Az 1957. október 7-én aláírt szociálpolitikai egyezményt a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina viszonylatában felváltó szociális biztonsági egyezmény - amelyet Magyarországon a 2009. évi II. törvény hirdetett ki - V részből, ezen belül 42. cikkből áll.

Az I. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására, az ellátások kivitelére, az ellátások egybeesésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályt, valamint a különleges rendelkezéseket, mely az általános szabály alól kivett személyek körét, - így pl.: a kiküldetés, önálló tevékenység, hajózó személyzet, diplomáciai és a konzuli képviseletek tagjaira vonatkozó szabályokat - tartalmazza.

A III. rész 4 fejezetből áll, amelyek az egyes ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazzák.

1. fejezet

Az egészségbiztosítás által nyújtott ellátásokat szabályozza.

2. fejezet

Az öregségi, rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza:

• biztosítási idők egybeszámítása,
• önálló nyugdíj megállapítása,
• a nyugdíj arányos részének megállapítása,
• az ellátások kiszámításának alapja,
• 365 napnál rövidebb biztosítási időszak figyelembevétele.

3. fejezet

Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek esetén járó ellátásokra vonatkozó rendelkezéseket szabályozza.

4. fejezet

A munkanélküli ellátás megállapítására, az ellátás összegének meghatározására és folyósítására vonatkozószabályokat tartalmazza.

A IV. részben találhatók a vegyes rendelkezések, az igazgatási megállapodásra, az összekötő szervekre, kölcsönös együttműködésre, pénzbeli ellátások átutalására, illetékek és hitelesítések alóli mentesítésre, nyelvhasználatra, a kérelmek azonos elbírálására, diplomáciai és konzuli képviseletek képviseleti jogaira, végrehajtásra, kártérítésre, jogalap nélküli ellátások visszatérítésére, adatvédelemre és a vitás kérdések rendezésére.

Az V. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az ellátásra való jogosultságot, az egyezmény hatálybalépését, időbeli hatályát, valamint a korábban hatályos 1957. évi október 7-én aláírt Egyezmény hatályon kívül helyezését a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina vonatkozásában.

Személyi hatály

A magyar-bosznia-hercegovinai  egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

Tárgyi hatály

Az egyezmény tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság tekintetében:

1. a társadalombiztosítás keretén belül:
• az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira,
• a baleseti ellátásra,
• a nyugellátásra,
2. a munkanélküli ellátások keretén belül:

• az álláskeresési járadékra,
• az álláskeresési segélyre

és ezek fedezetéről szóló jogszabályokra vonatkozik.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó sajátjogú nyugellátások:

• öregségi nyugdíj
• rokkantsági nyugdíj
• baleseti rokkantsági nyugdíj
• külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.

Hozzátartozói nyugellátások:

• özvegyi nyugdíj
• szülői nyugdíj
• baleseti hozzátartozói nyugellátások.

A biztosítás általános szabálya

A biztosítási kötelezettség -főszabályként- a  jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (pl.: kiküldetés, önálló tevékenységet végzők, hajózás stb.).

A nyugdíjszolgáltatások nyújtása

Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Abban az esetben, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes.

A kérelem benyújtása

Azokat a kérelmeket, amelyeket az egyik Szerződő Félnek egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult ezek átvételére, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha ezt az illetékes teherviselőnél nyújtották volna be.

Az a hatóság vagy szerv, amelyhez a kérelmet, okiratot és más beadványt benyújtották, azt haladéktalanul továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez.

Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra irányuló kérelem a másik Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül.

Ez a rendelkezés nem alkalmazandó amennyiben a kérelmező kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságának megállapítását halasszák el.

Nyugdíjigények elbírálása

Az egyezmény III. részének 2 fejezete a 17. cikktől 24. cikkig tartalmaz rendelkezéseket a nyugdíjigények elbírálására és megállapítására vonatkozóan.

Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket.

Amennyiben az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság nem áll fenn, úgy a két ország területén szerzett és beszámítható idők összeszámításával kell a nyugdíjigényt elbírálni.

Az egyezmény 17. cikke (3) bekezdése lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerinti időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van.

Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam figyelembe veszi a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, ha erről a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

Ha a kérelmező csak a biztosítási idők összeszámítását követően rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy az összeszámított szolgálati idő és a magyar átlagkereset figyelembevételével kell a nyugdíj elméleti összegét kiszámítani.

Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ez az összeg kerül folyósításra.

Az ellátások összegének kiszámításánál az illetékes teherviselő kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, biztosítási alapot, a befizetett járulékot, illetve járulékalapot veszi figyelembe.

Az egyezmény lehetővé teszi a Szerződő Felek esetében az ellátások külön rendszerében szerzett idők  figyelembevételét az ellátásokra való jogosultság megállapításánál, ha azokat a megfelelő rendszerben szerezték, illetve ha az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye a másik Szerződő Fél területén azonos vagy hasonló szakmában, foglalkozásban szerzett időt is figyelembe kell venni a jogosultság megállapításához.  Amennyiben a fentiek alapján a jogosultság a biztosítási idők egybeszámításával nem áll fenn, akkor a beszámított időket az általános szabályok szerint kell egybeszámítani.

Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idő nem éri el a 365 napot - feltéve, hogy ezen rövidebb idő alapján nem áll fenn jogosultság valamilyen ellátásra - akkor a másik Szerződő Fél az igény elbírálása során úgy veszi azt az időszakot figyelembe, mintha nála szerezték volna.

Azon ország teherviselője amelyben az igénylő 365 napnál rövidebb szolgálati időt szerzett nem állapít meg ellátást.

Munkahelyi baleset és foglalkozási betegség

Foglalkozási megbetegedés esetén amennyiben az igényjogosultság mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, az ellátást annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell folyósítani, amelynek jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedést okozó tevékenység végzése alapján utoljára a személy biztosított volt.

Amennyiben a biztosított az egyik Szerződő Féltől már részesül foglalkozási megbetegedésen alapuló ellátásban, és állapota rosszabbodik, ellátást továbbra is e Szerződő Fél köteles nyújtani.

Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy az előző munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Félnél korábban keletkezett fenti baleseteket és betegségeket is figyelembe kell venni az ellátásra való jogosultság vagy az egészségkárosodás mértékének megállapítása során.

Nyugellátások folyósítása

A nyugellátásokat az illetékes teherviselők az igényjogosultak részére fizetik ki, saját országuk hivatalos valutájában.

Az 1957. október 7-én aláírt magyar-jugoszláv egyezmény alapján megállapított és a jelen egyezmény hatályba lépésekor folyósított nyugellátásokat nem kell újra megállapítani, azok változatlan mértékben és módon kerülnek folyósításra.

A jelen egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között 1957. október 7-én aláírt egyezmény hatályát veszti a Szerződő Felek vonatkozásában.