típusú nyilvántartási rendszere kezdetben okozott bizonytalanságot a járulékbefizetések nyilvántartásában. A munkáltatói és az egyéni járulékok külön-külön számlára való befizetését azonban nem támogatták.

A költségvetési támogatás jogcímnél tapasztalható és a Testület által megkifogásolt 9,1 milliárd forint alulteljesítését  hibahatáron belülinek minősítették. Tájékoztatták a Testületet arról, hogy az előirányzat és a teljesítés közötti különbség semleges hatású, mivel az át nem utalt összeg másik alrendszernél egyenlegjavulást eredményez, azaz kiegyenlíti egymást. Ezen túlmenően a Nyugdíjbiztosítási Alapnál az év végén kimutatott hiányt a zárszámadás keretében a központi költségvetés rendezi.

A Testület álláspontja szerint a tárcák véleményét tükröző válasz szakmailag több tekintetben kellően nem megalapozott véleményt tartalmaz ezért szükségesnek tartotta Állásfoglalás formájában véleményének megfogalmazását.

A Nyugdíjbiztosítási  Ellenőrző Testület

Állásfoglalása

2009/11.10./

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület a 2005. évi LXXII. Törvénnyel módosított 1998. évi XXXIX.Tv.9/A§.-a (2) bekezdés a.) pontja értelmében véleményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap 2009. évi zárszámadását tartalmazó törvény tervezetét és az alábbi állásfoglalást alakította ki:

A Testület egyetértve a zárszámadásról szóló törvényjavaslattal, az Állami Számvevőszék jelentését, továbbá a szaktárcák véleményét megismerve megerősíti a 2009/VII.2./1. pont alatt hozott Állásfoglalását.  

A Testület különös tekintettel a szaktárcák véleményének összefoglalójára kénytelen megismételni korábbi állásfoglalásból azokat a felvetéseket, amelyek az Alap 2008. évi pénzügyi helyzetét alapvetően meghatározták, illetőleg ismételten kezdeményezni azokat az intézkedéseket, amelyek a tisztánlátást, az áttekinthetőséget és a tervezhetőséget biztosíthatnák.

A Testület korábbi állásfoglalásából kiemelendőnek és egyben elfogadhatatlannak tartja, hogy a „Magánnyugdíj-pénztárakba átlépők miatti járulékkiesés pótlására előirányzott költségvetési támogatás" jogcímnél az előirányzathoz képest 9,1 milliárd forinttal kevesebb került átutalásra  a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, miközben a ténylegesen kiesett járulék  (PSZÁF adatközlése alapján) 14 milliárd forinttal még a tervezetett is meghaladta. 

A Nyugdíjbiztosítási Alap a 2008. évet 67,6 milliárd forint hiánnyal zárta, ami mögött a bevételek 0,5%-kal történő elmaradása (14,6 milliárd forint) és a kiadások 1,8%-os túlteljesülés (53 milliárd forint) mutatható ki.

A Testület jelen állásfoglalásában is rámutat arra, hogy a munkáltatói és az egyéni járulékbevételek közötti nagyarányú eltérés (8,8%) objektív okokkal nem magyarázható, az okok feltárására az adatok hiányában nincs lehetőség. A tisztánlátást, az áttekinthetőséget a munkáltatói és az egyéni járulékok külön-külön számlára történő befizetése jelentené.  A Testület ez irányú javaslatát az Állami Számvevőszék és a szociális partnerek is szakmailag megalapozottnak ítélték meg és azt támogatták.   

A Testület az ÁSZ véleményével egyezően megerősíti az Alapkezelő szakmailag korrekt és színvonalas tevékenységének korábbi értékelését és ismételten felhívja a figyelmet a biztosítottak, a járulékfizetők és nyugdíjasok érdekében szükséges működtetési költségek biztosítására.

V. Az Alapkezelő működésének pénzügyi feltételei, feladatellátása

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését végző és az ágazat központi igazgatását ellátó központi hivatal, önállóan gazdálkodó országos hatáskörrel eljáró államigazgatási szerv, amely törvény, illetve kormányrendelet alapján jött létre és feladatai azok alapján kerültek kijelölésre.

A Testület az Alapkezelő munkáját 2009-ben is példaértékűnek minősítette. Az Alapkezelő az évről-évre csökkenő működési költségei ellenére az ügyviteli, a gazdálkodási, az informatikai, az ellenőrzési, a szervezési tevékenységeit a legnagyobb gondossággal, szakértelemmel látta el. Munkáját a törvényi előírások és a belső szabályzatok teljes körű betartása jellemezte. Az Alappal összefüggő gazdálkodás szabályozott és ellenőrzött, költséggazdálkodása pedig takarékos volt.

A Testület részéről komoly aggályokat vet fel a 2010.évre javasolt ( kiadási főösszeg) 0,84%-os működési költség, amely csak létszámcsökkentéssel és az informatikai fejlesztések felfüggesztésével teljesíthető. A NyET ezért kezdeményezte, hogy a biztosítottak, a járulékfizetők és nyugdíjasok érdekében szükséges működtetési költségek megállapításánál a feladatarányosság és a takarékosság egyidejűleg kapjon szerepet. 

VI.    A Testület főbb megállapítása

• 1.) A Nyugdíjbiztosítási Alap 2008. évi költségvetési beszámolója a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal, határidőre elkészült. A beszámoló a független könyvvizsgálói jelentés alapján az Alap 2008.december 31.-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

• 2.) A Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi helyzetét a bevételi és kiadási előirányzatoknak a teljesülése, illetve a tényleges adatoknak a tervezetthez képest való eltérései határozták meg. Ennek alakulását 2008-ban is jelentős mértékben befolyásolták a makrogazdasági mutatók jellemzői és a központi költségvetési támogatás ütemezése és mértéke.

• 3.) A Nyugdíjbiztosítási Alap 2008. évet a tervezett nulla szaldóval szemben 67,6 milliárd forint hiánnyal zárta, ami a bevételek 14,6 milliárd forintos, 0,5%-os elmaradásából és a kiadások 53,0 milliárd forintos 1,8%-os túlteljesüléséből adódott. Az APEH-tól érkező járulékbevételek teljesítése ennél alacsonyabb, 98,9%-os volt. A központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás teljesítése 9,1 milliárd forinttal kevesebb összegben teljesült, a magánnyugdíj pénztári bevételek pontatlan év végi becslése miatt. A nyugdíjkiadások pedig a reálfolyamatok alakulása miatt három alkalommal szükségessé vált nyugdíjemelés, valamint a kiegészítő nyugdíjemelés következtében emelkedtek.

• 4.) 2008. évben a központi költségvetésből tervezett közvetlen pénzeszköz átadás aránya (ami az Alap költségvetési egyensúlyának megvalósítását szolgálja) az előző évi 5,2 %-ról 4,9 %-ra csökkent. Az Alap hiányának pótlására átadott pénzeszköz aránya pedig 2,3 %-os volt.

• 5.) Az Alap pénzügyi helyzetében az áttekinthetőség, a tisztánlátás, a befizetések és a bevallások folyamatos nyomon követhetősége továbbra sem biztosított. A Testület változatlanul szükségesnek tartja a munkáltatói és munkavállalói járulékok külön-külön számlára való befizetését.

• 6.) Az Alapkezelő 2008. évi tevékenysége, gazdálkodása az előírásoknak megfelelően szabályozott és ellenőrzött volt, feladatait magas színvonalon és zökkenő mentesen oldotta meg a rendkívül alacsony ( kiadási főösszeg 0.94%) működési költségek mellett, ezért a működési költségek további csökkentése a feladatok ellátását veszélyezheti.

• 7.) A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2009. évi tevékenysége során törekedett az ágazat által érintett tárcák és főhatóságok vezetőivel és szakértőivel kialakított kapcsolat további erősítésére, munkáját a szakmaiság és partnerség jellemezte.

Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület