Az egyezmény V részből, ezen belül 46 cikkből áll.

Az I. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására, és az ellátások kivitelére vonatkozó szabályt tartalmazza.

A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályt, valamint a különleges rendelkezéseket, mely az általános szabály alól kivett személyek körét, - így a kiküldetés, önálló tevékenység, állami alkalmazás, stb. - tartalmazza.

A III. rész, mely 4 fejezetből áll, a különleges rendelkezéseket tartalmazza az ellátások vonatkozásában.

  1. fejezet

Az egészségbiztosítás által nyújtott ellátásokat szabályozza.

  2. fejezet

A rokkantsági, öregségi és hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

  3. fejezet

Az üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén járó ellátásokra vonatkozó rendelkezések:

• üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén nyújtandó egészségügyi ellátások,
• korábbi üzemi balesetek figyelembevételére vonatkozó szabályok,
• a munkavállalók baleseténél felmerülő megtérítés szabályai,
• a foglalkozási betegségek alapján járó ellátások.

  4. fejezet

A munkanélküli járadék megállapítására, az ellátás összegének meghatározására és folyósítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A IV. részben találhatók a vegyes rendelkezések a megállapodásra, kölcsönös segítségnyújtásra és együttműködésre, diplomáciai képviseletek és konzuli irodák jogkörére, hitelesítési és illetékfizetési mentességre, végrehajtható határozatok és okiratok elismerésére, kártérítésre, kérelmek benyújtására, a kapcsolattartás nyelvére, adatvédelemre, a valuta és az elszámolási árfolyamok, hátralékok visszatartására és a jogviták rendezésére.

Az V. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az egyezmény hatálybalépése előtt alkalmazandó szabályokat, az egyezmény hatálybalépését, időbeli hatályát, valamint a korábban hatályos 1957. évi október hó 7. napján kötött egyezmény hatályon kívül helyezését a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság között.

Az egyezményt és a végrehajtására vonatkozó megállapodást (250/2005.(XI.23.) Korm. rend.) a belső magyar jogszabályokkal együttesen kell alkalmazni.

Személyi hatály

A magyar-horvát egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akik az egyik vagy mindkét szerzőfő fél az egyezmény tárgyi hatályában megjelölt jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, és azokra a családtagokra, akik ezen személyek révén válnak jogosulttá valamely ellátásra.

Tárgyi hatály

Az egyezmény tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság tekintetében a társadalombiztosítás által természetben és pénzben nyújtandó ellátásokra és azok fedezetére vonatkozó jogszabályokra terjed ki:

• a betegségi és anyasági ellátások,
• a baleseti ellátás,
• a nyugellátás,
• és a munkanélküli járadék.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó sajátjogú nyugellátások:

• az öregségi nyugdíj,
• a rokkantsági nyugdíj,
• a baleseti rokkantsági nyugdíj. 

Hozzátartozói nyugellátások:

• az özvegyi nyugdíj,
• az árvaellátás,
• a szülő nyugdíj,
• a baleseti hozzátartozói nyugellátások.

A biztosítás általános szabálya

A biztosítási kötelezettség - főszabályként - a munkavégzés helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (pl.: kiküldetés, hajózás, stb.).

Nyugdíjszolgáltatások nyújtása

Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálása a 168/1997(X.6.) Korm. rend. 69. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti igazgatási szervek, elsősorban a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) feladatkörébe tartozik.

Abban az esetben, amikor a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes a hozzátartozói ellátások megállapítására.

Nyugdíjigények elbírálása

Az egyezmény 3. részének II. fejezete a 18. cikktől a 25. cikkig tartalmaz különleges rendelkezéseket a nyugdíjigények elbírálására és megállapítására vonatkozóan.

Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket.

Amennyiben az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság nem áll fenn, úgy a két ország területén szerzett és beszámítható idők összeszámításával kell a nyugdíjigényt elbírálni.

Az egyezmény 18. cikke (3) bekezdése lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerinti időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam az állampolgárai vonatkozásában figyelembe veszi a harmadik országban biztosítottként szerzett időt, ha erről a harmadik állammal való Egyezmény másként nem rendelkezik.

Ha a kérelmező az összeszámítást követően rendelkezik a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges biztosítási (szolgálati) idővel, úgy az összeszámított szolgálati idő és a magyar átlagkereset figyelembevételével kell a nyugdíj elméleti összegét kiszámítani.

Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ez az összeg kerül folyósításra.

Az egyezmény lehetővé teszi a Szerződő Felek esetében a korkedvezményes idő figyelembevételét az ellátásokra való jogosultság megállapításánál, ha azokat a megfelelő rendszerben szerezték, illetve ha a másik Szerződő Félnél e tevékenységre, vagy foglalkozásra külön rendszer nem létezik, az időket azonos szakmában, vagy foglalkozásban szerezték. Amennyiben a fentiek alapján a jogosultság a biztosítási idők egybeszámításával nem áll fenn, akkor a beszámított időket az igényjogosultságra az általános szabályok szerint kell egybeszámítani.

A két ország területén szerzett biztosítási (szolgálati) idők összeszámításánál a nyugdíjra való jogosultság csak akkor áll fenn, ha a kérelmező a minimális biztosítási (szolgálati) idővel rendelkezik.

 Ez az időszak mindkét ország esetében 365 nap.

Azon ország teherviselője, amelyben az igénylő 365 napnál rövidebb szolgálati időt szerzett nem állapít meg ellátást, de a másik ország az igény elbírálása során úgy veszi azt az időszakot figyelembe, mintha nála szerezték volna.

Az ellátások kiszámításánál az illetékes teherviselő kizárólag a saját jogszabályai szerint megvalósított jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.

Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkezik a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.), azonban az igények bármely lakóhely szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon benyújthatóak. Abban az esetben, amikor a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes a hozzátartozói ellátások megállapítására.

Üzemi baleset és foglalkozási betegség

Utazási balesetek

Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkezik és érvényes munkavállalói szerződés alapján a másik államba utazik munkavégzés céljából, és a munkavégzés helyéig megszakítás nélkül a legrövidebb úton közlekedve balesetet szenved, annak megtérítését, az üzemi balesetre szóló jogszabályainak megfelelően a másik szerződő állam teherviselője viseli.

Foglalkozási betegség esetén amennyiben igénylő mindkét Szerződő Fél területén foglalkozási megbetegedés veszélyének kitett munkakörben dolgozott az ellátást csak azon Szerződő Fél állapít meg, amelynek területén az igénylő utoljára az ilyen foglalkozási betegséget kiváltó tevékenységet folytatta.

Amennyiben a biztosított az egyik Szerződő Féltől már részesül foglalkozási betegségen alapuló ellátásban, és állapota rosszabbodik, e Szerződő Fél köteles az ellátást nyújtani.

Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy az előző üzemi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Félnél korábban keletkezett üzemi baleseteket is figyelembe kell venni.

Nyugellátások folyósítása

A nyugellátásokat az illetékes teherviselők közvetlenül a igényjogosultak részére fizetik ki, az illető Szerződő Fél hivatalos valutájában.

A kérelem benyújtása

Azok a kérelmek, amelyeket az egyik Szerződő Fél valamely illetékes hatóságánál, teherviselőjénél, vagy egyéb illetékes intézményénél nyújtanak be, úgy tekintendők, mint a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátásra való kérelem.

Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, amennyiben a kérelmező kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságának megállapítását halasszák el.

Az a hatóság vagy intézmény, amelyhez a kérelmet benyújtották, azt haladéktalanul továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez. 

Felülvizsgálat

Azok a személyek, akiknek ellátásra való igényét korábban visszautasították, vagy az Egyezmény hatályba lépése előtt határozták meg, az ellátásuk iránti kérelem, kérésükre ismételt elbírálás alá kerülhet. A korábban megállapított ellátás azonban a felülvizsgálat eredményeként nem csökkenhet.

2009. február

ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI
FŐIGAZGATÓSÁG