Kivételes méltányosságból milyen ellátások, kedvezmények megállapítása kérelmezhető?

• kivételes nyugellátás,
• a folyósított nyugdíj kivételes emelése,
• egyszeri segély.

Kivételes nyugellátás engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság vizsgálatának lefolytatása után, annak hiányában van lehetőség. Kivételes nyugellátás, nyugdíjemelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére kizárólag az érintett személy kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

 

Kinek engedélyezhető kivételes nyugellátás?

Kivételes nyugellátás engedélyezhető az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, vagy rokkant személynek, továbbá árvának.

 

Kinek nem engedélyezhető kivételes nyugellátás?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás (árvaellátás) annak a személynek, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban Pl.: egészségbiztosítási pénzellátásban, társadalombiztosítási nyugellátásban, mezőgazdasági szövetkezeti járadékban, baleseti ellátásban, rehabilitációs és nyugdíjszerű ellátásban, hadigondozotti ellátásban, családtámogatási ellátásban, szociális ellátásban - ide nem értve az időskorúak járadékát - részesül.

 

Milyen további feltételnek kell megfelelni a kivételes nyugellátás engedélyezéséhez?

• Kivételes öregségi, rokkantsági nyugellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához egyébként szükséges szolgálati idő legalább felével. 
• Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Milyen összegben és időtartamra engedélyezhető kivételes nyugellátás?

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál.

Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az - a jogosultsági feltételek megléte esetén - jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés, stb.).

 

Milyen esetekben lehet az elbírálás során a szükséges szolgálati idő felétől eltekinteni?

Rendkívül indokolt esetben rokkant személy részére (munkaképesség csökkenése legalább 67%, vagy azt meghaladó mértékű) kivételes rokkantsági nyugdíj akkor is megállapítható, ha a kérelmező nem rendelkezik a jogosultsághoz szükséges szolgálati idő felével sem.

Kivételes árvaellátás engedélyezhető - ha azt a rendkívüli körülmények indokolttá teszik - abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

 

Ki részesülhet méltányossági nyugdíjemelésben?

Méltányossági nyugdíjemelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő,

az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy rokkant személynek illetve árvának, továbbá a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, akinek nyugellátása és rendszeres pénzellátásának együttes havi összege nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

 

Ki nem részesülhet méltányossági nyugdíjemelésben?

Nem engedélyezhető méltányossági nyugdíjemelés annak a személynek, akinek a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi méltányossági nyugdíjemeléstől számított 3 év még nem telt el.

 

Milyen összegű kivételes nyugdíjemelés engedélyezhető?

Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.

Az engedélyezett kivételes nyugdíjemelés "beépül" a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

 

Ki részesülhet egyszeri segélyben?

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének

• kétszeresét, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
• két és félszeresét), ha egyedül él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

 

Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély és mennyi lehet az összege?

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 10.000 Ft-nál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.

 

Hol és hogyan igényelhető kivételes nyugellátás, kivételes nyugdíjemelés és egyszeri segély?

A "KÉRELEM-ADATLAP" elnevezésű nyomtatvány benyújtásával, amelyet pontosan kitöltve, aláírva

• az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,
• vasutas biztosított esetében a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatósághoz, valamint
• kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás esetén, ha a jogszerző már nyugellátásban részesült a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell előterjeszteni.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról (http://www.onyf.hu/).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

 

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.


Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 66. §
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet 72/B. §, 95. § (4) bekezdés