Milyen ellátás állapítható meg az egészségkárosodott személyek részére?

Az egészségkárosodást szenvedett személyek részére

• átmeneti járadék,
• rendszeres szociális járadék és
• bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka állapítható meg.

Melyek az átmeneti járadékra jogosultság feltételei?

Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz és a munkanélkülieknek járó pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és
• rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
• saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
• nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
• keresőtevékenységet nem folytat, vagy átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát.

Mikortól állapítható meg az átmeneti járadék?

Az átmeneti járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.

Milyen összegű az átmeneti járadék?

Az átmeneti járadékot az egészségkárosodott személy kiszámított öregségi nyugdíjának - tekintet nélkül a magánnyugdíj-pénztári tagságra - 75 százalékában kell megállapítani, azonban a járadék összege a rendszeres szociális járadék összegénél kevesebb nem lehet.

Ki jogosult rendszeres szociális járadékra?

Az, akinek legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a kereső a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz és a munkanélkülieknek járó pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és
• rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és
• saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
• nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
• keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát.

Akit az ORSZI szakértői bizottsága rehabilitálhatónak véleményez, esetében a rendszeres szociális járadék megállapításának további feltétele, hogy a regionális munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba vegye.

Ki mentesül az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételi kötelezettség alól?

Az aki,

• keresőtevékenységet folytat, vagy
• oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy
• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri.

Az érintett személy a sikeres rehabilitáció érdekében a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központtal együttműködésre is kötelezett. (Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel a járadékra való jogosultság megállapításának, míg a munkaügyi központokkal való együttműködés a járadék folyósításának feltétele.) Az együttműködésre kötelezett járadékossal a munkaügyi központ álláskeresési megállapodást köt.

Milyen összegű a rendszeres szociális járadék?

A rendszeres szociális járadék keresettől független, fix összegű ellátás.

Melyek a bányász dolgozókat megillető egészségkárosodási járadékra való jogosultság feltételei?

A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek

• egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű, és
• saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és

• nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és
• a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
• a keresőtevékenység megszűnését megelőzően a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések alapján megváltozott munkaképességére tekintettel, a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

Milyen összegű a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka?

Az egészségkárosodási járadék összege a rehabilitációs munkakörben folyósított kereset-kiegészítés összegével azonos, de nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosánál.

Milyen esetben kell csökkenteni a járadék összegét?

Aki átmeneti járadékra, vagy rendszeres szociális járadékra, vagy bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - egyaránt jogosult, annak a járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell.

Ha az özvegyi nyugdíj és a járadék 50 százalékkal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a járadékot olyan összegben kell megállapítani, illetve folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj összegével együtt elérje a járadék teljes összegét.

Meddig igényelhető az egészségkárosodási járadék?

Az egészségkárosodási járadék iránti igényt annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől számított 24 hónapon belül lehet érvényesíteni, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Mikor kell felülvizsgálni a járadékost?

A járadékost a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető. El kell rendelni a felülvizsgálatot akkor is, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője tudomására, amely valószínűsíti, hogy korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy a megállapítottnál kisebb mértékű volt (rendkívüli felülvizsgálat).

Mikor kell a járadék folyósítását szüneteltetni?

A járadék folyósítását három hónapra szüneteltetni kell, ha a járadékos foglalkoztatására a jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor.

Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

Ha a járadékra jogosult

• meghal,
• a jogosultság megszüntetését kéri,
• három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
• egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket,
• keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát,
• saját jogú nyugellátásra szerez jogosultságot,
• részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
• a munkaügyi központtal együttműködésre kötelezett és az álláskeresési nyilvántartásból való törlésére - a nyilvántartásba vételétől számított 24 hónapon belül - az együttműködési kötelezettség megszegése miatt került sor,
• foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor,
• neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

Hol és hogyan kell igényelni az egészségkárosodási járadékot?

A járadék iránti igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványokon (ONYF. 3515-270/D. számú igénybejelentő lap, és az ONYF. 3515-278. számú NYILATKOZAT) írásban kell benyújtani. ( Az igény elektronikus úton is érvényesíthető.) Az igénybejelentéskor a kérelmezőnek csatolnia kell

• az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló")
• az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
• amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

Jogszabály: az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet.